Ugrás a tartalomra

Jelige: youth – Amatőr

Jelige: youth

Amatőr

 

A kamerát az egyik havertől kértük kölcsön, először gondoltuk, hogy meg tudjuk csinálni telefonnal is, de azt kényelmetlen végig tartani, és nem lehet zoomolni se rendesen, szóval egy kézikamerát kértünk, amit ilyen pánttal tudsz a kezedhez rögzíteni.

A végső lökést az adta meg, hogy az oldalon meghirdettek egy „pályázatot”, azzal a jeligével, hogy „hogyan tesszük egymást boldoggá”, ami nagyon hangzatos, de persze arról volt szó, hogy ki hogyan kúr meg kit. Szóval eldöntöttük, hogy meg fogjuk ezt csinálni, semmiben sem fog különbözni bármilyen más alkalomtól, csak én fogok tartani a kezemben egy kamerát, egyébként pont olyan lesz, mint a tegnapelőtti, vagy azelőtti, vagy amikor csontrészegen csináltuk a síneken.

Azt nehezen tudtuk eldönteni, hogy nála, vagy nálam csináljuk, mert azt mégse akartuk, hogy esetleg felismerjenek minket, én még azt se tudtam, hogy lehet úgy megcsinálni, hogy ne látsszon az arca, hiszen az az egyik legfontosabb. Szóval na, gondoltam hogy jó lesz valahogy, végül is majd oda tudom képzelni az arcot a kész videóban, mert elvégre én tudom a legjobban, hogy kicsoda ő. Az ő szobája mellett döntöttük, sokkal könnyebb volt lecsupaszítani, minden árulkodó részletet eltűntettünk, leszedtük azt a pár képet meg posztert a falról, beraktuk a szekrénybe a plüssállatokat, a színes virágos ágynemű helyett tiszta fehéret húztunk és akkor ott helyben mégsem tudtuk megcsinálni, elmúlt az egésznek az ereje, beleöltünk egy csomó energiát a szöszölésbe, a kamera egész másnap estig ott hevert az ágy mellett, amíg haza nem jöttünk a buliból és neki nem fogtunk vetkőzni.

Szerintem ő sem tudja, és én sem, hogy miért akartunk ezt, egyszer hülyeségből a telefonnal videóztam egy pár percet miközben szexeltünk, nem zavarta különösebben, mikor visszanéztük nevettünk rajta egyet, aztán le is töröltem a telefonról, de mégis ott maradt bennem az egész képsor, csak annyi volt, hogy a lábáról a combjain át középre, aztán a melleire és az arcára néz a kamera, vagyis a telefon, szóval így ahogy felvettem, de semmi extra. Olyan érzésem volt utána, mintha megtaláltam volna a legjobb pornót, amit valaha láttam, de nem találom hozzá a linket, nem tudom, hogy keressek rá. Meg persze az is ott volt, hogy fel akartuk dobni valamivel a dolgokat, nem mintha annyira unalmas lett volna, de valami mégis hiányzott, legalábbis nekem, de szerintem neki is, hallgatólagosan megegyeztünk erről az egészről, aztán mindenfélét csináltunk, gondoltuk ez is belefér, sőt, ha nem akarjuk, akkor nem tesszük fel sehova.

Tényleg úgy indult, mint ahogy szokott, először levetettem a felsőjét, aztán egyből lehúztam a nadrágját és a bugyiját is, közben ő is vetkőztetett engem, és ő lement, én meg addig fogtam a kamerát, bekapcsoltam és elindítottam, mert tegnap azért megnéztem pontosan, hogyan működik, és elkezdtem venni az egészet, ahogy lent van a feje, időnként felnézett, aztán eszembe jutott, hogy látszik az arca, de kivágjuk majd vagy mittudomén, aztán a hátára feküdt, én meg behajoltam a combjai közé, addig odaadtam a kamerát neki, nem is láttam, hogy mit vesz vagy mit csinál, biztos látszik az én fejem is, de nem baj, kivágjuk, csupa nedv volt lent ott minden, azt nem tudtam eldönteni, hogy ezt most különösen élvezi, vagy csak úgy ahogy szokta, de az biztos, hogy élvezte, aztán visszavettem tőle a kamerát és azzal a mozdulattal benne is voltam, szóval tényleg olyan volt, mint rendesen, csak közben kellett ügyeljek, hogy mit filmezek, meg volt valami nagyon furcsa abban, ahogy ott van az a kamera, ahogy az egész jelenet átalakul nullásokká meg egyesekké aztán pixelekké aztán egy képpé, amin mi vagyunk többes szám harmadik személyben, már majdnem olyan volt, mintha egy másik személy lenne ott, mintha egy harmadik is részese lenne az egésznek, és volt valami hihetetlen izgalma annak, hogy csak pixelek meg képek vagyunk és hogy ott van egy harmadik tényező is, aztán már majdnem ott voltunk, és én is és ő is már majdnem ott voltunk és véletlenül tökig nyomtam a zoomot pont az arcára, egész a szeméig, pont amikor ő egy ívvé merevedett és megállt egy pillanatra a levegőben, mindig ilyen, amikor elmegy, kimerevedik, épp hogy fel nem robban, aztán visszazuhan az ágyra, de közben az járt a fejemben, hogy mi a szarért kellett zoomoljak, az egészet kellett volna vegyem, ahogy testének az a leírhatatlan meztelen görbülete betölti a szobát, azt kellett volna vegyem. Na meg én is közben.

Nem vágtunk semmit a videón, alig volt tíz perc. Néhány napig ott ült a gépen, mielőtt feltöltöttem, csak épp belefuttattam, nem néztem végig, csak egyszerűen upload, 10 perc múlva pedig már ott is volt. Az volt a címe, hogy „amateur couples first time with camera”. Hülye cím, de gondoltam megteszi. Szóval ott volt az egész, 1080p minőségben, fekete alapon sárga kerettel, le lehetett szünetelni és ki lehetett nagyítani, akárcsak a több ezer másik videót, amit itt láttam. Még mindig nem néztem végig, szóltam neki is, hogy fent van, annyit mondott, hogy jó, én meg időnként visszanéztem, hogy figyeljem a nézettséget. Ötven, száz, kétszáz húsz, aztán stagnálni kezdett, háromszáz, aztán valamiért hirtelen megugrott és már tízezreknél járt és akkor nekifogtam végignézni.

Titokban persze aggódtam, hogy valamelyik ismerősünk meglátja majd és felismer minket, de már hetek óta ott volt a neten, még senki nem mondott semmit. Igazából azt fordult meg a fejemben, hogy néz ki majd az, ha bármelyik haverom arra fog maszturbálni, hogy a barátnőm épp elmegy.

A keresőbe csak annyit írtam, hogy first time with camera, és egyből kidobta a videót, és play és elindult. Elé volt rakva az oldal hivatalos logója, aztán egyből az következett, ahogy ő lent van, aztán ahogy történik az egész. Felismerhetőek voltunk, egyedül a saját arcomat nem bírtam nézni, de a többi majdnem olyan volt, mintha egy random videóra kattintottam volna, amit épp ajánlott a gép, csak ott volt a tudat, hogy azok mi vagyunk, és ott volt az arca meg a teste a monitoron, ahogy nyögdécsel meg liheg, meg egyre jobban eltorzul, és azt hiszem jobban megkívántam őt, mint bármikor, az egész helyzetet kívántam meg, hogy ott vagyok és uralkodok azon a női testen és hogy én vagyok a kimondhatatlan élvezetének az egyetlen forrása, és azt hiszem mindig is vágytam arra, hogy úgy nézzek magunkra szex közben, mint egy netes pornóra, de bárhogy is próbáltam utánozni azt amit ott láttam, soha nem olyan volt, soha nem az volt az érzésem, mintha ott lennék, mert én voltam az aki csinálta, és nem más, és én más akartam lenni, nem én. Annyira más akartam lenni, hogy ne ismerjek magamra, és ott volt az ő személye is, és tudtam róla mindent, azt hogy mit reggelizett, hogy mi volt az első kutyájának a neve, hogy svéd mintára berendezett házba akar költözni, ha sok pénze lesz, hogy mindenképp akar majd egy pár évet new yorkban lakni, és én nem akartam tudni róla semmit, és magamról se akartam tudni semmit, ekkor pedig az jutott eszembe, hogy olyan mintha valami testen kívüli élményem lenne, mintha magunkat nézném kívülről egy lebegő szellemként vagy lélekként vagy amiket szoktak mondani, és akkor elmentem és jobb volt mint valaha.

Egy csomót még feltöltöttem időközben, de nem igazán beszéltünk róla, nem mondott semmit, de azt se mondta soha, hogy ne filmezzek, szóval gondoltam, hogy rendben van.

 

Már százezres nézettsége volt kb. a legelső videónak, amikor elővettem és belefuttattam. Pont ahhoz a részhez, amikor átadom neki a kamerát, ő meg először a plafont filmezte egy pár másodpercig, aztán rámirányította, amíg én lent voltam, és akkor még nem látszott az arcom, és furcsa volt a hajam is, és ahogy felnéztem egy pillanatra rá, illetve majdnem a kamerába, nem az én arcom, nem az én fejem volt ott, valaki más nyalta épp a barátnőmet, és ő ugyanúgy élvezte, mintha én csinálnám, és nem tudtam mi történik, pedig ugyanaz a videó volt, képről képre ugyanaz következett, és belevitettem összevissza, és mindenhol nem én voltam, és kétszer háromszor tízszer is visszavittem oda, ahol először felnéz az a valaki, kaján vigyorral, és nem az én fejem az, megnéztem a videó adatait, pont az, amit akkor február 20-án töltöttünk fel, és más valaki volt az, sötétebb és rövidebb volt a haja, és teljesen más az arca. Elkezdtem hívni a barátnőmet, hogy ez vajon mi, de tudtam, hogy ez nem más videó, ez pont ugyanaz, amit akkor felvettünk, persze suliban volt, tudtam hogy nem fogja felvenni, aztán írtam neki egy sms-t, hogy hívjon fel amikor tud.

Nem hívott vissza, csak azt hallottam, ahogy nyitja az ajtót, én pont nála voltam, a laptop előtt ültem, amikor belépett a szobába, és elkezdett visítani, hogy mit keresek ott, és ki vagyok és hogy menjek onnan a francba mert hívja a rendőrséget, és én nem tudtam, mit beszél, miért mond ilyeneket, mi van, ő meg egyre idegesebb lett egyre hangosabba kiabált hogy menjek a francba mert rendőrség és én mondtam hogy én vagyok, basszameg

 

és nem tudtam, hogy ki ez és mit keres a szobámban, ordítja hogy én vagyok az, én vagyok az, ki a kurva anyád az az én, hazajövök és egy vadidegen fasz ül itt a szobámban a gép előtt és nézi a pornót, és csak most látom, hogy azokat nézi, amiket a barátommal vettünk fel, nem is tudtam hogy mit csináljak, már a kezemben volt a telefon, de nem mertem hívni, mert láttam hogy ő is meg van ijedve nagyon, és folyamatosan ismételgetni, hogy de hát én vagyok az, mi van veled, meg vagy bolondulva, én vagyok az, és ezt mantrázta perceken keresztül amíg néztem rá értetlenül, aztán mondtam neki kicsit nyugodtabban, hogy mondja el, ki az az én, aztán mondja, hogy én, a pasid bazdmeg, és mondom hogy soha nem láttalak téged, mi az hogy a pasim, aztán a képernyőre mutatott és kérdezte, hogy az ki, és mondom hogy az a barátom, ideges vagyok, és mondja hogy nem, én vagyok a barátod, és ezt ismételgette folyamatosan, nekem meg elegem lett és elkezdtem hívni a barátomat, hogy jöjjön ide és rakja ki ezt a faszt innen, közben pedig lecsaptam a laptop képernyőjét, mert nem akartam tovább nézni

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.