Harcsa Veronika magánkiadásban megjelent albumán főként a Nyugat különböző nemzedékeinek alkotásai közül válogatott, és az egymástól eltérő ritmikájú költeményeket a dzsessz segítségével próbálta egymáshoz és a könnyűzenéhez közelíteni.

Kapcsolódó: videóinterjú Harcsa Veronikával

1972 őszén Temesvárott szerencsém lehetett találkozni, ha Önnel nem is, de testvéröccsével igen, a néhai József Áron által később nemzett Iosif Mirceával. Önnek ez a féltestvére igen magára hagyott állapotban éppen a temesvári Főtér sarkánál koldult. Megpillantva őt, megtorpantam. Iosif (vagy Iosifu) Mircea ugyanis hallucinatív erővel emlékeztetett Önre, legalábbis a tankönyveinkből ismerős bajuszos fényképére.

„A fiúkat, az ideológiafelelőst és a szemfüles csendőrsapkásat azonban nem hagyta nyugodni a két név: József Attila és a Duna. A Nemzetnet korlátozatlan félórájában utánanéztek mindkettőnek.” – Sultanus Beatus tárcája

Előbb azonban rövid zárójeles, bizonyíték nélküli utalás: néhány éve olvasom egy melegoldalon (forrás nincs), kibontva, tételesen bizonyítva, hogy dr. prof. Horger a fiúkat szerette, azért nősül csak ötven környékén. És hogy a József Attilával való összetűzése nem a Nincsen apám megjelentére datálható, hanem a sokadik alkalomra, amikor a kellemes küllemű JA szívtelenül elugrott a rágerjedő professzor elől. 

Már a születése forradalmi, ha költőről van szó. A Mama mosóasszony úri házaknál, a papa román szappanfőző. Ez a kombináció ritkán hoz létre maradandó alkotást, és lám. A szappanfőző lelép, ő nevelőszülőkhöz kerül, forradalmian bizonyítva, a Horthy-féle gyermekvédelem hatékonyan működik. 
    

 „Az ember egy távoli jövőben mondjuk így: nagyobb lehet – tudatosabban élhet, mint ma –, de ez egyelőre utópia. A költő és az író hozott anyaggal és anyagból dolgozik, mint egykor és ma az úri szabók. És itt nem is elsősorban az ember „méretei” érdekesek, hanem arcai, tulajdonságai, világelképzelései, ideológiája története és eszméi. Túl lehet ugyan látni a mai kocsmán, csak attól félek, a látvány még elborzasztóbb lehet, mint a mai kocsma és környéke.” – A költészet napja alkalmából Bogdán László idei József Attila-díjas író, költő, szerkesztő válaszolt kérdéseinkre.

Megint egy halott, pedig az életet, az élőket kellene ünnepelnünk. JA halála napja van ma. Kimaradhatna, mint rendesen. József Attila aztán nem legenda. Élete, halála nyitott könyv. Ami az oktatásra vonatkozott Vörösmarty kapcsán, itt érvénytelen. József Attilát lehetett tanítani. Akár heteken át.