Csobánka Zsuzsa új, Majdnem Auschwitz című kötetének egyáltalán nem volt szüksége ilyen súlyokkal terhelt, nyomasztóan hatásvadász és tulajdonképpen teljesen értelmetlen címre. Huszár Tamara írása.

Potozky László Nappá lett lámpafény című elbeszéléskötete a pusztulásra ítélt vidék mellett az írás néhány fontos kételyéről is mesél. Papp Máté mutatja be és értékeli a kötetet.

Hallgatni akartam címmel jelent meg a 2013-as Könyvhétre Márai eddig ismeretlen műve, amelyet a kiadó az Egy polgár vallomásai folytatásaként reklámozott. Megnéztük, mit rejtett a sokáig lappangó kézirat.

A Majdnem Nirvána megjelenít egy, az olvasó előtt rejtve maradt, színfalak mögötti világot, melyben a művészet már nem feltétlenül magasztos szellemi működés, hanem bankok, menedzsmentek irányította reklámtevékenység. Benedek Leila írása Bozóky József regényéről.

Mit kezdjünk a kötelezőkkel? Hogyan gondolkodik az Y- és a Z-generáció a kultúráról? Egyáltalán: „Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?” – teszi fel a kérdést egy nemrég megjelent konferenciakötet.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es szeptemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Hogyan és hová utazott egy XIX. századi arisztokrata? Dede Franciska Justh Zsigmond úti szövegeit gyűjtötte össze Az utazás filozófiájában. Farkas Daniella értékelte a kötetet.

Csaplár Vilmos Edd meg a barátodat! című regénye egy szerelmi háromszög alakulását mutatja be az internálótáborok világán át a Kádár-rendszerig. Csobánka Zsuzsa értékelte a könyvet.

Barnás Ferenc Másik halál című, Aegon-díjas regényének alapos lélekrajza, visszafogott szociográfiája valósághű és tökéletesen lesújtó világot fest. Tóth Tünde recenzióját olvashatják.

Hetvenöt évesen mégsem az őszikéit írja, hanem, némi túlzással, a zsengéit. – Báger Gusztáv legújabb, Mondtam-e? című verseskötetét Kántor Zsolt mutatja be.

Nyomasztó, fullasztó könyv a Nincstelenek, amely alig enged egy-egy gyors levegővételt, máris újra a víz alá nyom bennünket. Borbély Szilárd regényét Evellei Kata értékelte.

Képes-e az Irodalmi Magazin a kikapcsolódás új formáját nyújtani, vagy csak divatos kivitelben találkozunk a szakmai párbeszéd szemelvényeivel?

Az Irodalmi Jelen TOP10-es augusztusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Tallér Edina Lehetek én is című könyvének egyik állandó szereplője egy jósnő, történeteinek gyakori helyszíne pedig a tömbház. A női témákat boncolgató prózakötetet Szőcs Henriette mutatja be.

Nagypál István A fiúkról című kötete három nagy fejlődésregény szereplőit idézi meg, hogy az olvasót sokkolja a pszichére ható líradózissal.

Kováts Judit Megtagadva című könyve érdekes olvasmány, érzékletesen, megbízhatóan és szerteágazóan mutatja be a második világháborús civil lakosság kálváriáját.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

Székely Csaba drámáit elismerés fogadta Magyarországon és Európában is. Toroczkay András recenzióját olvashatják a három darabot tartalmazó Bányavidékről.

A Tangramon nem érződik, hogy (igaz, igen kései) első kötet – meglepően könnyed, olvasmányos, elegáns prózája gyakorlott szerzőt sejtet. Szil Ágnes kötetében érdemes lapozni és visszalapozni.

A huszadik század holokauszt-irodalmára egyfajta áldozatközpontúság és eseménytörténeti megközelítés jellemző. Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer mérlege című kötete a statisztikai adatok segítségével fogalmaz meg új, az állam gazdasági motivációit feltáró következtetéseket.