Élő folyóirat-est a Csontreálban – betegség miatt egy héttel elhalasztva

Barátaim!

Félő, hogy az esti beszélgetésünket el kell halasztanunk a jövő szerdára. Nem gyógyultam ki az influenzából, ellenkezőleg, éppen most kezdi kitombolni magát. Ilyen állapotban nem mehetek közétek, mert nem szeretnék szövődményt se, és benneteket megfertőzni sem. Arról nem is beszélve, hogy alkalmatlan lennék a beszélgetésre. És mivel – legalább a Mozgó Világ és a korszak miatt – fontosnak tartom az estet, nem akarom az alkalmat köhögésre és tüsszögésre elvesztegetni.

2014. október 29., szerda este 8 óra

"A Mozgótól az IJ-ig"
Portrébeszélgetés Mányoki Endrével, a Mozgó Világ, az Iskolakultúra, a Visszhang, a Fotó, a Hitel, a Kortárs egykori és az Irodalmi Jelen mai szerkesztőjével.

A szerkesztő láthatatlan. A szerkesztő néma. A szerkesztő jelentéktelen.
De a szerkesztő nem vak.
Nem alkotó, de társ az alkotásban.
Nem hatalom, de minden gesztusának súlya van.

"A szerző nem azért van, hogy a szerkesztőnek jó legyen!"
- ezt írtam ki egy csomagolópapírra a Mozgó Világ-beli íróasztalom fölé öles betűkkel. Legkivált magamnak, hogy a mondat mindig a tarkómat fixírozza.
Régen volt, 1978-ban, és ott virított-koszlott több mint öt esztendeig. A versrovat, a Mozgó-estek, -programok. És a többi: kritika, próza, fotóművészet, film.

Csak kérdezőként, esetleg moderátorként szoktam nyilvánosság elé állni. Meg verniszázsokon. És tanárként a szemináriumi teremben huszonöt éven át.
Tanárnak lenni annyi, mint szerkesztőnek. És szerkesztőként némiképpen tanár is vagyok.
Nem igénylem a rám vetülő fényt. Hiú vagyok és féltékeny – de csak a szerzőimre és a tanítványaimra.

Hogy most mégis előállok, s leülök egy székre szemben az érdeklődőkkel, ennek sincs más oka, csak ennyi: várom, vajon mit kérdeznek a kérdezőtől, mire kíváncsi a közönség abból, amit a szerkesztő látott, átélt, alakított.

Várok szerdán este mindenkit, akit az általam megélt irodalmi múlt érdekel.
Beszélgetőtársnak Szőke Imrét kértem föl – ő legalább annyira jó kérdező, mint amilyen eredeti író. És amúgy is házigazda.

Üdvözlettel, kíváncsian,
Endre