„Az Isten-tagadóknál engem jobban érdekelnek a buddhisták. (Több mint 300 millióan vannak.) Fantáziámat ugyanis megragadja a lélekvándorlás lehetősége. Igen. Érdemes lenne újraszületni. A buddhisták szerint, sajnos, ugyanannak nem születhetünk újjá. Kár. Az lenne az igazi.” – Sárközi Mátyás recenziója Kabdebó Tamás After-Life című kötetéről.

Kabdebó Tamás új műve, az Afterlife? (Túlvilág?) hófehér, fényes papírkötésben, angol nyelven jelent meg. Szép könyv, jó kézbe venni. A belső oldalak folytatják a fehér-fekete hangulatot: a selymes tapintású vastag oldalakon levegősen elhelyezett hosszabb-rövidebb szövegek a halál utáni létezés lehetőségeiről.

Böszörményi Zoltán, Sárközi Mátyás, Makkai Ádám, Gömöri György és Mányoki Endre írásaikkal köszöntik a 80 éves Kabdebó Tamást.

A Danubius Danubia olykor párhuzamosan futó, ám előbb-utóbb egymásba fonódó családtörténeteivel ellentétben a Dunaúszó mozaikkockákként tükrözteti egymásba az egyéni történeteket és a nagybetűs Történelmet. A kirakós játék kompozíciójában előkelő helyet kapnak a bajai vonatkozású hősök, akik között a Panama-csatorna építésében jeleskedő Türr Istvánt éppúgy megtalálhatjuk, mint Kabdebó Tamás közvetlen felmenőit.

Kabdebó Tamás alkotói és kultúra-közvetítői pályájának újabb csúcsát hódította meg Brendan Kennelly verseiből készített válogatásával.

Az irodalom fő célja számomra, hogy élmény többleteket adjunk másoknak, mintegy bővítve az általuk megélt tapasztalatokat. Haklik megkísérelte, hogy a rejtett és olykor szimbolikus élményeket is feltárja, és az olvasót az élvezet növelésével gazdagítsa. Bizonyított.

Kabdebó Tamás Róma ír szemmel című regénye a kettős identitású író látképe az örök városról. A valahová és a valakihez tartozás kulcsfontosságú kérdés minden élethelyzetben – üzeni a történet, mely egyben lenyűgöző Róma-panoráma is.

Nevének tanúsága szerint örmény ősei sok évszázada menekültek, kényszerűségből, egy, a rossznál jobbat ígérő új hazába. A kései utódnak a történelem mostoha viharai közepette újból kezébe kellett vennie a vándorbotot. S miközben évtizedekig be se tehette lábát szülőhazájába, „emigrációsként” úgy szerette Rodostót, hogy pillanatig se feledhette Zágont: lélekben mindig itthon maradt, magyarként, eddigi tekintélyes életművét egy hatalmas Duna-regénnyel koronázva meg. Életéről, munkáiról Böszörményi Zoltán kérdezte Kabdebó Tamást.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es könyvheti ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Az Irodalmi Jelen a 2018. május 23-án elhunyt Kabdebó Tamástól a szerző alábbi írásával búcsúzik.

​​​​​​​Koestler a hatvanas évek elején cikket írt József Attiláról, és a cikkhez néhány versfordítás is járult. Ez volt, a ma már 100000 internetes szócikkel rendelkező József Attila első angol nyelvű megjelenése. - Kabdebó Tamás rátcája.

Nos, Kabdebó Tamás regényhősei rejtőző Giorgione-festmények nyomába erednek, annak tudatában, hogy sok a hamisítvány vagy a korabeli utánérzés más kezektől.
Ötven évig tartott amíg megírásra kerülhetett a Tracking Giorgione. Kabdebó Tamás mindig mással volt elfoglalva, minthogy ebbe is belekezdhetett volna. Előbb Tábori Pállal azon ügyködtek, hogy a Gara László-féle francia antológia mintájára, angol nyelven vaskos kötet születhessen hétszáz év magyar költészetéből. Rengeteg munka volt ebben, végül az amerikai Makkai Ádám bábáskodott a könyv világrajötténél. Aztán a Duna-trilógiába vágott bele Kabdebó, aki gyermekkorát a nagy folyó közelében élte le. Tíz év alatt a honvágyát írta bele ebbe a három regénybe.