A nagy sikerre való tekintettel a Magyar PEN Club idén is megrendezte a tavaly elindított nőnapi PENdrive zenés felolvasóestet.

Ad az Úristen mindenkinek tálentumot, és rábízza, hogy miként sáfárkodik a kapott kinccsel. A háromszéki színésznőnek, a mesésen zengő nevű Zorkóczy Zenóbiának adta, hogy vállalva a vándorszínész életének minden nyűgét és szépségét országjáró versszínházi előadóművésszé váljon, versnyelven szóljon az aprónépekhez, és hirdesse a magyar nyelv szépségét, a költészet felettébb szükséges voltát. – Lázár Emese tudósítása.

Oberczián Géza regényfolyama egyetlen végtelenné nyúlt jelen idő, egy pillanat, amely mintha mindig a jelenben maradna, sosem kerülne át a jövőbe. A Téridő három fejezete – Szingularitás, Eseményhorizont, Entrópia – látszólag különálló történeteket mond el, szálai mégis egységes regényszövetbe integrálódnak. Szimultán játszódó eseményeit az időcentrikus látásmód és maga az időkezelés, illetve a jelen idejű narráció kapcsolja össze.

Jól kösse föl a gatyáját, aki manapság önreflektív prózát akar írni: akinek nem olyan izgalmas az életrajza, mint Faludynak (s ez kortárs elsőkötetestől nem várható el), netán nem művészkedi patológiás önpusztítását őrült látomásokká, mint Csáth Géza, Hajnóczy Péter vagy William S. Burroughs, annak marad az önmagába és olvasóiba vetett bizalom, hogy valamitől mégis elég érdekes.

Lapszám- és könyvbemutatót is tartott a Parnasszus folyóirat és kiadó az Ünnepi Könyvhét előtt. A két, nagy érdeklődés mellett zajló eseményről Payer Imre és Gulisio Tímea tudósított.

Néhány héttel ezelőtt hallottam a hírt: egy floridai iskolában a szülők botrányt csaptak, amiért a diákoknak egyik órán bemutatták Michelangelo Dávidját, amely szerintük erkölcstelen, szeméremsértő. Megdöbbentett ez a prüdéria és álszemérem, és eltűnődtem, hogyan és miért is ábrázolták az emberi testet az őskorban, az ókorban vagy a reneszánszban.

A jelenkori magyar irodalom egyik legnagyobb kihívása minden kiválósága és sokszínűsége ellenére az, hogy megtalálja az olvasóhoz vezető utat. Míg Ady Endre versesköteteit húszezer olvasó, előfizető várta, egy mai magyar költő 3000–4000 eladott példánnyal már sikertörténetet ír, irodalmi „celeb”, akire mindenki felfigyel. Az olvasási szokásaink megváltoztak, a kultúrafogyasztói ingerküszöb más lett, verseskötetet izgalmasan bemutatni kész bűvészmutatvány.

Járatom a Ma este színház! nevű hírlevelet, amely last minute jegyeket kínál, reklámja szerint féláron, valójában plusz párszáz forint kezelési költséggel, amitől mindjárt kétharmad áras lesz a jegy, de mindegy is, mert még így is simán ki lehet fogni olcsó színházbelépőket, főleg a színpadtól távolabbi sorokba (jó szeműek előnyben).

A februári hónap alkotója az Irodalmi Jelenen Sohár Pál, aki 56-os menekültként került Amerikába, angol nyelven kezdett el verselni, költeményei nagy népszerűségnek örvendenek a tengerentúlon. Nemrég megjelent Őszi verslábnyomok című, első magyar nyelvű verseskötete. Számos jelentős kortárs magyar alkotót lefordított angolra, többek között Faludy Györgyöt, Farkas Árpádot, Kányádi Sándort, Szőcs Gézát, Mezey Katalint és főszerkesztőnket, Böszörményi Zoltánt is.
Kalandregénybe illő életútjáról, legújabb verseskötetéről és a magyar kortárs líra amerikai fogadtatásáról kérdezte őt Varga Melinda.

„Megdöbbentő, tragikus, húsbavágó sorok a szabadságról, a kommunizmus politikai megtorlása és hatalmi autokráciája elől menekülő fiatal nőkről és férfiakról.” Böszörményi Zoltán Regál című kötetének új kiadásáról Varga Melinda beszélgetett a szerzővel a Magyar Írószövetség könyvtárában.

Május 10-én a Kárpátaljai Szövetség budapesti székházában zenés műsorral köszöntöttük fel a hetvenéves Füzesi Magda József Attila-díjas költőt és dr. Dupka György írót, történészt.

Az OIK fotókiállításán az üzenetek megfejtéséhez Kovács katáng Ferenc tankái adnak kapaszkodókat. Az üzeneteket Tószegi Zsuzsanna fotográfus rejtette el fényképein.

2021. szeptember 21-e: jeles dátum, és könnyű megjegyezni. Húszéves az Irodalmi Jelen, amely immár két évtizede juttatja el a magyar nyelvű irodalmat akár a végekre is. Az élő közvetítésnek köszönhetően a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett születésnapi gálaműsort is bármilyen távolságból figyelemmel követhették az olvasók, az érdeklődők. Akik pedig a helyszínen ünnepeltek a folyóirat munkatársaival, egy fogadáson is élvezhették az Irodalmi Jelen vendégszeretetét.