A mindenség bélése kívül – Török Panka versei

Hálóingben, szárnyakkal
ülök háztetődön
a tömör semmi fölött

Rebeka titkai – Avagy Arany János Roxfortban

„Lucifer nem ellenségünk, hanem edző- és küzdőpartnerünk. És mint jó edző, velünk örül, ha végre sikerül kicseleznünk.” – Juhász Kristóf esszéje Arany János Vörös Rébék című balladájáról.

Az író bármihez nyúl, az önéletrajz és fikció

A vers és próza közötti különbséget az ihletettség aránya jelenti. Ihlet nélkül nem lehet verset írni, de „a prózára rá tudod mozdítani magadat”. – Háy János volt a nagyváradi Törzsasztal legutóbbi vendége.

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

Umberto Eco utolsó üzenete

A Mutatványszám Umberto Eco utolsó regénye, amely nemcsak rövidségével lóg ki az életműből. Az egyszerűnek tűnő cselekmény mögött fontos következtetések húzódnak meg a mai média működésére vonatkozóan. Biró Dániel értékelte a könyvet.

Hullámok tükrében – Böszörményi Zoltán verse

De ha a meddő próbálkozások órája lejárt,
s a kérges gond fölé zömök felleg hajol,
látod-e, mit vontat:
gyermekkori emléket

A magyar Jack London kalandjai – Centauri megmutatta magát

Eddig száz fát ültetett, ismeri a nyaktekercset és megannyi fű-fa-madár nevét, Jack London nyomában jár, és körbetúrázta a fél világot. Az irodalmi élet rejtélyes névtelenje, pontosabban a nagyon is emlékezetes nevű Centauri, aki az Irodalmi Jelen szerzője is, élőben mutatkozott a Prae.hu estjén.

Rovatok

Líra

Vargaváros – Fekete Vince versei

A feszültség feloldására hétvégeken belesír vagy
halkan belesóhajt az éjszakába, amikor késő éjjel, a
Csillagból hazafelé tapogatva, kérdezz-felelek alapon
a vándorfelhőkről, az ablak alatt síró akácról esik
szó a nótákban.

Helyszíni tudósítások

Felvidéken hódított a megújult Irodalmi Szemle

Március 22-én a Pozsonyi Magyar Intézetben lapszámbemutatót tartott az Irodalmi Szemle. A rendezvényen megismerkedhettünk az idén megjelent három számmal és a januárban megújult szerkesztőséggel.

Interjú

„Úristen, tényleg ennyire ki akarom magam adni?” – Interjú Kun Árpáddal

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

Tárca

Király Farkas: Lajos, te hamis

– Mutasd csak! – mondja a jövevény, és a másik felé nyújtja a kezét. Az átadja a pénzt, emez pedig befogja hüvelyk- és mutatóujja közé, úgy forgatja, pörgeti, viszi hol közelebb, hol távolabb a szeméhez, közben néha óbégat: Lajos, te hamis.

Epika

Latens, No. II. – XVIII. rész. – Nagy Zopán prózája

A nyelvek előtti nyelv eredete: folyó- és felhőnyelvek, gyökér- és hártyanyelvek… Uszadékok… Felhő-fák, lomb-felhőzetek, habzó kopoltyú-fellegek, felleg-levél erezetek úsznak a folyón… Kimondhatatlan nyelvek: vissza a történelem előtti mélybe… Öklendezések, visszanyelések… El(v)nyelettetés… Evolúció… A teremtés, mint folyamatos fajelmélet-rendszer… Fajok eredete… Darwin is teremtés által született… Jézus a „lelkiismeret”… Az álmok nem (csupán) intellektus-törmelékek…

Kritika

Megölni egy arabot, tanítani egy fiút

„Nemcsak csatákról és háborúkról esik szó a kötetben, hanem azokról a milliókról is, akik az embernyomorító események, történelmi fordulók során a teljes kiszolgáltatottság állapotába jutottak. Prostituáltak, gyerekharcosok és szolgák élete tárul teljes valójában elénk.” – Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéről Molnár Dávid írt.

Film és Hang

Szórványban – Ódry Mária felolvassa verseit

Ezúttal Ódry Mária olvasta fel saját verseit kameránk előtt.

Fűalatt

Arany János-ankét – az Irodalmi Jelen szerzőit kérdeztük a kétszáz éve született költőről 3.

„Nem igazán értettem, hogy hogyan működik a vers, csak éreztem a frissen szűrt tej ízét a számban, a madárlátta után való kutatás izgalmát, és ahányszor a szomszéd nagy eperfáját láttam, még évekig a fülembe csengett a mama hangja. Nemcsak Arannyal volt ez első találkozásom, hanem élettel töltött irodalommal is” – Arany János női szemmel.

Láthatár

Állatkerti történet – Dorothy Hewett versei Turczi István fordításában

Elképzelem magam
százévesen:
ráncos krokodil, aki bárokban találkozik veled
szomorú hétvégék
lila fényében,
fejemet a válladra hajtom,
és vég nélkül vitatkozunk,
én a szigonyommal,
te a toldozott hálóddal.

Debüt

Megnevettet a hűtlenség – Vass Csaba versei a Debütben

ha azt hiszed semmi sem lehetetlen
akkor meséld el a vaknak miért szép a naplemente
vagy hogyan ásítanak a macskakölykök

Arcot a versnek

Káin és Ámor – Láng Orsolya felolvassa írásait

Ezúttal egy fiatal erdélyi szerző, Láng Orsolya olvasta fel kameránk előtt írásait.

Vers és valóság

Az ember tragédiája és illusztrátorai

 
 
Zichy Mihály 1885 nyarán kezdte Az ember tragédiája illusztrálását. 1886-ra el is készült 15 ceruzával és krétával készült rajz, majd ezt 1888-ban öt képpel kiegészítette. A harmadik szín kivételével mindegyiket illusztrálta, az egyiptomi, római és bizánci színekhez több rajzot is készített.