Kölüs Lajos

Abafáy-Deák Csillag: Egy szót sem hagyva ki – Kölüs Lajos: A szó világ nélkül, a világ szó nélkül

Egészen úgy, ahogyan írva vagy mondva volt, egy szót sem hagyva ki – lehet igazat és nem igazat mondani, emlékezni. Ahogy tetszik. Nem tetszik, ha hiányzik egy szó, egy vessző vagy egy pont. Egy pont határán sem, mert mindennek van határa.

Abafáy-Deák Csillag: Idővándorok – Kölüs Lajos: A hőstelenített csodák

Ősök vagy hősök? Vagy mindkettő? Mennyire tekintjük őseinket hősöknek? A mindennapi hősökre is emlékezünk? Ott a kiállítás címében a H betű után a + jel, megerősíti-e a tárlat ezt a szellemesnek szánt címet? A H nem válik néma H-vá? Mindenki lehet hős, mint híresség is, ha csak néhány percre, ahogy Andy Warhol mondta? Hogy vagyunk az őseinkkel és a hőseinkkel? A mai jelenben miként jelenik meg a múlt, miként látjuk a múltat? Újraelőhívás ez, bár a múltról beszélünk, de ez a múlt a jelenben létezik, mi konstruáljuk, adjuk meg keretét, helyezzük kontextusba.

Abafáy-Deák Csillag: Fészekmeleg – Kölüs Lajos: Útlevél és szelíd lázadók

Két világot, külön utakat látunk, amelyeket át-átmetsz egy-egy időszelet, egy-egy konstelláció, időbeli egybeesés. Nem esett messze az alma a fájától. A közös kiállítás jelzi, hogy művésztársakról beszélhetünk, nemcsak anya–lánya kapcsolat fűzi össze kettejüket. Egymást erősítik, sőt versenyeznek is egymással, a szó legnemesebb értelmében.

Deák Csillag: Átírt áramkörök – Kölüs Lajos: Nappal is égő gyertyák

Alföldi László festészeti tanulmányokat és műhelygyakorlatokat a Moholy-Nagy László Szabadiskolában (1968–69), majd a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióban (1984–95) folytatott. Mesterei Aradi Jenő és Fischer Ernő. Aktív alkotó művész, aki rendszeresen kiállításokon méretteti meg alkotásait, jeles művészetszervezői és műelemzői tevékenységet is folytat, bemutatta, elemezte Fischer Ernő, Kölűs Judit alkotásait. Fotóival, reprodukcióival közreműködik képzőművészeti kötetek kiadásában. Egyesületi működése is jelentős.

Deák Csillag: Magyar földön járva – Kölüs Lajos: Egy szobrász, aki magyar földön járt idegenben is

"Szabó László itthon van, de talán kevesen ismerik, ki ő valójában, bár az utóbbi évtizedben látható volt néhány kiállítása itthon is, jelezve, értéket hordoznak művei, megőrzendő értéket. Élete ugyan lezárt, de művészete nem, nagyon is nyitott és eleven."

Deák Csillag: Túlvilági út – Kölüs Lajos: Kísértő bestiák

A párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, 2017. május 2-án elég volt hozzá két egész óra. Először a MissionArt Galériában 17 órától Holtvilág, majd 19 órától a Godot Galériában Bestia címmel nyílt meg Gaál József kiállítása. Mindkét helyen túlvilági út.

Deák Csillag: Labirintus, avagy kapuk és átjárók – Kölüs Lajos: Imaginárius azilum

Kábítószer- és internetfüggő világunkban a reneszánszhoz fordulás menedék is. Nádas Alexandra reneszánsz kertjei szimbolikusak, a paradicsomot idézik, a békét, a függetlenséget, a meditáció helyét. A kert és a természet viszonyát látjuk, miként is humanizálható a természethez való viszonyunk. Mi tartja meg a kertünket?

Deák Csillag: Határok kimozdítása – Kölüs Lajos: A valóság nem létezik?

Könyv Kata képeivel szembe megy az uralkodó szemlélettel, tabukat sért, miközben nem tesz mást, csak néz, lát és fest. Adunk magunkra, hol feketére, hol fehérre festjük arcunkat, hol krémmel, hol iszappal. Regenerálódunk, az elveszett, megkopott szépséget őrizzük, óvjuk.

Deák Csillag: Duett – Kölüs Lajos: 4kezes

Kopócsy Judit (Debrecen, 1947) festő, textilművész. Gyakran alkalmazza a kollázst és más vegyes grafikai, festészeti technikákat. Újabban miniatúrákat is fest. Érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott ún. „sétáló vonal”.
Bátai Sándor (Veszprém, 1955) festő, grafikus. Kompozícióiban a régmúlt dolgok lenyomatai a XX. századi világ fragmentumaival együtt jelennek meg. Képeinek sejtelmes, derengő, titokzatos atmoszférája az örök elmúlás hangulatát festi. Az utóbbi években a merített papír rücskös felületének alapként történő felhasználásával is kísérletezik.

Deák Csillag: Tizennyolc társszerző – Kölüs Lajos: Kinek a szemével nézünk az erdőbe?

Elekes Károly (Székelykeresztúr 1951) Munkácsy-díjas szobrász, grafikus, festő. 1978–1984 között a Marosvásárhelyen működő MAMŰ-csoport legfőbb szervezője és programadója volt. Művészetének ebben az időszakában a neoavantgárd mozgalom irányzatai által megérintetten alakította ki stílusának azóta is meghatározó alapvonásait.

Deák Csillag: Tanuljunk busmanul, Kölüs Lajos: A szabadság kódjai

Szabó György (1947, Nagykőrös) Munkácsy-díjas szobrász 1972-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Somogyi József volt. Szabó György szobrai az absztrakció egy egészen különös változatát valósítják meg. Konstrukciói első ránézésre nélkülözik a figuralitást, a testet. A bronzból készült művek esetleges, nem e világból való szerkezeteknek tűnnek. A köztéri alkotások és kisplasztikák mellett jelentős az éremművészeti tevékenysége.

A magyar festészet legfontosabb alkotóeleme: a Nő

„Az indiai festő, Amrita Sher-Gil a szabadosságot képviseli és a féktelenséget. Csinszka nagyvadakra vadászik, Babitsra, Bárczyra, ez az ő szenvedélye. Ferenczy Károly elfojtja szenvedélyét, irányultságát. Gyereket nemz.” – Nyáry Krisztián Festői szerelmek című kötetéről a magyar művészeti életben egyre népszerűbb kritikaíró-páros, Deák Csillag és Kölüs Lajos írt.

Deák Csillag: A továbbadott örökség – Kölüs Lajos: Farhátak és köldökök

"A Memoart Galériában a „Mindennapi mitológia” című tárlatonegy olyan világba csöppentem Silvio Monti képeit látva, mint amilyen talán a sumér birodalomé lehetett egykor, csak most földön jár egy istennő, talán nem is egy, hanem több is. Az egyik Lilit, akinek a világ teremtésében játszott szerepe homályos, és akit végül gonoszsága miatt száműztek Inanna édenkertjéből. Sumérül a LIL levegőt jelent, de jelenti az éjszakát, sőt titkos tudás, szél, szellő, felhő, baj, betegség, bűn értelemben is használhatjuk, egyben bolondságot, őrületet is kifejez. Végül eljuthatunk a démonhoz. Eljutunk a női ölhöz."

Deák Csillag: A táj- és életszépítő – Kölüs Lajos: Trükkös valóság, a valóságos trükkje

Haász Ágnes műveit fénymásológép és számítógép segítségével hozza létre. A fényvibráció fizikai jelenségei alakítják alkotásai szín- és formavilágát, olyan hatásokra törekedve, amit más hagyományos eszközzel nem lehet elérni. Az egyszeri és a sokszorosított pillanat, a sorozatszerű és a variáció kódolja, végteleníti alkotásait. Elektrografikákon kívül készít művészkönyveket, ex libriseket, részt vesz a hazai és nemzetközi mail-art mozgalomban.

Deák Csillag: Egy világot felépíteni – Kölüs Lajos: Előrefutás vagy hátralépés?

A Kisodródva című projekt művészeinek, Nemes Csaba és Ivan Plusch munkáit nézve, szó sincs az életből való kisodródásról, kifarolásról, időben vannak, igaz, az idővel játszanak.

Oldalak