Másnap – Horváth Benji versei
Horváth Benji
INDULATSÉTA
és elmúlt már a kolozsvári váltás,
hogy körbeért a budapesti is,
így kezdődik el megint ami következik,
rendet csinál a vasárnapi könnyű,
hogy áldott legyen ez a szombat este
és hála annak ami el lett cseszve,
legyen új törvény, majd az is legyen régi,
és haljon meg a remény először.
záruljon aztán nyíljon meg a kör.
indítson három sörrel el haza a bánat,
de állítson meg a sarkon a szeretet,
hogy még nincs vége semminek, hülyegyerek.
MÁSNAP
és este, reggel, harmadik nap.
könnyű eső, vékony fények,
megint itt a meggyfák alatt,
uram, kicsit durvábban élek,
reggel, este, vége a nyárnak.
meg nem értelek én, másnap,
a testek, a szájak, a révedések
ahogy kibomlanak, összefutnak,
én már el nem hagylak téged,
meghalok és újra látlak.
szememben a táj feltámad,
fekete lapon a fehér vétkek,
csipkés hajnal, sötét madarak,
és újra elkövetem őket.
sétáltatom a mániámat.
nem alszanak az átkozottak,
mondták és én nem hittem,
eltévedtem káprázatokban,
ezer csillag robban, a fejemben
nincs szünet, nem élünk halkan.
vezess engem, paranoia-szerda:
mindig el kell mennem innen,
mindig az utolsó előtti ima,
a tizenhárom alatt születtem,
aki meghalt nem hal meg soha.
emlékszem rá, ahogy magamra,
befogadtam a sötétet a fényben,
üres zsebbel, este, reggel, vissza,
hogy menjek, azért jöttem,
másnap, te vagy a bőrömre varrva.
PERFECT DAY
az enyém a másnap.
amit vetsz azt aratsz,
mondja benne lou reed,
megveti lábát, körülnéz,
kér még egy poharat.
nomádok viszik a nyarat
valamerre, vissza, délre,
hegedűjükön zenél a szél.
az úré a föld és annak
teljessége, idézte apám
az írást, emlékezz fiam,
ha többé vissza nem is térsz.
hallgat bennem a hiány,
mielőtt feleszmél és lesújt.
előbb-utóbb levágják
az összes király fejét.
láthatatlan láthatóvá,
lélek testté, pont úgy,
ahogy összedől némán,
mihelyt megszólal az új,
a régi leviathán.
nincs földem nékem,
csak a férhetetlen
áradat, a villanás
hajnalban, nézz rám,
uram, imhol vagyok,
a te hűtlen szolgád,
tétova és tetovált,
add nekem poharad,
mert enyém a másnap.
VELEM VAN
csak állok itt a tizennégyesen,
nézem ahogy visszajött minden.
aztán mégsem. kéne valami,
hogy elsimítsa kedvem, fű, fa,
vihar utáni reggel, mindegy nekem,
csak szédület legyen, csak szerda,
csak cukorkoponyák, keserű
trombita, boldog beállás. legyen
újra, múljon el minden gyorsan,
más legyél, nakonxipán, te kurva.
én nem kereslek többé, letűnt csillag,
kevésbé óvakodva kéne. legyen
a kudarc az egyetlen mentség,
és égjen az égig minden kéve.
legyenek a veszettek nyugodtabbak.
*
csak elegánsan tessék abuzálni,
hazudni igazat, nézni hogy tüzet
szít, és hagyni őket mind kinyílni.
velem van vér és játszma, sír és ív,
keringő testek képletében a π.
(A verseket Gulácsy Lajos festményének részletével illusztráltuk.)
