Kritika

Umberto Eco utolsó üzenete

A Mutatványszám Umberto Eco utolsó regénye, amely nemcsak rövidségével lóg ki az életműből. Az egyszerűnek tűnő cselekmény mögött fontos következtetések húzódnak meg a mai média működésére vonatkozóan. Biró Dániel értékelte a könyvet.

Megölni egy arabot, tanítani egy fiút

„Nemcsak csatákról és háborúkról esik szó a kötetben, hanem azokról a milliókról is, akik az embernyomorító események, történelmi fordulók során a teljes kiszolgáltatottság állapotába jutottak. Prostituáltak, gyerekharcosok és szolgák élete tárul teljes valójában elénk.” – Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéről Molnár Dávid írt.

Szülőföldszerelem

„A félelmekkel bekerített ember számára a megoldást, a segítséget az a Mindenható adhatja, aki betöri, azaz kinyitja az ajtót, szabaddá teszi az ember, a költő lelkét” – Nagy József Levente Csillagok közt kifeszítve című verseskötetét Komán János értékelte.

TOP 10 – 2017. MÁRCIUS

Az Irodalmi Jelen TOP10-es márciusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Önmagunk tükörképe

„Nő és férfi egyenrangú viszonyát nemcsak a férfiaknak, de a nőknek is tanulniuk kell. Számomra erről szólt a Törésteszt.” – Szabó T. Anna novelláskötetéről Alexovics Ingrid írt.

Nyomozás Petőfi ma élő rokonai után

Tudta, hogy Petőfinek van távol-keleti rokona? Olvasta már, hogy a költő egyik leszármazottja kocsimosó, a másik pedig piaci árus volt? Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tartogat Borzák Tibor Rokonom, Petőfi című könyve.

Határidős szerelem

A fejlődésregény, a napló és a memoár műfaji jegyei keverednek Lanczkor Gábor új könyvében, az Apás szülésben, amelynek segítségével egyszerre éljük át a rendszerváltást, az apává és fiatal özveggyé válást.

TOP 10 – 2017. FEBRUÁR

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Élet a Szent Johanna gimin túl

„A Holnaptól minden rendben elbeszélője és főszereplője Beni, a gimissé váló kamasz, akit lepattint New Yorkba migráló első szerelme, és ezért a srác olyan bánatos lesz, hogy megváltozik az élete.” – Tallér Edina kamaszregényéről Boldog Zoltán írt.

A Hamvas Béla nyomán épülő Kert

„A novellák elbeszélője az öröklétet, a szellemvilágot, a mestereket faggatja a maga csendes módján, miközben hivatalban ül, vagy katonakorának emlékeihez tér vissza, esetleg egy budapesti bérház kertjében találja meg a maga édenét.” – Boldogh Dezső írása Tóth Imre A kert című kötetéről.

Máslaposság – Fekete, téli Eső

„A mindenkori Esőket és a mostani lapszámot mégsem pusztán a versek avatják irodalmi eseménnyé. Jenei Gyula főszerkesztő mélyinterjúi egyedülállóak a mai magyar irodalomban.” – Boldog Zoltán jól szétszemlézte nekünk a szolnoki lapot.

A western vonatvárosállam

„A történet szerint Új-Crobuzon elnyomó, zsarnoki, korrupt, de kozmopolita városállama próbál vasutat építeni vad és civilizálatlan síkságokon át, de a városból menekült forradalmárok, szabadságra vágyó munkások kezére kerül, így születik meg a Vastanács” – China Miéville regényét mutatjuk be.

Akinek nem térkép e táj

„Mintha a mesélővel együtt – mert Szálinger Balázs egy lehetséges olvasatban egyetlen történetet ad elő negyvenegy versben – megállnánk Magyarország közepén. Ott előbb körbefordulunk saját tengelyünk körül, rövid pillanatképeket exponálunk, itt-ott elidőzünk, aztán élesebb szögben fordulunk tovább.” – A 360°-ról Simon Adri írt.

A háború segédigéi

„Orcsik a háborúnak a lakosságra gyakorolt hatását merőben másképp mutatja be, mint egy hollywoodi produkció tenné. Nála az anarchiának marginális szerep jut, a félelem itt nagyon jól kordában tudja tartani az embereket…” – A Fantomkommandó című regényt Molnár Dávid értékelte.

A vég siettetői

„Bár a kötet jó, helyenként zseniális, a szerző szűk olvasóközönségnek szánta új regényét, mert a szöveg sűrű, végeérhetetlen mondatai általában (3-4 kiváló szöveghely kivételével) mellőzik azt a fajta gondolati könnyedséget, ami ezt az írástechnikát jól olvashatóvá teszi.” – Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című művéről Alexovics Ingrid írt.

Oldalak