Mányoki Endre

Holt költők társasága – Mányoki Endre rovata

 

Természetesen nem csak költőké. A ’költő’ legyen, mert az, metafora: az alkotóé.
Ebben a folyamatosan bővülő rovatban – valójában archívumban – olyan szövegeket teszek közzé, melyek befogadói tudatunkban, kulturális emlékezetünkben háttérbe szorultak, legalábbis az én tapasztalataim szerint. Nem csupán úgymond elfeledett alkotókat emelek ki a homályból, hanem gyakorta egyes opusokat is; egy-egy életművön belül is elbillenhetnek az arányok.

 

SzóKép

 

Ebben a rovatban, egyre bővülő választékkal, olyan alkotásokat kívánok bemutatni, melyek a nyelvi és a képi formák együttélését, egymásra utalását és utaltságát reprezentálják.

„Ki hinni mert, arra nem száll enyészet”

HELYSZÍNI


Hatvanéves lenne Szervác József költő. Emlékét idézték költőtársai, barátai a PIM dísztermében tartott ünnepségen beszélgetéssel, filmrészletekkel, szavalatokkal és megzenésítéssel.

A tiszakécskei Új Alkotóműhely művésztelep

Tiszakécskén első alkalommal szervezték meg az Új Alkotóműhely nevű művésztelepet. A helyszínen járva betekinthettünk a munkálatokba, ellátogattunk a záró kiállításra, és beszélgettünk a tábor vezetőjével, Retkes Mátéval, valamint Mányoki Endrével, a rejtélyes csiga első leleplezőjével. – VIDEÓ

Leütés 15. – Talált, süllyed – Mányoki Endre tárcanovellája

Ússzál, mondatocska! Valaki majd csak megtalál. Kihalász, ki halász. Nézeget, s eltöpreng, ki lehetsz, honnan jöttél. Napra tesz, szárítgat, hazavisz s felrak a polcra szemmagasságba. Megérkeztél a kikötőbe.

Tovább magamnál nem jutottam – Mányoki Endrével Szervác Józsefről

Mi az, hogy „sikerül lelassulnia”? Az ilyen alkotói létnek (s magának az alkotói létnek eleve) a pulzálás a természete. Olyan belső ritmus szerint, amiben nem a veszélyérzet aktuális mértéke diktál, hanem az éppen megélt állapot formai-nyelvi-képi alakulása. Iszonyatos kegyelmi állapotok ezek, átélésük nem a lét fenntarthatósága „céljából” értelmes; a születendő mű megformálása, életre segítése kényszerít ki minden cselekvést. Isten a maga képére formálta az embert, de nem magából. Az ember csak magából adhat, ha a létezésbe új létezőt helyez.

"Az se úgy vót"

Minden nappal közelebb az év legjelentősebb könyves ünnepe, a Könyvhét. Mire várnak, mivel számolnak, mit kívánnak, ezt kérdezte az Irodalmi Jelen tizenöt irodalmártól (név szerint: Ádám Tamás, Andrassew Iván, Antall István, Darabos Enikő, Faludi Ádám, Géczi János, Hargitai Ildikó, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Láng EszterPécsi Györgyi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin, Tarján Tamás ). És a bónusz interjúk: Anonymus, Boldog Zoltán, Weiner Sennyey Tibor, Mányoki Endre.

 

Tartalom átvétel

Feliratkozás hírlevélre

Név:
E-mail cím*: