Vasárnapi levelek

Három könyv a túléléshez (Bruce Chatwin: Álomösvény – A Klasszikus Upanisádok – Tillmann J. A.: Más-világi megfigyelések)

Ha valahogy túl lehet élni ezt a gyomorrontásokkal és megfázással terhes időszakot, az egyedül az olvasás. Az alábbi néhány új könyv méltó az érdeklődésre. Nemcsak azért, mert – noha a Nagy Magyar Kánon alig veszi észre őket – ezeket a könyveket olvasni jó, hanem azért is, mert szépek és fontosak, mert jobbak, többek leszünk általuk.

Derű és alapállás

A Hamvas Béla-életműsorozat legújabb kötete a napokban került a könyvesboltokba. Az életműkiadás szerkesztőjének, Dúl Antalnak és a korábbi, Naplók című kötet szerkesztőjének, Danyi Zoltánnak az utolsó közös munkáját tarthatjuk kezünkben. A huszonötödik Hamvas-könyv érteke óriási – hibái, sajnos, a szokásosak.

Lucalánc – Rabóczky a Karinthy Szalonban

 
Rabóczky Judit Karinthy Szalonban megrendezett kiállításának megnyitószövege

A humor fátyla – Mészáros Szabolcs képei elé

Mészáros Szabolcs ezeken a képein megmutatja, hogy nem fél. Egy festő, aki nem fél. Érzi, hogy az élet folyam-szerű, áramló, ezért imádja a kis folyókat, ezért imádja az esőt. Talán az esőt szereti a legjobban.

Ki az a Tillmann?

Egy alkalommal leültünk a Napvárosban a Grand Caféban és beszélgetni kezdtünk mindezekről. Rögzítettük a beszélgetést, leírtuk és aztán átdolgoztuk. Most közreadjuk, hátha kiderül belőle pontosabban: ki az a Tillmann? Hiszen az én kis levelemből valójában az derült ki, hogy szerintem ki Ő.

Menyháza

Tudta, hogy ahol kapu van a Menny felé, ott kapu van az Alvilág birodalmai felé is, és amikor megmutatták neki a befalazott barlang száját, örömmel sóhajtott. – Weiner Sennyey Tibor vasárnapi levele

Kelet az Kelet – Lee Gil Won versei elé

Lee Gil-Won – koreai költő – Budapestre látogat, magyar nyelvű verseskötetének megjelenésének alkalmából. Költészetéről Weiner Sennyey Tibor írását olvashatják.
 

A nyílegyenes labirintus álma

Novellát álmodtam az éjjel. Talán csak gyerekek értenék meg igazán, célszerű lenne tehát mesének megírnom, de az írásban engem sosem a célszerűség vezényelt. Közrebocsájtom most, hátha valaki, aki nem ismer olyan jól – vagy éppen nagyon is jól ismer –, képes lesz megfejteni a nyílegyenes labirintus álmát. – Weiner Sennyey Tibor vasárnapi levele.

Bordélyház és birodalom – Heller Ágnes kedvenc regényei

Robert Harris regényei abba avatnak be, hogy minden intrika és minden hatalom, minden pénz és minden egoizmus felett fontosabb a szabadság. Szabadság gondolatban, szóban és tettekben. Amíg egy szabad ember marad, addig van remény a köztársaságra. Nahát, egy posztmodern regény, aminek tanulsága van! Lukács György forog a sírjában. – Weiner Sennyey Tibor írása

Rabó

Ha a festészet költészet, akkor a szobrászat próza? És mi a rajz? Tánc? Vajon Rabó szobrai történetek, amelyeket körbe lehet járni? - Rabóczky Judit rajzai, szobrai és Weiner Sennyey Tibor írása.

Szent unalom

Mennyi mindent elkövetünk mi emberek, hogy ne unatkozzunk! Legalábbis néha úgy tűnik, hogy minden, de minden, amit ember feltalált, valójában nem más, mint menekülés a végtelen unalom elől. Valamit csak kell „csinálni” – mondják a nagy öregek is, meg a kölykök is, és néha mégis úgy érezhetjük, az égadta világon már mindent megcsináltak. – Weiner Sennyey Tibor feltámadást ünneplő vasárnapi levele.

Tűz van! + Videók

Miről van itt szó valójában? Tényleg csak gazdasági okok vezérlik a „gondos gazdaként” fellépő elöljárókat, vagy démoni erők csapnak össze valamivel, ami a semmiből nőtt ki és valójában semmibe sem került? Lehetne-e még fordítani az eseményeken? – Weiner Sennyey Tibor írása a Tűzraktér bezárása kapcsán.

Uuupsz! – Vasárnapi levelek (III. évad) 164.

Az uzsoki kórházban íródott levelében Weiner Sennyey Tibor saját 127 órájáról mesél, emberi kapcsolatokról, barátságról, és arról, hogy miként lehet jó verset írni.
 
 

Ha színekben látnánk a világot

„Ebben a kisfiúban több van, mint bárki gondolná, rajta és képein keresztül kapjuk meg a lehetőséget, hogy újra látva-lássunk” - Vollein Ferenc „gyermekművész” zalaegerszegi kiállítása elé

GRAPHICA HUNGARICA

Egy művésznek nem elég néznie, látnia kell. Nem elég látnia, láttatnia kell, s nem elég láttatnia, ébernek kell lennie. Ez jó gondolati alap ezeknek a képeknek a nézéséhez – Weiner Sennyey Tibor írása tizenöt magyar grafikusról

Oldalak