Boldog hanukát!

HAG SAMEAN HANUKA!

Kritika

A lét hermészi hírvivője

Plasztikus létmetaforák, a téridő festményversei, modern zsoltárok a mindenségről, egzisztencialista líra a huszonegyedik században – Böszörményi Zoltán Kényszerleszállás Shannonban című verseskötete korábbi filozofikus költeményeinek kimagasló összegzése, költői madártávlat, felülnézet, rész-egész találkoztatása, lírai út a teljesség felé.

Költészetbéli fehér mágia

Egyed Emese: Paian

„Ennek a költészetnek nem az átfogó társadalomkép bemutatása a célja, hanem az elmélyült létreflexió. Ebben a tekintetben az olvasó feladata eldönteni, hogy az olykor szellemes írásmód képessé vált-e kreatív líranyelvvel vagy a kor fölé magasodó szemlélettel párosulni.” – Egyed Emese Paian című verskötetéről Payer Imre elmélkedett.

TOP 10 – 2017. DECEMBER

Az Irodalmi Jelen TOP10-es decemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Életképek az ágyásból

Szijj Ferenc: Növényolimpia

„Ezért tud a szövegvilágon kívüli dolgokra vonatkoztatás könnyelmű olvasói aktusainak pontosan azzal ellentartani a Növényolimpia, hogy benne minden megrekedés nyelvileg is motivált. A főszereplő narrációja gondoskodik róla, hogy a történetnek éppúgy ne legyen kifutása, ahogyan saját elmondott történeteinek sincs.” – Szijj Ferenc regényében Smid Róbert folytatott irodalmi mélyművelést.

Vitaminkúra a honi literatúrának

Bödőcs Tibor: Addig se iszik

„A paródia akkor ér valamit, és akkor tölti be funkcióját, ha visszaadja az alapjául szolgáló eredetit. És ez itt maradéktalanul sikerült.” – Bödőcs Tibor első könyvébe Rimóczi László bukott alá, és hozott fel igazgyöngyöt.

Halak vagyunk?

Patak Márta: Enyhítő körülmények között.

„Patak Márta novelláinak főszereplői az esendő emberek, azok, akik olykor még a legaljasabb tetteket is elkövetik – ám ennek láttán ahelyett, hogy felháborodnánk...” – szól az Enyhítő körülmények között című novelláskötet fülszövege. Czapp Enikő azt járja körül kritikájában, hogy tényleg ráfoghatunk-e mindent a végzetre.

Plasztikregény

László Erika: Kis magyar szépségipar

„Én legalábbis szívesen olvasok néha efféle könyveket; ilyenkor nem akarok tudósabb lenni, sem szebb, sem »szakmailag« érvényesebb – egyszerűen csak ki akarok kapcsolni, néhány órára valaki más életét akarom élni, bele akarok feledkezni a paplan alatt, olvasószemüveggel az orromon például a Kis magyar szépségiparba.” – László Erika regényét Simon Adri olvasta nyugalmas óráin.

Dilemmás író, a dilemmák írója

Kemény István: Lúdbőr

„Keresni, kutatni a ’menet közben’ elszakadt szálakat, a nagyságét, a transzcendens érzékenységét, a cselekvő idealizmusét – egyszóval szembemenni a mainstreammel, a »minden egész eltörött« állapotban küszködve meglelni a folytonosság és a folytathatóság emberi lehetőségét és élhető esélyét, életre kelteni az ember »ideaalkotó képességét«” – Kemény István esszékötetének reflexiói mentén Pécsi Györgyi tett szellemi sétát.

Az ördög joga a szerénységre

„Megtudhatjuk, hogyan szöktessünk malacokat, mi az ördögöt akar az ördög, és milyen érzés egy igazolatlan létbe csúszni át. Vörös István élő ellenpéldája azoknak az íróknak, akik manapság azzal kísérleteznek, miként lehetne csökkenteni a színvonalat, hogy nagyobb közönséget szólítsanak meg. Ez egy olyan kabát, amit érdemes felpróbálni.” – Vörös István könyvét Rimóczi László ismerteti.

TOP 10 – 2017. NOVEMBER

Az Irodalmi Jelen TOP10-es novemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Érzékeny érzéketlenség

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

„Nemcsak az erős felütés, amivel a regény kezdődik: »Arról, hogy meghaltam, utólag értesítettek.«, sorban a többi is, leginkább az utolsó szóig hiteles párbeszédek. Idegen világot tárnak az olvasó elé, távol a nyugat-európai értékektől, egy egészen más erkölcsi elveken és szokásokon nyugvó világot.” – Jászberényi Sándor regényét Kiss Judit Ágnes olvasta, és írt róla nekünk.

Az isteni könyvtáros útjelzője

Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai

„Mi magunk vagyunk minden elsüllyedő és továbbörökítendő kultúra. Pontosabban lehetőség vagyunk erre. Mert lehetünk sodródó uszadékfa. És lehetünk az ősi tudással teleírt, büszke oszlop. A Sziriat oszlopai az a könyv, amit nekünk, egyszerű halandóknak lehetetlen végigolvasni, hacsak nem vagyunk mi magunk is isteni könyvtárosok.” – Várkonyi Nándor idén újraállított oszlopait Juhász Kristóf mászta meg.

„Fenékbe rúgjuk a józan észt”

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

Elsőkötetes francia író lépett színre vállaltan érzelmes és hangulatában utánozhatatlanul egyedi kisregénnyel: az elbeszélő fiú szülei mesékkel, izgalmas hazugságokkal helyettesítik a gyerek számára az unalmas valóságot. De vajon meddig lehet elmenekülni a realitás elől, és kell-e egyáltalán? – A könyv különös álomvilágába Muth Ágota Gizella kalauzol el.

Az ellopott rendszerváltás

Kerékgyártó István: A rendszerváltó

„Kerékgyártó regénye súlyos írói látlelet. Látlelet egy ellopott rendszerváltásról, egy magát újra és újra meglopni hagyó, a politikától pedig lassan elidegenedő társadalomról, és annak e társadalom gyengeségeit a végletekig kihasználó politikai elitjéről.” – A rendszerváltóról Kántás Balázs írt.

Zászlók, jelszavak, robbantások: „Semmi hatalmat senkinek!”

„Ha ez a regény ásvány lenne, obszidián lenne, ha állat, csörgőkígyó, ha ital, ír kávé lenne, ha ruha, kocsma cserzette bőrkabát, ha jármű, vigyorgó hűtőrácsú fagylaltos kocsi. Azon túl, hogy minden érzékre hat, a sorokon néha átsejlik a háttérben fújtató punk is, aki a pörgés ellenére betartja saját szabályait.” – Berka Attila apokalipszisregényét Rimóczi László olvasta, és írt róla nekünk.

Oldalak