Arany János-ankét – az Irodalmi Jelen szerzőit kérdeztük a kétszáz éve született költőről 3.

„Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is” – Arany János női szemmel.

Felvidéken hódított a megújult Irodalmi Szemle

Március 22-én a Pozsonyi Magyar Intézetben lapszámbemutatót tartott az Irodalmi Szemle. A rendezvényen megismerkedhettünk az idén megjelent három számmal és a januárban megújult szerkesztőséggel.

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

Király Farkas: Lajos, te hamis

– Mutasd csak! – mondja a jövevény, és a másik felé nyújtja a kezét. Az átadja a pénzt, emez pedig befogja hüvelyk- és mutatóujja közé, úgy forgatja, pörgeti, viszi hol közelebb, hol távolabb a szeméhez, közben néha óbégat: Lajos, te hamis.

Trubadúrvarázs, 5. rész – Gáspár Ferenc regényrészlete

A Trubadúrvarázs két idősíkban játszódik. Janus Pannonius, a meghasonlott költő, aki éjszakánként nemcsak tüdőbajától, hanem rémlátomásaitól sem tud aludni, összeesküvést készít elő Mátyás király ellen. A másik szálnak Szénpataki Ádám, egy képzelt trubadúr a főszereplője majd' háromszáz évvel korábban, Imre király udvarában.

Megölni egy arabot, tanítani egy fiút

„Nemcsak csatákról és háborúkról esik szó a kötetben, hanem azokról a milliókról is, akik az embernyomorító események, történelmi fordulók során a teljes kiszolgáltatottság állapotába jutottak. Prostituáltak, gyerekharcosok és szolgák élete tárul teljes valójában elénk.” – Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéről Molnár Dávid írt.

A mindenség bélése kívül – Török Panka versei

Hálóingben, szárnyakkal
ülök háztetődön
a tömör semmi fölött

Rovatok

Líra

Vargaváros – Fekete Vince versei

A feszültség feloldására hétvégeken belesír vagy
halkan belesóhajt az éjszakába, amikor késő éjjel, a
Csillagból hazafelé tapogatva, kérdezz-felelek alapon
a vándorfelhőkről, az ablak alatt síró akácról esik
szó a nótákban.

Helyszíni tudósítások

Nézz bele Kossuth szemébe!

Két szenzáció értékű műtárgyat mutatott be a március 15-i ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum: Kossuth Lajos eddig sosem látott dagerrotípiáját, valamint egy faragott poharat, amelynek keletkezési históriája maga a történelem.

Interjú

„Úristen, tényleg ennyire ki akarom magam adni?” – Interjú Kun Árpáddal

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

Tárca

Böszörményi Zoltán: Új feleséget vásároltam

– Nem is akármilyen feleség – mondtam, csaknem azonnal. – Gyönyörű teste van, kedves, selymes, kellemes a hangja.
– Nagyok a mellei? – csillant meg szomszédom szeme, s kiült benne a sóvárgás.
– Szuper nagyok – bólogattam.

Epika

Csonthavazás – Acsai Roland novellája

A templom ajtaja kivágódott. Mozogni kezdtek mögötte a csontok, mintha egy láthatatlan kéz illesztené össze egy egésszé. Helyükre kerültek a vastag lábszárak, a csípő, a mellkas, és végül felreppent a tetejére a koponya is. Hatalmas volt. Per szíve megfagyott a félelemtől.

Kritika

Szülőföldszerelem

„A félelmekkel bekerített ember számára a megoldást, a segítséget az a Mindenható adhatja, aki betöri, azaz kinyitja az ajtót, szabaddá teszi az ember, a költő lelkét” – Nagy József Levente Csillagok közt kifeszítve című verseskötetét Komán János értékelte.

Film és Hang

Szórványban – Ódry Mária felolvassa verseit

Ezúttal Ódry Mária olvasta fel saját verseit kameránk előtt.

Fűalatt

Deák Csillag: Duett – Kölüs Lajos: 4kezes

Kopócsy Judit (Debrecen, 1947) festő, textilművész. Gyakran alkalmazza a kollázst és más vegyes grafikai, festészeti technikákat. Újabban miniatúrákat is fest. Érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott ún. „sétáló vonal”.
Bátai Sándor (Veszprém, 1955) festő, grafikus. Kompozícióiban a régmúlt dolgok lenyomatai a XX. századi világ fragmentumaival együtt jelennek meg. Képeinek sejtelmes, derengő, titokzatos atmoszférája az örök elmúlás hangulatát festi. Az utóbbi években a merített papír rücskös felületének alapként történő felhasználásával is kísérletezik.

Láthatár

Állatkerti történet – Dorothy Hewett versei Turczi István fordításában

Elképzelem magam
százévesen:
ráncos krokodil, aki bárokban találkozik veled
szomorú hétvégék
lila fényében,
fejemet a válladra hajtom,
és vég nélkül vitatkozunk,
én a szigonyommal,
te a toldozott hálóddal.

Debüt

Megnevettet a hűtlenség – Vass Csaba versei a Debütben

ha azt hiszed semmi sem lehetetlen
akkor meséld el a vaknak miért szép a naplemente
vagy hogyan ásítanak a macskakölykök

Arcot a versnek

Arcot a versnek – Evellei Kata

Videóvers-sorozatunkban Evellei Kata olvasott fel Álombunker című kötetéből.

Vers és valóság

BRÓDY SÁNDOR – REMBRANDT-NOVELLÁK

Mese, nyelv, attitűd, tárgyválasztás és életlátás mind ez újságát egy delejes egyéniség igazolta és fogadtatta el. Bródynak íze volt – minden reformján erről és túl, csípős, maró, érdekes, meleg íze, egy szabad, sőt, kérkedő individuum elemezhetetlen és utánozhatatlan zamata, amely húsz-harminc évvel ezelőtt izgatott és zsongított, de amelyet ma élvezni talán már az idősek ínye se jó. Annyi lírai hisztéria és ösztönszédelgés után a közízlés ma szigorúbban és gyanakvóbban tartja magát a műalkotás objektívabb kritériumaihoz, s a tiszta szerkezetért, a köröskörül megvésett, teljes jellemekért s a megnyugtatóan érett nyelvért nem fogadja el kárpótlásul a hazárd színkeverés, a rejtélyes mélység vagy a zseniális zamatok tétova és ezoterikus értékeit. Ezen az ízlésváltozáson egyelőre Bródy is sokat vesztett. De csak egyelőre, mert időnként nyilván újra meg újra felveti majd az ízlés örök hullámcseréje. Van benne annyi arany, amennyiért koronként érdemes lesz alászállani szeszélyes vájatú tárnáiba. Kardos László (Nyugat, 1935. 11. szám)