• Juhász Kristóf

    Földmisztika a föld alól

    A Föld- és sorsmisztikusok című csoportos kiállítás a MAMŰ Galériában több meglepetést is tartogat az avatatlan vagy épp felületesen avatott odatévedő számára.

  • Pusztai Ilona

    Mire tanít a múlt?

    A Ferenczy Múzeum kiállítása

    Ugyan kinek gyűjtögetünk? – teszi fel a kérdést Janikovszky Éva egyik tárcájában.  Fogyasztásra, sőt túlfogyasztásra épülő korunkban bizony elavulttá vált a gyűjtögetés, a tárgyak élettartamának meghosszabbítása javítás vagy újrahasznosítás által. Pedig az emberek előbb kezdtek el gyűjtögetni, mint földet művelni. Szinte az egyik legősibb tevékenység, amely az állatvilágban sem ismeretlen. De a gyűjtögetés, az újrafelhasználás a paraszti kultúrában még a 20. században is továbbélt.

  • Szélyes-Pál Dániel

    Akkor milyen is az a metamodern?

    Gondolatok Juhos Sándor és Szabó András közös kiállításáról
    Kiállításlátogatóként mindig két nagy szempontot igyekszem figyelembe venni: az elsajátított technikai tudást és a megosztani kívánt mondanivalót. Mert hiába erős az egyik, ha a másik hiányos, már nem beszélhetünk műalkotásról. A technikai elváráson túl – tesszük fel a kérdést – mennyire elemi az alkotók mondanivalója? Juhos Sándor és Szabó András kiállítása a Bánffy-palotában részben választ adhat a címben feltett kérdésre: Mi is ez a nézőpontjaik által fémjelzett „metamodern lencse”?
  • ""
    Szeifert Judit

    TRANSZPARENS TESTEK, TRANSZCENDES TEREK

    Majoros Áron Zsolt kiállítása a Műcsarnokban

    A 20. század második felében a művészeti ágak között a szobrászat méltatlanul periférikus helyre szorult, s ez a mellőzöttség bizonyos mértékben egészen napjainkig érzékelhető. A közelmúltban a kiállítótermekben elenyésző volt a kifejezetten szobrászati tárlat. Sajnos mind az állandó, mind az időszaki kiállításokon, ha egyáltalán megjelent a plasztika, akkor is csak a képeket kísérő térbeli dekorációként került a falak közé, de leginkább elé. Legtöbbször háttérbe szorult, sőt elveszett a szobor alapvető tulajdonsága: az, hogy körbejárható, több nézetből is értelmezhető.

  • Kovács katáng Ferenc

    Schulimek egyhangú sétái

    Kovács katáng Ferenc egypercesei Jeszenszky Gyula fényképeihez

    Schulimek csak kifogástalan öltözékben lépett az utcára. Élre vasalt szövetpantalló, fényesre suvikszolt goizervarrott félcipő, mellény, zakó, keményített galléros ing, csokornyakkendő. Időjárástól függően könnyű felöltő vagy bélelt kabát. Télen báránygalléros irhabunda, kucsma, puha gyapjúsál, csizma. A kora reggeli érintetlen havat szerette, vagy a sűrű hóesést.

  • Az ősmasszívum peremén

    Az OIK fotókiállításán az üzenetek megfejtéséhez Kovács katáng Ferenc tankái adnak kapaszkodókat. Az üzeneteket Tószegi Zsuzsanna fotográfus rejtette el fényképein.

  • Abafáy-Deák Csillag, Kölüs Lajos

    Sorsanalízis, Trianon kapcsán

    Mítoszokkal már nem lehet értelmezhetővé tenni azt, ami értelmezhetetlen, ma már a vesztesek története csak téveszmeként élhet tovább. Csak a hatalom mítoszai uralkodhatnak, csak a győztesek történelme lehet univerzális. – Gaál József kiállítása és Béki István Gúzs című performansza a Godot Galériában Trianon emlékére.

  • Víziók és álmok

    Február 16-án szombat este hét órakor kerül sor Vőneki Adrienn kortárs képzőművész kiállításmegnyitója a Szörp Kávézóban (Budapest, 1085, Baross utca 4-es szám)

  • A humor fátyla
    Weiner Sennyey Tibor

    A humor fátyla – Mészáros Szabolcs képei elé

    Mészáros Szabolcs képei elé

    Mészáros Szabolcs ezeken a képein megmutatja, hogy nem fél. Egy festő, aki nem fél. Érzi, hogy az élet folyam-szerű, áramló, ezért imádja a kis folyókat, ezért imádja az esőt. Talán az esőt szereti a legjobban.