A Könyvfesztivál zárónapján sem csökkent az érdeklődés a helyszínen, sőt: sokan az utolsó pillanatokra hagyták a nézelődést, bevásárlást, dedikáltatást. Mi pedig kerestük az új arcokat. Képek a helyszínről – vasárnap.

A március 13-án az Írók Boltjában tartott könyvbemutatón Louis-Ferdinand Céline London Bridge és a fordító, Szávai János Szenvedély és forma című kötete volt terítéken. A fordító-szerzővel Mészáros Sándor beszélgetett.

A menekülés, mint egyetemes probléma és élethelyzet a témája Böszörményi Zoltán legújabb, Regál című regényének, amelyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében a Bulgakov Kávéházban mutattak be, a Kolozsvári Magyar Napok irodalmi záróakkordjaként.

"... a történet mindig a véletlenszerűség, hogy ki hogyan menekül, azt mutatja, hogy nem a személyiségnek az önteremtéséből, szándékán vagy akaratán múlnak a dolgok, hanem nagyon véletlen tényezők döntik el a sorsukat, hogy valaki marad, vagy hova kerül, kijut-e ebből a világból, vagy nem, ez nem rajta múlik. Ebből a szempontból a regény világa a szenvedésnek, a kiszolgáltatottságnak az időtlenségét hangsúlyozza. " – Mészáros Sándor bemutatja Böszörményi Zoltán Regál című regényét, illetve beszélgetése a szerzővel az Írók Boltjában

Kukorelly Endre 60 éves. Az Írók Boltjában megrendezett esten Mészáros Sándorral beszélgetett. Összeállításunkban megnézhetik a helyszínen készült képeket és kapcsolódó írásokat, interjúkat olvashatnak.

Az Írók Boltjának ebben a sorozatában – ahogy Mészáros Sándor fogalmazott – a mostohábban kezelt régiók irodalmát szeretnék a figyelem középpontjába állítani. Legutóbb a szabadkai születésű írónőt hívták meg.

Kapcsolódó anyag: Kritika A kis kavicsról

Ami rövid, az kevésbé fontos a prózában? Többre értékelik a regényt, mint a kisprózai műfajokat? Kik: a kiadók, a kritika, az olvasók? Miért van az, hogy a kis- és nagypróza műfajában egyaránt alkotó szerzők életművét hajlamosak vagyunk inkább a regényeik felől megközelíteni, még akkor is, ha novellatermésük egyértelműen jelentősebb, erősebb (lásd Hemingway)? Miért érzik úgy maguk az írók is, hogy a kitöréshez, a befutáshoz regényt kell letenniük az asztalra?

Bár a magyar fővárosban nem ritka jelenség a könyvbemutató, nagyon ritkán fordul elő, hogy egy szerzőnek két egymást követő napon két, különböző műfajokban megírt kötetét is megismerhesse a nagyközönség.

Budapest irodalmi szempontból egyik legrangosabb helyén, az Andrássy úti Írók Boltjának emeleti termében hétfőn este Böszörményi Zoltán Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról című, a budapesti Ulpius-ház Könyvkiadónál frissen megjelent verseskötetének szárnyra bocsátásán vettek részt a népes közönség soraiban a költő barátai, tisztelői, sajtósok. – Jámbor Gyula beszámolója

Mestyán Ádám a költő? Mestyán Ádám a basszusgitáros? Mestyán Ádám az esztéta? Mestyán Ádám. Akinek a kedvenc szava a tenger és akinek a második kötete Az együttérzés tökéletes hiánya címet kapta. – Tudósítás az Írók Boltjában 2010. október hetedikén rendezett verseskötet bemutatóról.

A Kalligram inkább gyűjtő, mint radikális folyóirat, s ez főleg két lényeges dolgon múlik: szemen és kézen: meglátni az erős egyéniségeket, és beemelni őket az élő irodalomba. Mert manapság irodalomtörténet és kritika egyaránt megjelenik a szépirodalom mellett; a szöveg és a reflexió elválaszthatatlan egymástól. Arra sem egyszerű válaszolni, hogy az egyaránt magyar és szlovák kötődésével mennyire közép-európai a Kalligram. Kissé talán idejétmúlt fogalom a közép-európaiság, jegyzi meg a főszerkesztő, hiszen ma már szinte senki nem kíváncsi egy szomszédos régió, például a Balkán kultúrájára.  Ma mi sem egy teljes irodalmat, hanem csak szerzőket akarunk megismerni.- Stenszky Cecília tudósítása