Interjú

Melyik Rózsa Sándorról forgatna Tarantino?

Bene Zoltán regényt írt Rózsasándorról, aki hasonlít az ismert betyárhoz, mégsem azonosítható vele. A másik Bene Zoli Szegeden antológiával üzenget a másvilágra Tömörkény Istvánnak. A harmadik Bene Zoli a Pannon Tükör szerkesztője lett. A negyedik pedig… Interjúnkból kiderül, hány Bene Zoli és Rózsa Sándor van.

Az egyszemélyes utazószínház

Zorkóczy Zenóbia kétlejes jelmezekben lép föl Erdély, a szórványmagyarság településein, mélyszegénységben élő kelet-magyarországi falvakban, de darabjaival Nyugat-Európában és Kanadában is nagy népszerűségre tett szert.

InstaVers – ablak a kortárs irodalomra

„Nemcsak az olvasó és a szöveg, hanem az olvasó és a szerző között képeztünk hidat” – fogalmazott Kele Dóra, a népszerű InstaVers-projekt ötletgazdája, amely néhány hónapja nem csak a közösségi hálón, hanem könyv formájában is elérhető – Branczeiz Anna interjúja.

Tömegvonzás, aminek van létjogosultsága

Hogyan hozható tető alá a versírás, a pszichológia és a bartender szakma? Többek között ezt is megtudhatjuk Hyross Ferenctől, akinek az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg a debütkötete Tömegvonzás címmel – B. Zetas Péter interjúja.

„A szerelem nem az autonómiánk feladásáról szól”

Hidas Judit első, Hotel Havanna című kötete után regénnyel jelentkezett. A könyvben felbukkanó társadalmi jelenségekről, a főszereplők életéről, illetve az emberi kapcsolatok és a diktatúra viszonyáról is kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Elég pocsék FISZ-tag vagyok

Milyen ambíciói vannak egy magyar szakos fiatal költőnek, akinek az R25 és az idei Szép versek antológiában is helyet kaptak művei, milyen hatások érik a legfiatalabb irodalom képviselőit – többek között erre is választ kaptunk Biró Krisztiántól, akit B. Zetas Péter kérdezett.

A mű maga a projekt

„Olyan alkotási módnak lehet létjogosultsága, amelynek hagyományait ismeri az ember, és képes azt ötvözni a korszerűvel” – vallja Vass Tibor, aki rendhagyó módon töri szét a formát, bravúrosan bánik a nyelvvel. A költő-képzőművészt legújabb kötetéről, a Nagy Bibin és a műlovarnőről, a neoavantgárdról, vers és képzőművészet kapcsolatáról, Hernádkakról és a Spanyolnátha folyóiratról kérdeztük.

Kínáról, költőkről, Kolozsvárról – Szőcs Gézával beszélget Farkas Wellmann Endre

"Szeptember végén a spanyolországi Ourense kisvárosban kerül sor a PEN Club világkongresszusára. Október elején ünnepeljük a Magyar PEN Club 90. születésnapját. Számos neves vendéget várunk, és ott, Ourensében minél többeket szeretnék személyesen is meghívni.

„Az irodalom csalóka”

Demény Péter legújabb, Portrévázlatok a magyar irodalomból című könyvében frappáns, rövid szövegeken keresztül mutatja be kedvelt szerzőit. Az új könyvről, a kortársakról és a több figyelmet érdemlő erdélyi szerzőkről is kérdezte őt Ayhan Gökhan.

A vers lázad

Szokolay Zoltánnal az Irodalmi Jelen költészeti díj apropóján beszélgettünk költői pályája fontosabb állomásairól, Bottal a fövenyre című verseskötetéről, erdélyi kötődéséről, Szilágyi Domokosról és Lászlóffy Aladárról. Interjúnkkal köszöntjük a hatvanéves költőt, Isten éltesse sokáig!

Az istenkáromlás a hit fontos bizonyítéka

Irodalomtörténészként első könyvében a népiességgel foglalkozott, majd a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként többek között a novellaciklus és a regény különbségeiről tartott kurzust. Most szépíróként osztja meg olvasóival „megírnivalóit”, és a Szűz Mária jegyese című novelláskötetében a népi vallásosság világába kalauzol el minket. Milbacher Róberttel beszélgettünk.

„Európában engem az irodalom bezárt”

„A regény nem olyan, mint a vers, hogy hébe-hóba leülünk, és írunk valamit, elvileg mindennap kellene csinálni. Az egy kicsit olyan, mint a bányászat, de az író nem tud mindennap leszállni a tárnába, mert más dolga is van” – vallja Oravecz Imre, akivel az Ünnepi Könyvhéten interjúztunk legújabb, Távozó fa című, Aegon-díjas verseskötetéről, készülő regényéről, vers és próza viszonyáról, Amerikáról, a szabadságról, a haza fogalmáról.

„Kitüntetésnek veszem, ha valaki Lórántként szólít” – Interjú a 80 éves Kabdebó Lóránttal

Egy beszélgetésre készülve az ember könnyen hiheti azt, immár milyen sokat tud interjúalanyáról. Kabdebó Lórántról nem lehet sokat tudni, amíg nem kezd ő maga mesélni életéről. Még a mellékesen megemlített momentumok is kész regények – például, hogy Barcsay Jenő unokaöccse, vagy hogy neki volt elsők között az országban laptopja.

Esterházy Péterről – Farkas Wellmann Endre interjúja Szőcs Gézával

Szóval, sok mindent gyűjtök, ebből ajándékoztam is neki nemegyszer, de végül azt a csinos kis anyagot, amit évek alatt állítottam össze neki, könyvek, fotók, kéziratok, mindegyik Esterházy-vonatkozású…. nohát, ezeket már nem tudtam odaadni neki.

Vidám váci vadászlélek – Beszélgetés Szávai Attilával

Szávai Attila, folyóiratunk régi szerzője próza-kategóriában vehette át az idei Irodalmi Jelen-díjat. Viszonylag késői pályakezdőként még az érlelődés fázisait figyeli magán, rokonszenves őszinteséggel, a legkisebb önteltség nélkül. Városában, Vácott találkoztunk, és miután kóboroltunk egyet a hangulatos utcácskákon, beültünk egy kávézóba, amelynek a családjához is van némi köze.

Oldalak