Verstörténés

Verstörténés – A lélek örömei – Prágai Tamás esszéje Babics Imréről

verstörténés - Prágai Tamás Babics Imréről

Babics Imre megírt mintegy nyolcszáz oldal prózában tördelt hexametert. Ezzel a munkával akkor is foglalkoznia kellene a média irodalomra szakosodott vékonyka szegmensének, ha a könyv egyik gondolatmenete nem éppen a „szakrális terror,” más szóval a „líraviláguralom” bevezetése lenne.

Szőke Imre Mátyás: Selfie (6) – Ragyogó idők

Rövidnadrágban és papucsban indultam Csepelre, mintha a szomszéd utcába mennék. Leszartam, hogy nem elég szép a lábam.

A beszéd tájai – Kántor Zsolt vers/esszéi

A lapból kinő egy szó-növény, fehér üvegből egy kérdőjel. Majd lassan, kis lépésekben, megépül egy térbeli mondat.

VersTörténés – A könyv szövete – Kántor Zsolt esszéi

Olykor energia a beszéd. A száj izgalomba jön. A nyelv életbe lép. Ahogy fogy a lélegzet, a szó is kevesebb.

VersTörténés – Farkasvér/Rókalyuk – Babics Imre versei

A süldő rókán, mely ellopta kenyerem,
átsütött az isteni,
ki Napban megnyilatkozó, s úr éteren,
s ahogy elfutott, bundája s lelke lángolt.

Vers- és könyvtörténés – Orbán János Dénes: A Pannonius-projekt (3.)

Versében él a költő,
csudálkozik, ki látja,
tollából mit növesztett
Mátyás bolond diákja.
(Számadás. Mások lelkéhez)

Vers- és könyvtörténés – Orbán János Dénes: A Pannonius-projekt (2.)

Egyszer láttalak, akárcsak atyád az anyádat,
de, csibém, sose bánd, bár nem emlékszem nevedre,
atyád ha ébred – éjjel –, és netán audienciát ad,
térden állva pályázom kis kezedre.
(A pápa lányához)

Vers- és könyvtörténés – Orbán János Dénes: A Pannonius-projekt (1.)

Az Öreg Villonja óta nincsenek igazi átköltéseink. Nemcsak a PEN szándékáról beszélünk tehát, hogy a Janus-kultuszt megerősítsük, hanem egy hagyomány újragondolásáról: a poétikai teljesítményre, amit várok tőled, évszázadonként legalább egyszer szüksége van a magyar költészetnek. (Szőcs Géza)

Tűröm – Keszthelyi Rezső versei

Óhatatlan vonz, ami való,
és érzékeny semmivé igéz.

Turczi István: Adjunk az erotikának

Voltak írók, akik bebeszélték maguknak, hogy az ő nőjük pinája úgy tágul, mint a világegyetem.

Majorana rianó sorai – Böszörményi Zoltán versei

A béke ma sem látogat,
rám ül a gond, szaggat a baj,
az ágak között válogat
álmot, látványt. Omlik a zaj.

Látható költészet – Pogány László versantológiája képekben

Pogány László / Jász Attila - részlet

Pogány László 2013 júniusában védte meg tervezőgrafikai diplomamunkáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A mű egy 28 grafikai lapból álló művészkönyv, mely az Irodalmi Jelen Kiadó Verstörténés című antológiájából válogatott versekre épül. (M.E.)

Böszörményi Zoltán: Katedrális az örök télnek – versek

Fázni mindenki segít.
Ami viszont feledhetetlen: a nagy ideálok.
Tolják a széket, itt is állnak, ott is álmok.
A többi viszolygás a felszínen.

A világot bámulom – interjú Zalán Tiborral – A hónap költője

Zalán Tibor

Mindenki halálközelinek véli a költészetemet, holott éppenhogy életközeli. A fájdalom és a veszteség a két legfontosabb emberi minőség, és ezt a két minőséget nem adhatjuk fel. Nem adjuk fel, de nem is értjük. A költészet lényege talán éppen ez, ez a nem értés.

A hónap költője – Zalán Tibor: Papírváros 3

Papírváros

a franciaágy rémíti meg először, amely szinte betölti az egész szobát, csak azután kezdi sejteni a patyolattisztaság és el nem hibbant porszem-rend fenyegetését

Oldalak