Tárca

Tárcák

Az olvasó átverése – Varga Melinda tárcája

Találjunk egy jó kezdősort, fejtsük ki legfeljebb négy bekezdésben, keverjünk hozzá egy kis humort, rázzuk jól össze, tegyük be a sütőbe. Amikor érezzük a ropogós süteményillatot, öntsük nyakon egy kis tragédiával vagy románccal. Kanyarítsunk ügyes zárómondatot hozzá, s adjunk neki tökös címet. Tálaljuk melegen, és kívánjunk az olvasónak jó étvágyat – így fest a tárcarecept bajba jutott tárcaíróknak, akiket faképnél hagyott az ihlet.

Böszörményi Zoltán: A hangulat világteremtő ereje

Mielőtt felkel a nap, a távolban szikrázó fénypontok, a szigetről menetrendszerűen távozó, behemót turistahajók nyomai a láthatár fekete tükrén. Ez már biztatást ad, hangulatot kelt, a remény sugarát küldi szemlélődésem figyelmébe, pár perc, s itt a hajnal.

A tűnő nyelv nyomában 2. – Szólásmondások alkonya – Hudy Árpád tárcája

Hadd mutassam be az írott „elszólások” néhány díszpéldányát saját (évek óta sajnálatosan gyarapodó) gyűjteményemből is. A szalmaláng életű szókapcsolat a kérészéletű vagy a költőibb tiszavirág életű helyébe nyomakodik; korábban egyértelmű volt, hogy a szalmaláng önmagában jelöl nagyon rövid ideig tartó, gyorsan múló jelenséget.

Böszörményi Zoltán: Új feleséget vásároltam

– Nem is akármilyen feleség – mondtam, csaknem azonnal. – Gyönyörű teste van, kedves, selymes, kellemes a hangja.
– Nagyok a mellei? – csillant meg szomszédom szeme, s kiült benne a sóvárgás.
– Szuper nagyok – bólogattam.

Csömör

„Nemcsak a teccikről van itt szó, az udvariasság eme elbaltázott és visszájára fordult torzszüleményéről, a művelt kommunikációt felváltó proli beszédmódról. Mert a teccikelés nem önmagában kínos, hanem egy általános kulturális deficit pirosan lüktető kiütése, amely egyelőre megállíthatatlanul terjed.” – Laik Eszter tárcája.

Bőség zavara

Baráth Lajos

Tizenhét regényt és novelláskötetet, forgatókönyveket, drámát írt, számolatlanul publikált és tárcázott. Jellemző, hogy utolsó kötete 1989-ben jelenik meg, túlzottan az átkos része, így szól az aktuális ítélet. Pedig néhány hete pincejárat, lomtalanítás, kézbe került Baráth Lajos néhány szerencsésen egy dobozba keveredett kötete. Finom kis megfigyelések, remek meglátás, hihető és érzékelhető helyszínrajzok, olvasható kisnovellák.  Csak. Csak ne lebegne bántón minden bekezdése fölött a kötelező vörösen szitáló köd. A kora meghatározza az írót. Nem bújhat el, nem bújhat ki.

Ratkó József

Számomra mindig kényelmetlen, ha alkohollal kierősített művészember egyik pillanatról a másikra forradalmárba vált, bömbölve forradalmár, még akkor is, ha éppen forradalmi a helyzet. Szükség volt némi telő időre, hogy felismerjem, a dolgok így soha nem függenek össze. Ahhoz is idő kellett, hogy az emlékek és Ratkó József költő leváljanak egymásról, megmaradjon a költő, akitől sorok, strófák, kész versek dörrennek be alkalomadtán, pedig soha nem tanultam verset, a Ratkók megtapadtak.

Onagy Zoltán: Halni meg és B. Horváth István: Mécsesek Szervác Józsefért

Szervác József

Az Aszály előtt páratlanul, a túlzásokig keserű pentatonja mégis váratlanul éri az olvasót (engem). Szeretné megkerülni, nem kívánja feltenni az obligát kérdést: miért ilyen kevés ez a burjánzó szomorúság, elveszettség, komor tekintet? Miért, honnan ez az elképesztő bú és bánat, világméretű nihil? Ez még a kilátástalan kommunizmus építése, netán már a kétségbeejtő kapitalizmusé? Elő- és felkészít? Tudatosan vezet az Átdolgozás változó világszemléletébe?

Íróbajnok irodalmon kívül

Mondom, beteg ez a világ. Hajlamos vagyok persze arra az álláspontra helyezkedni, hogy ha már lektűrt olvasnak a népek, származzék az tudósembör tollából, aki fennen hangoztatja, hogy úgy ad át ismereteket kultúrákról, hogy az észrevétlenül-olvasmányosan épül be az emberek tudatába... és végül is, ezek mégiscsak kalandregények, talán. Olyanok, amit ez a kor érdemel, és amilyenekkel a "szépirodalmi" eladási listák élén lehet trónolni. 

Beszéd a palackból

Szőcs Géza: "A nyelv sem egyéb, mint egy isteni lenyomat a világról"

A Partiumi Keresztény Egyetemen 2017. április 25-én A reformáció nyelvi hatásai című konferenciával kapcsolódtak be az 51. magyar nyelv hete – április 24–30. – rendezvényeinek sorozatába. A konferenciát Tőkés László, a PKE elnöke (a hiányában felolvasott) köszöntője nyitotta, majd Szőcs Géza (miniszterelnöki fotanácsadó, a Magyar PEN Klub elnöke), Pálfi József, a PKE rektora, Juhász Judit elnök (Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest) köszöntői után olyan neves személyiségek előadásai következtek, mint: Balázs Géza (ELTE–PKE), Pomozi Péter és Karácsony Fanni (ELTE), Máthé Dénes (BBTE), Vitéz Ferenc (Református Hittudományi Egyetem, Debrecen), Pletl Rita (Sapientia Tudományegyetem, Marosvásárhely), Pölcz Ádám (ELTE). Az alábbiakban Szőcs Géza köszöntője olvasható.