Interjú

Egy alteregó vége – Király Farkas interjúja Bogdán Lászlóval

Akkor éppen nem lehetett leírni a helységneveket magyarul. A kézirat már a nyomdában volt, amikor telefonált Egyed Péter, hogy utazzak fel Kolozsvárra, mert meg kell oldjuk a helyesírási problémákat. Kitaláltuk, hogy a városokat a nevük kezdőbetűje jelölje: K, mint Kolozsvár, Cs, mint Csíkszereda és így tovább…

„Megtanultuk, hogy az érzéseket ki kell mondani”

Idén augusztus 16-án lett volna 90 éves Juhász Ferenc. Emlékének egyik őrzője és szüntelen megidézője a költő kisebbik lánya, Juhász Anna, aki épp tíz évvel ezelőtt kezdett irodalmi rendezvényeket szervezni. A legrégebbi Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

Egyetlen irodalmi mű sem örök életű

„Olyan olvasás- és költőelfelejtés van, hogy tanítványaimnak Vas István, Hajnal Anna, Kálnoky, Jékely, Ladányi fontosságát is magyarázni kell. De még ez sem lenne baj. Azért vagyok. Ám mintha nem éreznék, hogy kánonokon belül és kívül föl kell fedezniük a magyar- és világirodalmat és kultúrát. Kánonokat követnek, de hagyományokat nem” – Vörös Istvánnal beszélgettünk legújabb, az Irodalmi Jelenen publikált művei apropóján kánonról, metafizikus költészetről, Istenről, Derridáról, a novella és a vers rokonságáról.

„Minden velem történik” – Beszélgetés Frideczky Katalinnal

Az Irodalmi Jelen idei prózadíját Frideczky Katalin vehette át. A zeneművész-író azt vallja, ugyanaz a titka mindkét művészeti ág magas szintű művelésének: a tiszta hang. A hamisság kiszűréséről, gyerekkorról, a párválasztás buktatóiról, a csattanósan tömör novellák titkáról kérdeztük Frideczky Katalint.

Kissé ijesztő a kétműfajúság

Meg lehet tanulni mindent, életformát, szakmát, így a versírást is, de ha nincs mögötte élet, akkor hiábavaló. Persze nem arra gondolok, hogy legyen minden költő csapongó életű, csak ha az, akkor ne tagadja le, mert a hazugság még hazugság marad attól, ha letagadjuk – Lőrincz P. Gabriella költő, író, esszéíróval, az Irodalmi Jelen költészetdíjas alkotójával készített kettős interjút pályája fontosabb állomásairól Király Farkas és Varga Melinda.

„Amikor az életet is műalkotásként olvasod” – Beszélgetés Arany Zsuzsannával

Tavaly év végén jelent meg Arany Zsuzsanna irodalomtörténész Kosztolányi Dezső élete című monumentális munkája, amely amellett, hogy az első teljes Kosztolányi-életrajz, számos, eddig mellőzött aspektusát tárja fel az író-költő életének. Arany Zsuzsanna az Ünnepi Könyvhéten vehette át az Irodalmi Jelen esszédíját, ennek kapcsán felfedezéseiről, Kosztolányi „titkairól” és az irodalomtörténet kényesebb kérdéseiről is beszélgettünk.

A költészet nyíliránya

Amíg élünk, nem tudjuk meg, sikerült-e azzá válnunk, akik lenni szerettünk volna. Meggyőződésem, csak a nagy művészet ad esélyt arra, hogy együtt és egyenként emberségesebbek legyünk” – Varga Melinda beszélgetése Balla Zsófiával.
 

Az árulás a legcsúnyább bűn

Távoli beszélgetés Nádasdy Ádámmal, az Irodalmi Jelen Nagydíjasával, a májusi hónap alkotójával az Isteni Színjátékról, Shakespeare-fordításairól, főbb költészeti toposzairól és a Bánk bán 2019-ben megjelenő mai magyar fordításáról.

„Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel

Szécsi Noémi az Egyformák vagytok című új regényében a Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó szálait fűzi tovább. Ez a könyv az előzőekkel ellentétben a jelenben játszódik, olvasás közben óhatatlanul az az érzésünk, hogy tükröt tart a negyvenes budapesti értelmiségiek elé. A mozaikos szerkezetű történet cserepeiből minden olvasónak magának kell létrehoznia a saját olvasatát. – Jolsvai Júlia interjúja az íróval.

A szerepversektől a verses epikáig

Azt hiszem, a szerelem mellett az idő, az elmúlás a költészet leggyakoribb témája. No meg a gyerekkor: szerencsés esetben a versekben azt a fajta látásmódot, a világ megélésének azt az intenzitását sikerül feleleveníteni, ami a gyerekkorra jellemző – Varga Melinda interjúja Rakovszky Zsuzsával az Állapotváltozások című, készülő verses regényéről, a Célia című regény és az új mű rokonságáról, szerepversről, fontosabb regényeiről.

A teljességre törekvés nem program, egyszerűen zsigeri igény

Kizárólag azt írni, amit már tudok, egyszerűen érdektelen. Igazi tétje annak van, ami számomra is ott derül ki, és fogalmazódik meg munka közben, akár önmagamról, akár a világról – Bartis Attilát nemrég Magyarország Babérkoszorú-díjával tüntették ki, az íróval ez alkalomból beszélgettünk irodalmi elismerésekről, sikerről, a próza és líra viszonyáról, legutóbbi regényéről és fontosabb műveiről

„Sejtettem, hogy az irodalom világa lesz az otthonom” – Beszélgetés Mohai V. Lajossal

Szülőföldje Kanizsa, otthona Buda – a távolság csupán földrajzi, mert eddigi életműve e kettő metszéspontjában helyezkedik el. Író, költő, irodalomtörténész, aki az Eötvös Collegium alma matere után a saját útját taposta ki. Mohai V. Lajossal nemrégiben átvett József Attila-díja kapcsán beszélgettünk.

Mindig át kell törni bizonyos saját belső frontvonalakon – Varga Melinda beszélgetése Karácsonyi Zsolttal

A vers fordítás egy ismeretlen nyelvből – vallja Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, akivel nemrég a költői és műfordítói pályájáról, szerkesztői tevékenységének fontosabb állomásairól beszélgettünk a kolozsvári Insomnia Kávézóban.

Többféle határon keltünk át mindannyian – Bogdán László beszélgetése Farkas Árpáddal

„A versnek magának nincs vége, a vers marad olyan szerepkörben, mint bármelyik, még a medicinában is használatos eszköz, amelyik tisztítja az ember érzelmi járatait” – a Bogdán László beszélgetése a Kossuth-díjas Farkas Árpáddal.

Az íráshoz vagy a hallgatáshoz idő kell (Valaki kameráz bennem)

„A kultúrát sosem szűkítettem le irodalmi szövegre. Talán mert nagyon máshonnan jöttem. Magányos harcos voltam mindig” – Jász Attilával, a februári hónap alkotójával beszélgettünk az Irodalmi Jelenben publikált új verseiről, fontosabb köteteiről, Csendes Tollról, külső-belső utazásokról, költői pályája meghatározó állomásairól.

Oldalak