Ugrás a tartalomra

Csaba királyfi hagyományait elevenítik fel a hétvégén Békéscsabán

 Attila hun vezér fiára, Csaba királyfira, a székelyek legendás vezérére emlékeznek hétvégén a Csaba királyfi ünnepe elnevezésű hagyományőrző fesztiválon Békéscsabán.

    Szente Béla, a rendezvényt támogató Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója a fesztivál beharangozó hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: két éve rendezték meg először Békéscsaba jaminai városrészében Attila király ünnepét, akkor javasolta, hogy  "helyénvalóbb" lenne Csaba királyfira emlékezni, hiszen hozzá köthető a város elnevezése.
    Zalai Erika, a fesztivált szervező Tűz-kör Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke kifejtette: az ingyen látgatható fesztivál pénteken délután lovas-dobos felvonulással veszi kezdetét, majd a CsabaParkban felavatják a Csaba-életfát, amelyet Rácz Ernő népi iparművész fafaragó készített. Ezt követően a Mezőmegyeri Nemezklub kiállításának megnyitójára kerül sor, majd meggyújtják az Őrzők tüzét, mely a rendezvény ideje alatt végig égni fog.
    Virók Anna, az egyesület titkára a szombati programokról szólva közölte: lesz sólyomröptetés, meditatív dobolás, íjászbemutató és lovasvágta. Born Gergő Csaba királyfiról, Vozár János a solymászat múltjáról és jelenéről tart előadást. Koncertet ad az Ördögfű együttes és a Palmetta zenekar.
    Zalai Erika hozzátette: rajzpályázatot is hirdettek általános és középiskolás gyerekeknek, hogy egy a magyar őstörténethez vagy Csaba királyfihoz köthető legendát dolgozzanak fel.  
    A rendezvény "utózöngéjeként" pedig szeptember 16-án a Csabagyöngye Kulturális Központban megnyitják Ütő Gusztáv (Nagyvárad), Mira Marencas (Kolozsvár), Nógrádi Csilla és Baji Miklós Zoltán (Békéscsaba) Csillagösvényen elnevezésű tárlatát.
    Csaba királyfi a székelyek legendás vezére volt. Élete a legendák és mondák ködébe vész. A történettudósok szerint Attila halálát követően két fia között harc kezdődött a hatalomért. A nyugati népek Aladárt, míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. A megmaradt hunok Erdély keleti felén telepedtek le. Mivel féltek a további támadásoktól, már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. (MTI)