Kritika

Kirándulás nagyon messzire, az ittnél is közelebbre

„Hasznos lehet annak is, aki a gyerekeinek olvassa a verseket. Megtudhat a csemete ezt-azt különböző állatokról, anélkül hogy bekapcsolnánk neki a National Geographicot. És mert az állati (főleg madár-) hősök sokszor emberiek és szerethetők, kedvet is kaphat a további tájékozódáshoz.” – Acsai Roland Szellemkócsagok című könyvéről Rónai-Balázs Zoltán írt.

Elegancia, ízlés, gyermekszépségverseny

„A groteszk, bizarr randibugyik, parizerrudak, karikatúraszereplők közepesek, nehéz ma már ilyesmivel szemantikai detonációt előidézni, ilyen az egész világ. A triviális figurák és heroikus törekvéseik kontrasztja lehetne a finomabb – vagyis nem ripacskodó – humor, a szellemesség forrása; ennek kiaknázása azonban legalábbis egyenetlen.” – Maros András könyvét Bene Adrián vette szemügyre.

Mattszürke szoció meg költői lélek

„Aki a könyvet megveszi, vélhetően azért veszi meg, mert szörnyülködni akar az alulnézetből látott emberi sorsokon, meg akar mártózni egy számára idegen, egzotikus alvilágban, ahol pénzért minden kapható, ahol előbb ütnek, mint kérdeznek, és mindenki tetováltatja a családi fényképalbumát.
De nem fognak fegyverek dörögni. Pál Dániel ugyanis olykor megrendít, elcsodálkoztat, óvatoskodón tán meg is botránkoztat, de a direkt, szociós, riportszerű leírások arany középútjáról nem lendül el a brutalitás felé, nem osztogat pofonokat.” – Pál Dániel Levente kötetéről Juhász Kristóf is megírta gondolatait.

Gombolyag a kijutáshoz

Adam Foulds: Eleven útvesztő

„Nyilvánvalóan nagyon jól eltalált címmel van dolgunk, amelynek minden rétegét felfedni nem is tudnánk. Az eleven útvesztő maga az emberi elme lehet, de nem kevésbé kínálja magát az a lehetőség is, hogy a kifejezés a megelevenített múltban való tapogatózásra, bolyongásra utal, s ilyen módon önreflexív lenne a szerző részéről. Utalhat ugyanakkor arra is, hogy az olvasó találja meg nehezen a helyes olvasási stratégiát és a kiutat a regényből.” – Adam Foulds regényét Molnár Dávid mutatja be.

Szövegdelírium

Tolvaj Zoltán: Fantomiker

„A metaforákat továbbra is kisujjából kirázó alkotó az eltelt évtized alatt megpróbált idomulni, de nem lett belőle textusokat gyártó blogköltő, hanem maradt a maga előtt is szégyellt formaművészetén túllépő, otthontalan lélek, aki bármit csinál, az egyik legjobb a „szakmában”. Az sem probléma, sőt a mélység hatáskeltésének ismérve lehet, hogy a Fantomikerből teljesen eltűnt a játékos humor, ami a korábbi kötetekben itt-ott előcsillant; viszont az addig manírba hajló pesszimizmus és legyintés láthatóan valódi nihilizmussá változott, mint általában a generációjához tartozó költőknél.” – Tolvaj Zoltán kötetében Boldogh Dezső tett hosszabb vándorutat.

Történelmi szerepcsere

Birkák vagyunk mind!

„Belekóstolhatunk, mit meg nem tettek vagy tettek volna elődeink, akik lassan száz éve készülődtek, hogy végre megpróbálják visszaszerezni hazájukat. Ebben a regényben néhány pillanatra elidőzhetünk a törökök uralta Magyarországon, s a hangsúly nem a nagy történelmi események bemutatásán van.” – Urbán Péter új regényéről Kadlót Nikolett írt.

Privát feljegyzésekből kordokumentum

Király István: Napló 1956-1989

„Megjegyzendő, hogy bár Király a napló tanúsága szerint többször készült beolvasni Aczél Györgynek, ezt végül soha nem tette meg, hiszen nem akart kegyvesztetté válni. Egyszerre volt érdekember, aki a maga érdekeit igen jól szem előtt tartotta és érvényesítette, ugyanakkor őszinte küldetéstudattal rendelkező értelmiségi, akinek célja az időről időre újra és újra kiéleződő népi-urbánus ellentét felszámolása, a magyar literátus értelmiség szocialista szellemben való összekovácsolása volt, ami persze egészen a rendszerváltozásig nem járt, nem járhatott sikerrel.” – Király István Naplóját Kántás Balázs vette a szárnyai alá.

A hogyhívjákból visszajött minekmondjákok

Závada Pál: Egy piaci nap

„A politikai, társadalmi ellentétek helyi megnyilvánulásai mellett a családi, baráti viszonyok mintázatai teszik a regényt tablószerűvé. A saját sorsát is apránként bemutató elbeszélő mellett olyan figurákat ismerünk meg, akikben típusszerűen ölt testet a korszak.” – Závada Pál könyvét Bene Adrián elemezte.

TOP 10 – 2017. JÚNIUS

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júniusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Szent Kinga, zsubrovka, vendetta

„Számomra az esszékötet talán legmegnyerőbb tulajdonsága, hogy gyakorlatilag bármely olvasni tudó korosztály és társadalmi réteg élvezni fogja, ha fellapozza; általános és középiskolások, egyetemisták, kamionsofőrök, ipari tanulók, politikusok, közmunkások, topmenedzserek és nyugalomba vonult drogbárók: tessenek a szavamon fogni.” – Zsille Gábor könyvét Simon Adri ismerteti.

Éber, zaklatott álom

Száraz Miklós György: Az álomvadász

„Arról pampognak sokan, hogy ha értékeset és hasznosat akarunk olvasni, jobb, ha a múltban keresgélünk, akkor nem csalódhatunk – ennek dacára Az álomvadász egy olyan korban tette oda magát, amikor markáns reklámszmog idomítja vágyainkat, butítja álmainkat, az emberi ösztönökből pedig bálványt faragnak, mi meg csak pislogunk, hogy mibe is őrüljünk bele.” – Rimóczi László téblábolása a sorok között Száraz Miklós György Az álomvadász című könyvében.

Törésvonalak

„Érezhető, hogy hosszú évek életélményeinek sűrű párlata e gyűjtemény, és ritka tüneménye a magyar költészetnek, hogy mindez az asszonyi bölcsesség hangján szólal meg – egyszerre öleli fel a női lét minden aspektusát, s eközben képes megragadni mindazt, ami egyetemes emberi.” – Balla Zsófia kötetét Kárpáti Zsuzsa értékelte.

Mégis a gólya hozza?

„A Lúna gyermekei több szempontból is figyelemre méltó ifjúsági regény. Egyrészt, mert legalább annyira szól a felnőtteknek, mint a kamaszoknak, másrészt pedig azért, mert valóban következetesen felépíti a titokzatos gólyák nagy mítoszát.” – Novák András írása Szigeti Kovács Viktor könyvéről.

A mesemondás tanulható

Amerikában mesterszakon oktatják, Magyarországon viszont nem szánnak rá időt a felsőoktatásban. Mesemondók márpedig vannak, válaszolhatnánk Zalka Csenge Virág könyvének címével, amely a műfaj nemzetközi világát mutatja be.

Az alvilág poétikája

A jó irodalom az, amely képes beköltözni a mindennapokba, nem hagyjuk otthon, hurcoljuk magunkkal, megváltoztatja a gondolkodásunkat, alakítja a látás, az érzékelés, az értelem és érzelem bonyolult rendszerét bennünk. Az Athenaeum kiadásában a 2017-es Könyvfesztiválra megjelent Pál Dániel Levente-mű ilyen, jó irodalom, letehetetlen olvasmány!

Oldalak