Ugrás a tartalomra

.

Aki rafináltabb, mint James Bond

A Próza Nostra egy olyan kritikai kör, amely a populáris irodalmi folyamatokra és alkotásokra reflektál. 2012. március 22-én este az eszmecserét az internet felületéről a szegedi Grand Caféba helyezték át. A bemutatkozó beszélgetés John le Carré Karla-trilógiája köré szerveződött.

 

 

 

 

 

Aki rafináltabb, mint James Bond

 

Ha az ember szórakoztató irodalomra vágyik, elveszhet a különböző lektűrök nagy példányszámú kiadásai közt, és bizony könnyen melléfoghat. A Próza Nostra ebben nyújt segítséget az olvasóknak: kritikai párbeszédet indít a populáris irodalomról, annak értékeléséről, valamint „plusz információt nyújt a fülszöveg mellé” – olvasható a bemutatkozásukban.

A csütörtök esti bemutatkozó beszélgetés John le Carré Karla-trilógiája egyik kötetének, valamint érintőlegesen annak filmadaptációja (Suszter, szabó, baka, kém) köré szerveződött. A kötet ugyanis nemrégiben új fordításban jelent meg. A kerekasztal körül Novák György, az SZTE BTK Angol Tanszék oktatója, valamint Sutyák Tibor, az SZTE BTK Filozófia Tanszék munkatársa mellett az est két szervezője, Sinkovicz László és Szabó István Zoltán foglalt helyet.

Szabó István Zoltán bemutatja a beszélgetés résztvevőit

Sinkovicz László felvezető kérdése arra vonatkozott, hogyan kerül kapcsolatba az ember a kémregényekkel. Sutyák Tibor egy folyamatot vázolt fel, amelynek során az ember kinő az indiánkönyvekből. Majd a bűnügyi regények után az egyetemre kerülve találkozik a populáris műfaj szempontjából sznob irodalommal, és megismerkedik a „muszáj olvasni” darabokkal, mint például a Karla-trilógia. Novák György egy angol ismerősétől kapta az akkor még tiltott irodalomnak számító szöveget. Kurzust is tartott mind a trilógiából, mind az azt követő művekről, melyeknek színvonalát változónak találta. Véleménye szerint a filmes feldolgozások az utolsót kivéve jónak mondhatók. Ő csak az A Murder of Quality című regényt tartja kriminek, az életmű többi darabját kémregénynek mondaná.

Szabó István Zoltán a köztudatban lévő asszociációk kapcsán az Ian Fleming által írott James Bond-történetek helyére kérdezett rá a kémregény-irodalomban. Novák György elmondta, hogy a James Bond figura a filmeken keresztül futott be. Ez három dolognak köszönhető. Egyrészt minden történetben más nő található az oldalán, másrészt a technikai felszerelése is figyelemreméltó, valamint a Fleming-regények mindegyike turisztikai célpontokon játszódik. Az epizódokat követve egy útikalauzt is kaphatunk: Amerika, Kína, Japán, tehát a Bond-regények egy romantikusabb, mitizáló oldalát mutatják a titkosügynök-létnek. Le Carré-t ezzel szemben írásai a legjobb angol íróvá emelték, de a kettő két külön iskolának is minősül: ő inkább moralizál, több oldalról közelíti meg a kémkedést.

Sutyák Tibor szerint a James Bond-történetek főszereplője olyan tulajdonságok együttesének birtokosa, amelyekkel sem átlagos, sem kimagasló képességű ember nem rendelkezhet egyszerre. Ezen felül naiv dolog titkosügynökként minden egyes akció során többször bemutatkozni és sosem cserélni nevet. A Bond-sztorik a képregények hatásmechanizmusa szerint működnek, melynek része az életidegenség.

Ezzel szemben le Carré regényei mind angol, mind pedig közép-kelet-európai aspektusból olvashatók: felfedezhetjük az angol kultúra lenéző attitűdjét az „alacsonyabb” társadalmak felé. Emellett egy magyar olvasónak is bepillantást nyújt az angol társadalmi viszonyokba, mintegy kukkolási, kémkedési élményt biztosítva az érdeklődőknek. A figurák nagyon ritkán nyúlnak erőszakos eszközökhöz, nincs hipermodern technikai felszerelésük sem. A regény hitelét az otthonosság, a miliő valós volta adja, valamint a szereplők részletes leírása, a kémkedés mint életforma bemutatása.

A közönség képet alkothatott a regényciklus szüzséjéről is. A Karla-trilógiában George Smiley angol kém az orosz titkosszolgálat moszkvai vezetőjével, egy bizonyos Karlával áll harcban, aki beépít egy kettősügynököt az angol titkosszolgálatba. Végül le Caré hőse kelepcébe csalja az orosz vezetőt.  Smiley ügynök egy „anti James Bond”: köpcös, szemüveges, teljesen átlagos ember. Különleges képessége mindössze annyi, hogy profi szinten tudja az embereket manipulálni, és ki tudja számítani majdnem mindenkinek a következő lépését. Smiley a kegyetlen kihallgatások után szinte lelkiismeret-furdalást érez etikátlan tettei miatt.

Sutyák Tibor szerint a Karla-trilógia történelemszemlélete igen naiv. Az a frusztráció, hogy a brit birodalom elvesztette a csupán az angolságból fakadó jogát a világ alakításában, az író minden regényében fellelhető. Emellett teljesen szubjektivizálja a történelmet: átmegy egy kritikátlan, közhelyekben kimerülő Amerika-gyűlöletbe. A történet kezelése inkább követ egy asszociatív-nosztalgikus mintázatot, mintsem racionális vagy lineáris fonalat.

Ezt követően Sinkovicz László a bibliai utalások funkciójáról érdeklődött. Sutyák Tibor véleménye szerint strukturális párhuzam vonható egy egyházi intézmény és az ügynök-lét között; egy zárt közösség tagjának lenni, saját nyelvet beszélni, titkokat hallani: ezek mind kézenfekvő párhuzamok, ám kiaknázatlanok a tárgyalt szövegekben. Véleménye szerint egyszerűen csak jó mondatokat lehet írni a bibliai utalások segítségével, és példaként a Suszter, szabó, baka, kém egyikét idézte: „A Megváltónak csak tizenkét haverja volt, de volt közte egy kettős ügynök.”

Az est utolsó témájaként a kémkedést mint életformát vizsgálták meg közelebbről. A John le Caré álnéven író David John Moore Cornwell-nek ugyanis komoly titkosszolgálati múltja van. Ezt azonban, talán az életrajzi olvasattól tartózkodva, nem szellőztették meg teljes alapossággal.

A Próza Nostra bemutatkozó estje elérte célját: a népszerű irodalom elemzése a szakmai tanulmányokból az érdeklődő közönség elé került.

Almádi Róbert
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.