Interjú

„Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel

Szécsi Noémi az Egyformák vagytok című új regényében a Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó szálait fűzi tovább. Ez a könyv az előzőekkel ellentétben a jelenben játszódik, olvasás közben óhatatlanul az az érzésünk, hogy tükröt tart a negyvenes budapesti értelmiségiek elé. A mozaikos szerkezetű történet cserepeiből minden olvasónak magának kell létrehoznia a saját olvasatát. – Jolsvai Júlia interjúja az íróval.

A szerepversektől a verses epikáig

Azt hiszem, a szerelem mellett az idő, az elmúlás a költészet leggyakoribb témája. No meg a gyerekkor: szerencsés esetben a versekben azt a fajta látásmódot, a világ megélésének azt az intenzitását sikerül feleleveníteni, ami a gyerekkorra jellemző – Varga Melinda interjúja Rakovszky Zsuzsával az Állapotváltozások című, készülő verses regényéről, a Célia című regény és az új mű rokonságáról, szerepversről, fontosabb regényeiről.

A teljességre törekvés nem program, egyszerűen zsigeri igény

Kizárólag azt írni, amit már tudok, egyszerűen érdektelen. Igazi tétje annak van, ami számomra is ott derül ki, és fogalmazódik meg munka közben, akár önmagamról, akár a világról – Bartis Attilát nemrég Magyarország Babérkoszorú-díjával tüntették ki, az íróval ez alkalomból beszélgettünk irodalmi elismerésekről, sikerről, a próza és líra viszonyáról, legutóbbi regényéről és fontosabb műveiről

„Sejtettem, hogy az irodalom világa lesz az otthonom” – Beszélgetés Mohai V. Lajossal

Szülőföldje Kanizsa, otthona Buda – a távolság csupán földrajzi, mert eddigi életműve e kettő metszéspontjában helyezkedik el. Író, költő, irodalomtörténész, aki az Eötvös Collegium alma matere után a saját útját taposta ki. Mohai V. Lajossal nemrégiben átvett József Attila-díja kapcsán beszélgettünk.

Mindig át kell törni bizonyos saját belső frontvonalakon – Varga Melinda beszélgetése Karácsonyi Zsolttal

A vers fordítás egy ismeretlen nyelvből – vallja Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, akivel nemrég a költői és műfordítói pályájáról, szerkesztői tevékenységének fontosabb állomásairól beszélgettünk a kolozsvári Insomnia Kávézóban.

Többféle határon keltünk át mindannyian – Bogdán László beszélgetése Farkas Árpáddal

„A versnek magának nincs vége, a vers marad olyan szerepkörben, mint bármelyik, még a medicinában is használatos eszköz, amelyik tisztítja az ember érzelmi járatait” – a Bogdán László beszélgetése a Kossuth-díjas Farkas Árpáddal.

Az íráshoz vagy a hallgatáshoz idő kell (Valaki kameráz bennem)

„A kultúrát sosem szűkítettem le irodalmi szövegre. Talán mert nagyon máshonnan jöttem. Magányos harcos voltam mindig” – Jász Attilával, a februári hónap alkotójával beszélgettünk az Irodalmi Jelenben publikált új verseiről, fontosabb köteteiről, Csendes Tollról, külső-belső utazásokról, költői pályája meghatározó állomásairól.

Dallal, versben, bábbal – Beszélgetés Lovászi Edinával

Lovászi Edina dalszerző, énekes, színész és bábszínész. Nevére akkor figyeltek fel az irodalomban, amikor a 2016-os Versmaratonon Papp-Für János megzenésített versével második helyezést nyert. Tavaly Terék Anna versének énekes adaptációjáért és a Gyurkovics Tibor országos versmegzenésítési versenyen díjazták. Novemberben gyerekversekből rendezett jótékonysági bábkoncertet zenekarával.

„A költészetnek van ereje akkor is, ha valaki nem hisz benne”

A költészet görög istenét szólítja meg Egyed Emese legújabb, Paian című kötetében – erről és Arany Jánosról, hovatartozásról, otthonról, az erdélyi irodalomról kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Az irodalom isteni játék, sugallat

„Mindig is úgy éreztem, az időtér determináltjai, foglyai vagyunk. Ebből a fal nélküli, láthatatlan és kitapinthatatlan cellából nem tudunk kilépni. Nincs is hova” – vallja Böszörményi Zoltán verseinek egyik fontos, visszatérő motívumáról, az időtérről. A költőt Kényszerleszállás Shannonban című, új verseskötetéről kérdeztük.

Diákvigasz, avagy híres magyarok az iskolában

Csiffáry Gabriella levéltáros-szerkesztőre leginkább az „aranyásó” megnevezés illenék: hosszú évek óta publikálja tematikus kötetekben a levéltárakban megbújó, elképesztően értékes kincseket és kutatásai eredményeit. Frissen megjelent, „Magyarázom a bizonyítványom” című gyűjteménye híres magyarok bizonyítványait, leveleit, naplórészleteit közli, amiből képet kaphatunk, hogy e lázadó, betörhetetlen lelkek hogyan küzdöttek az iskola rigorózus korlátaival. – Interjú Csiffáry Gabriellával.

„Akit nem szidnak, vagy nem dicsérnek, az nincs is”

Bár a hazai irodalmi közélet jó ideje tartós feszültségi állapottal jellemezhető, abban hiszek, hogy hosszú távon a magyar irodalom egy és oszthatatlan” – a kerek születésnapját ünneplő Turczi Istvánnal beszélgetett Simon Adri.

Az irodalom a társadalom tükre – Tibold Katalin és Csörgő Viktória interjúja Rajvinder Singh-gel

Az Ünnepi Könyvhétre Budapestre látogatott Rajvinder Singh indiai származású, 1980 óta Berlinben élő költő, kulturális közvetítő. A szerző leginkább németül, de angol, pandzsábi, urdu, dogri és hindi nyelven is ír. 1994 óta aktív tagja a Német Írók Szövetségének (Verband der Schriftsteller), 1995 óta pedig a Bebörtönzött Írók Bizottságának (Writers in Prison Committee). 1997 óta német állampolgár. 2001 óta több mint száz német film és TV-sorozat szinkronjánál működött közre (a Big Bang Theory, magyarul Agymenők címen futó sorozatban ő Raj német szinkronhangja). Jelentős szerepet tölt be a német és nemzetközi kulturális és irodalmi életben. Eddig tizenhárom kötete és több mint félszáz kulturális dialógusról szóló írása jelent meg. Számos német és indiai irodalmi díj kitüntetettje (pl: Worpswede Irodalmi Díj, Bawa Balwant Irodalmi Díj).

„Az emlékek gazdája én vagyok”

„Lehet érdekes, ha valaki arról ír, hogy ő olyan, amilyen, de nekem érdekesebb arról írni, hogy én tulajdonképpen nem olyan vagyok, mint amilyen szeretnék lenni, és olyan sem szeretnék lenni, amilyen vagyok, de azért mégiscsak olyan vagyok, tehát valamiféle konfliktus van a vágyaim és az életem között” – vallja költészetéről Nádasdy Ádám, akivel műfordításról, emlékezésről és a nyelvről is beszélgetett Hevesi Judit.

Szabadság és merészség

Idén először volt a Hajdúböszörményi Írótáborban rajz- és grafikaműhely, ahol a fiatal, zömében középiskolás táborlakók többek között az illusztrációkészítés fortélyait sajátították el – Kiss Júlia villáminterjúja Szabó Ilona műhelyvezetővel a kortárs irodalom és képzőművészet kapcsolatáról, a tábori munkáról.

Oldalak