-
Rimóczi László
Az optikai csalódások gyönyöre
„Témáit kellő alázattal kezeli, akár a hibák szépségéről, akár a költészet és az okkultizmus közti kapcsolatról ír. Semmi sincs túlvilágítva vagy elkenve: a szerző a saját gondolatkörnyezetét, élményeit és világnézetét megdöbbentő érzékenységgel ábrázolja, sűríti, sajátos, letisztult látásmódjával pedig hatásosan érzékelteti is velünk.”
-
Szabó Fanni
Békés sormintatörés
Az elmúlás az egyetlen olyan dolog, ami mindannyiunkban és mindenben közös: elmúlunk, és minden elmúlik körülöttünk. Ez az egyetlen igazság, mégis állandóan úgy érezzük, tennünk kell valamit, hogy megakadályozzuk a megakadályozhatatlant. Kényszeres cselekvésvágy az elkerülhetetlennel szemben. Az Isten vagy az istenek, vagy az akármi talán szán minket egy picit, amikor hallja a gondolatainkat, látja a tetteinket, amikkel megpróbálunk felülkerekedni rajta, és valahogy, bárhogy kikerülni a létezés egyetlen egyetemes törvényének beteljesülését.
-
Berényi Klára
Zirrenő szálak
Húsz – igaz, a fikció idejében csak egy – év után szabadult ki Emil bácsi Paca cár börtönéből, ennyit kellett ugyanis várni arra, hogy Varró Dániel felvegye a Túl a Maszat hegyen című kötete eseményeinek elejtett fonalát, és új műve, a Túl a Maszat hegyen 2 kezdéseként elvarrja az első részben elvarratlanul hagyott, Emil bácsi életét gúzsba kötő szálat. Egy szálat tehát elvarrt a szerző, de mint azt a mű dupla keretezése is előrevetíti, a meseszövéséhez nemcsak néhány fonalat használ, és abban sem lehetünk biztosak, hogy olyan könnyen képesek leszünk átlátni majd az összefüggéseket, mint a negyedikes főhős, Muhi Andris.
-
Szélyes-Pál Dániel
„Ahol nincsen semmi biztos csak emléke egy nyelvnek”
Borbély Szilárd: Halotti pompa
Ritkán olvas az ember olyan verseskötetet, ami mélyen megkérdőjelezi világképét; aminek súlya van, és nem lehet csak úgy elsétálni mellette. Borbély Szilárd kötete pedig az összes tragédiájával teszi ezt az emberrel. Már önmagában csak a címet vizsgálva rengeteg jelentésréteget kapunk. Egyszerre képviseli fő tematikáját, az elmúlást; utal a tragédiára, amit egy kissé esztétizál is brutális bemutatása mellett. A szövegekben megfigyelhető, folyton visszatérő csonkítás-motívummal sajátos „tisztítást” visz véghez. A kérdés, hogy világában akad-e még tisztítható? -
Laik Eszter
A festészet misztériuma
Magyar Miklós nevét már jól ismerhetik az Irodalmi Jelen olvasói: a huszadik századi francia irodalom kutatója és kiváló ismerője nem egy esszét közölt a folyóiratban, amelyekből kiderült, otthonosan mozog olyan nagyságok között – némelyikkel személyesen is találkozott –, akikre ma már klasszikusokként tekintünk.
-
Vasi Szabó János
A magára maradt gondolkodó
Szathmári Sándor novellái
Rovatunkban helyt adunk olyan írásoknak is, amelyek egy-egy régebbi, szinte elfeledett művet elemeznek, netán jól ismert könyvet helyeznek új megvilágításba. Az alábbiakban a szerző a magyar fikciós-fantasztikus irodalom egy kevéssé ismert alakjáról osztja meg gondolatait.
-
Izer Janka
Komoly témák – kacagtató darab
A Sárga csikó vizsgaelőadása
Válságban a kultúránk. Ez tény. Hogy ma Magyarországon mi okozza ezt, az infláció, a politikai intézkedések, a háború, a szellemi kincsek elértéktelenedése vagy a kulturális szférán belüli széthúzás, kettéosztottság… erről megoszlanak a vélemények. Annyi bizonyos, hogy mikor egy tizennyolc-húszéves fiatal színésznek jelentkezik, már az első pillanattól kezdve állandó döntéshelyzetekbe kényszerül, amik többségénél az önmegtagadás a tét. Választania kell a szakmába kerülés/maradás és személyiségének felvállalása között.
-
Pusztai Ilona
A világból kiszakadt falu balladája
A 2020-as év sikerkönyve, a Balaton után itt van Kiss Noémi újabb novellás kötete, a Karácsony a Dunán. Az írónőt idézve: „A Balaton és a karácsony talán utólagosan jó írói szimbólum, mindkettő szünidő, szünet, kikapcsolás, kilépés.”1 Tehát ismét egy vízhez és ismét egy a hétköznapok ritmusát megbontó ünnepi, nyugalmi időszakhoz kapcsolódó könyv.
-
Alföldy Jenő
Örömhír az önmagáért való szépségről
A költemény szépsége a platóni esztétika szerint nem öncél, nem díszítmény, hanem az igazság testvéri támasza és energiaközvetítője. Ám a 19. század közepe óta az európai költészet egyik fő ágának alkotói sorozatos erőfeszítéseket tettek azért, hogy megjelenítsék az önmagáért való szépséget. Ebbe az áramlatba tartozik főként a parnasszizmus és a szimbolizmus művészi programja. Közös bennük a l’art pour l’art elve – a művészet öncélúsága –, illetve a „poésie pure”, vagyis a tiszta költészet igénye. A vers nem óhajt valami másnak a szolgálatába állni.
-
Pusztai Ilona
„ Adjon nektek az uratok békességet, harmóniát, pávatollat”
Fehér Béla, akit legtöbben a 2015-ben megfilmesített, nagy sikerű Kossuthkifli szerzőjeként ismernek, új, szatirikus történelmi parabolájával a középkorba kalauzolja el olvasóit.
A Miriam Rosenblum és a Kozma-kvintett kerettörténete 1290-ben játszódik, IV. Kun László meggyilkolásának és III. András trónra lépésének esztendejében. Ekkor jegyzi le a Kozma -kvintett tündöklésének és bukásának rövidke történetét (1274–1276) a zenekar egyetlen életben maradt tagja, Cuppán, a pék.
-
Szélyes-Pál Dániel
„Szörnyű és érthetetlen lesz a háborúban az ember”
„De amit értettem: közelharcok minden fél méter helyért. Egy pohár vízért.”
-
Rimóczi László
Holt költők és írók holtjátékai
Korszakokon és képlékeny időkön átívelő kiszámíthatatlan fordulatok várnak ránk, sebes sodrású történetvezetéssel. Ez egy nagyon markáns kötet, melyben a szerző több műfajban is otthonosan mozog. Megtudhatjuk, hogyan vezet Trabantot Mikszáth, hogyan fest a Balaton Poszeidónja, és miként eteti megolvadt önmagával a galambokat Cholnoky Laci. -
Kopriva Nikolett
Lefizethető Isten, férfiakkal hempergő Mária
Csornyij Dávid verseiről
Csornyij Dávid szabadversei kijelentéseiket, megszólalásmódjukat tekintve nihilista hangvételűek. Úgy érezhetjük, nem igazán veszi komolyan a létnek nevezett jelenséget – magát sem különösebben, miközben nagyon is komoly témákkal, motívumokkal dolgozik. -
Kopriva Nikolett
Egy család mozaikdarabkái
Sántha Attila Ágtól ágig című verseskönyvéről
Sántha Attila Ágtól ágig című verseskönyvét végigolvasva az a gondolat támadhat bennünk, hogy minden család megérdemelne egy ilyen könyvet. Beható, mély családtörténet, szabadversekben. A benne megírt életek szálai szövetségben léteztek egymással, gyakorta ismétlődő sorsokkal, melyek egyáltalán nem voltak könnyűek.
-
Jancsó Nóra
A mindennapiság misztikuma
Mitől válik az ember hétköznapivá? Szembetűnő különbségeink miatt leszünk egyedivé, vagy hasonlóságainkban rejtőző eltérések adják páratlanságunkat? Szilágyi-Nagy Ildikó novelláskötete ezt a rést térképezi fel megszokottnak látszó, mégis egymástól nagymértékben eltérő szereplők történetein keresztül.
-
Csontos Márta
Frivol regiszterek
Jóna Dávid versbeszédének izgalmassága többek között abban rejlik, hogy a populáris és a magas kultúra közötti határ összemosódik, s ahogy Tóth Krisztina is utal rá a kötethez írt előszavában: nem riad vissza a regiszterek frivol keveredésétől sem. A Szlengben a versszakokat létrehozó, látszólag öncélú játék azonban gyorsan magunkhoz térít bennünket az utolsó strófa szomorú igazságának megjelenítésével, előre vetítve a világszétmozdulás minden negatívumát: „Nem is értem, groteszk világ / napszemcsimet felteszem, / elsötétült ez a világ, / elsötétült teljesen.”
-
Kovács Újszászy Péter
Akik jegyet váltottak Önmagukhoz
Megszoktam már, hogy a lombhullás meglepetéseket hoz. Új tanév, új osztályközösségek, nem ritkán új iskolák, ahol hosszabb-rövidebb ideig dolgom van. Amikor pedig a felsorolt meglepetések nem hatnak az újdonság erejével többé, felbukkannak az apró, váratlan helyzetek, amelyek lehetnek kellemesek és rosszak egyaránt. Őszutón gyakran veszem le a polcról Bereményi Géza összes verseit. 2016-ban, a művész születésének hetvenedik évében adta ki a Magvető. A kötet révén értettem meg, hogy Cseh Tamás dalainak majd minden szövege egy Bereményi-vers.
-
Bánki Éva
A jövő megszűnt, mielőtt elkezdődhetett volna
Sándor Zoltán Apátlanok című kötetéről
A kötetcím rögtön fókuszba állítja a XX–XXI. századi magyar irodalom nagy témáját, az apát és az apátlanságot. Ami azért is különös, mert nem mindegyik novella hőse „apátlan”, nem mindegyik szöveg tematizálja nyíltan az apátlanságot, nem olvashatunk ebben a remek kötetben klasszikus apakeresős történeteket.
-
Kádár Fruzsina
„az álmok alatt nincsen semmi, / csak egy rengeteg rágott széle”
„térképet készítek, tudatelőtti / tájakról, tengerekről” – Deres Kornélia harmadik verseskötete, a BOX, egyidejű barangolás az emberi psziché fantáziatájain, alámerülés a tudati tartalmakba és szembenézés a múlttal.
-
Böszörményi Zoltán
A futár haláláról
Tóth Máriának a bukaresti Kriterion Kiadónál 1979-ben megjelent, A futár halála című regénye negyvennégy év után új szerkesztésben látott napvilágot, ezúttal Budapesten. Két évvel ezelőtt, amikor aradi otthonában meglátogattam az írót, nem sejtettem, hogy életre szóló élményben lesz részem. A dedikált regényt magammal vittem Barbadosra, és együltömben elolvastam. Napok múlva visszalopakodtam a történet színhelyeire, a történelem emberi tragédiákkal zsúfolt folyosóira, a szereplők sorsát görgető idő ösvényeire, és nem tudtam a hangulatuktól megszabadulni.