INTERJÚ

Sopotnik Zoltánnal leveleztünk Saját perzsa című kötetének apropóján. Hitről, alkotásmódról, szabadidőről, celebekről, kultúrpolitikáról, slamről és politikai költészetről.

INTERJÚ

Noszlopi Botondot, a Budapesten élő, csíkszeredai születésű költőt kérdeztük második, A szórakoztatás mesterfoka című kötetéről, alkotói pályája fontosabb állomásairól, a slam poetryről, az online póker és a líra viszonyáról.

Olvasnak-e Magyarországon képregényt? Mi értelme van kiállítani? Éhezőművészet-e a képregényrajzolóké? Ilyesmikről beszélgettünk Lakatos Istvánnal, a műfaj egyik fiatal alkotójával, a Dobozváros című meseregény szerzőjével.

A saját életet sokféleképpen lehet elmondani, azonban manapság úgy teszik, hogy annak kizárólagosan a belső mozgatórugóit hangsúlyozzák. Vallom, hogy a történet megkonstruálásában és elmondásának módjában a környezet ugyanolyan jelentőséggel bír, mint maga az adott helyzetet megélő személy.

FILM

Két fiatal irodalmár, Fodor Péter és L. Varga Péter monográfiát írt Bret Easton Ellis műveiről Az eltűnés könyvei címmel. Velük és Kocsis Ferenc doktoranduszhallgatóval a népszerű amerikai íróról beszélgettünk.
 

INTERJÚ

Az X-Faktorban „beszólt” a káromkodó rapperduónak, a Költőtrollt pedig paródiának szánta a műmájerekről. Geszti Péterrel rapről, slampoetryről, költészetről beszélgettünk, és arról, hogy a költőknek sem kell félni a médiát használni.

Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét kérdeztük az intézmény jövőjéről, tervezett mozgásteréről, a kultúrfinanszírozásról és kedvenc kortárs költőjéről.
Kapcsolódó: Fekete-korszak?
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóközleményét a cikk végén találhatják.

INTERJÚ

Balázs Imre József költővel, kritikussal, a Korunk főszerkesztőjével beszélgettünk román és magyar kortárs irodalmi kapcsolatokról, generációváltásról, fizetett netes tartalmakról, párizsi útjáról és új irodalomtörténeti könyvéről. 

VIDEÓ

A szegedi Deák Ferenc Gimnázium rendhagyó irodalomóráján egy 12. osztályos tanuló beszélgetett a Finnugor vámpír szerzőjével. A programsorozat hátteréről kérdeztük a szervezőket, és ellátogattunk az órára is.

Fűzfa Balázs tankönyvszerzőt, pedagógust, irodalomtörténészt, a magyar nyelv és irodalom kerettanterv B verziójának kidolgozásában résztvevő szakembert egy Skype-interjúban kérdeztük a nyilvánosság elől eltüntetett változatról, hitvallásáról és alternatív megoldásokról.

Parti Nagy Lajossal a Fülkefor és vidéke című kötethez kapcsolódó szegedi felolvasás után beszélgettünk az aktuálpolitikával foglalkozó szövegek tartósságáról, a lelki és szellemei egészség megőrzéséről és Hofi Gézáról.

VIDEÓ

Lennert (Móger) Tímeát Kollázs című kötetének bemutatója előtt kérdeztük a felnőtt mesevilágról, rövid és hosszúversekről, poétikai hatásokról.

INTERJÚ

Néhány magyar szakos középiskolai tanárt, valamint a Magyartanárok Egyesületének alelnökét kérdeztük a magyar nyelv és irodalom kerettantervének két verziójáról, amelyek közül egyik csak félhivatalosan került a nyilvánosság elé. Válaszaikat olvashatják.
Kapcsolódó anyag: írásaink a kerettanterv-javaslatról

 
INTERJÚ

Hegyi Balázs több évtized után újra jelentkezett egy verseskötettel. Ebből az alkalomból beszélgetett vele Csepcsányi Éva.

Lipcsey Andersson Emőkével, a Balassi Intézet svédországi koordinátorával a nemrég véget ért Göteborgi Könyvvásárról, skandináv-magyar irodalmi kapcsolatokról beszélgetett Csanda Mária.

Sántha Attilát, a transzközép „blöff” és írócsoportosulás ötletgazdáját, a Székely Szótár, az Amál és Kemál „versbesztszellerkötet” szerzőjét kérdeztük székely irodalomról, nyelvről és észjárásról, szadomazóról és jövőbeli terveiről.

 
INTERJÚ

Kukorelly Endrét és az életművéről könyvet író Harkai Vass Évát kérdeztük „macsósságról”, líra és próza közti ingázásról és egymásra ható szövegeikről.

Czakó Gábort kérdeztük a „pofonért koldulásról”, az ellene indított aláírásgyűjtésről, etikum és esztétikum kapcsolatáról, díjvisszavételről és családról.

A 100 ezer költő a változásért programsorozat magyarországi szervezőit, Gyukics Gábort és Nagy Gabriellát kérdeztük célokról, politikáról és mozgalomról. Villámválaszaikat olvashatják.

VIDEÓ

Hartay Csabával beszélgettünk A jövő régészei című kötetéről, a viharsarki líráról, gazdálkodásról és Flipper Öcsiről.
Kapcsolódó: recenzió Hartay Csaba verseskötetéről