Király Farkas: Lajos, te hamis

– Mutasd csak! – mondja a jövevény, és a másik felé nyújtja a kezét. Az átadja a pénzt, emez pedig befogja hüvelyk- és mutatóujja közé, úgy forgatja, pörgeti, viszi hol közelebb, hol távolabb a szeméhez, közben néha óbégat: Lajos, te hamis.

Megölni egy arabot, tanítani egy fiút

„Nemcsak csatákról és háborúkról esik szó a kötetben, hanem azokról a milliókról is, akik az embernyomorító események, történelmi fordulók során a teljes kiszolgáltatottság állapotába jutottak. Prostituáltak, gyerekharcosok és szolgák élete tárul teljes valójában elénk.” – Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéről Molnár Dávid írt.

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

A mindenség bélése kívül – Török Panka versei

Hálóingben, szárnyakkal
ülök háztetődön
a tömör semmi fölött

Trubadúrvarázs, 5. rész – Gáspár Ferenc regényrészlete

A Trubadúrvarázs két idősíkban játszódik. Janus Pannonius, a meghasonlott költő, aki éjszakánként nemcsak tüdőbajától, hanem rémlátomásaitól sem tud aludni, összeesküvést készít elő Mátyás király ellen. A másik szálnak Szénpataki Ádám, egy képzelt trubadúr a főszereplője majd' háromszáz évvel korábban, Imre király udvarában.

Felvidéken hódított a megújult Irodalmi Szemle

Március 22-én a Pozsonyi Magyar Intézetben lapszámbemutatót tartott az Irodalmi Szemle. A rendezvényen megismerkedhettünk az idén megjelent három számmal és a januárban megújult szerkesztőséggel.

Arany János-ankét – az Irodalmi Jelen szerzőit kérdeztük a kétszáz éve született költőről 3.

„Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is” – Arany János női szemmel.

Rovatok

Líra

Vargaváros – Fekete Vince versei

A feszültség feloldására hétvégeken belesír vagy
halkan belesóhajt az éjszakába, amikor késő éjjel, a
Csillagból hazafelé tapogatva, kérdezz-felelek alapon
a vándorfelhőkről, az ablak alatt síró akácról esik
szó a nótákban.

Helyszíni tudósítások

Nézz bele Kossuth szemébe!

Két szenzáció értékű műtárgyat mutatott be a március 15-i ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum: Kossuth Lajos eddig sosem látott dagerrotípiáját, valamint egy faragott poharat, amelynek keletkezési históriája maga a történelem.

Interjú

„Úristen, tényleg ennyire ki akarom magam adni?” – Interjú Kun Árpáddal

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

Tárca

Böszörményi Zoltán: Új feleséget vásároltam

– Nem is akármilyen feleség – mondtam, csaknem azonnal. – Gyönyörű teste van, kedves, selymes, kellemes a hangja.
– Nagyok a mellei? – csillant meg szomszédom szeme, s kiült benne a sóvárgás.
– Szuper nagyok – bólogattam.

Epika

Csonthavazás – Acsai Roland novellája

A templom ajtaja kivágódott. Mozogni kezdtek mögötte a csontok, mintha egy láthatatlan kéz illesztené össze egy egésszé. Helyükre kerültek a vastag lábszárak, a csípő, a mellkas, és végül felreppent a tetejére a koponya is. Hatalmas volt. Per szíve megfagyott a félelemtől.

Kritika

Szülőföldszerelem

„A félelmekkel bekerített ember számára a megoldást, a segítséget az a Mindenható adhatja, aki betöri, azaz kinyitja az ajtót, szabaddá teszi az ember, a költő lelkét” – Nagy József Levente Csillagok közt kifeszítve című verseskötetét Komán János értékelte.

Film és Hang

Szórványban – Ódry Mária felolvassa verseit

Ezúttal Ódry Mária olvasta fel saját verseit kameránk előtt.

Fűalatt

Deák Csillag: Duett – Kölüs Lajos: 4kezes

Kopócsy Judit (Debrecen, 1947) festő, textilművész. Gyakran alkalmazza a kollázst és más vegyes grafikai, festészeti technikákat. Újabban miniatúrákat is fest. Érzékeny színharmóniái mellett műveinek jellemző eleme a Klee által meghatározott ún. „sétáló vonal”.
Bátai Sándor (Veszprém, 1955) festő, grafikus. Kompozícióiban a régmúlt dolgok lenyomatai a XX. századi világ fragmentumaival együtt jelennek meg. Képeinek sejtelmes, derengő, titokzatos atmoszférája az örök elmúlás hangulatát festi. Az utóbbi években a merített papír rücskös felületének alapként történő felhasználásával is kísérletezik.

Láthatár

Állatkerti történet – Dorothy Hewett versei Turczi István fordításában

Elképzelem magam
százévesen:
ráncos krokodil, aki bárokban találkozik veled
szomorú hétvégék
lila fényében,
fejemet a válladra hajtom,
és vég nélkül vitatkozunk,
én a szigonyommal,
te a toldozott hálóddal.

Debüt

Megnevettet a hűtlenség – Vass Csaba versei a Debütben

ha azt hiszed semmi sem lehetetlen
akkor meséld el a vaknak miért szép a naplemente
vagy hogyan ásítanak a macskakölykök

Arcot a versnek

Arcot a versnek – Evellei Kata

Videóvers-sorozatunkban Evellei Kata olvasott fel Álombunker című kötetéből.

Vers és valóság

MI JUT ESZEMBE! – Várnagy Ildikó jegyzetei

Az élő emberek mindig hasonlítanak az előttük élőkhöz, csak a művészek szeme változik. Egyszer így, másszor úgy látják a dolgokat, miközben az emberek mindig ugyanolyanok. Darwin feltenné a kérdést: miért kell az embereknek olyan agresszívan változtatni a környezetüket és magukat, miközben úgy szépek, ahogy vannak?