Szamártemetés – Majoros Sándor novellája

Más az egyezmény, meg más az, amikor elfogják, megkínozzák és kibelezik a legjobb barátodat. Az övének kivájták mind a két szemét, és ledugták a torkán. Ekkor tanult meg embert nyúzni. Azt is mondta, hogy ebben a háborúban a szerbek is nyúzni fognak bennünket, meg majd mi is őket.

Van terápiás haszna az irodalomnak

„Van terápiás haszna az irodalomnak, ki tudjuk írni magunkból a lelki traumákat. Ám a következő pillanatban már ott leselkedik a profi, és méregeti, vajon mit lehetne kisikeríteni ebből a darab véres húsból, melyet az imént téptünk ki a szívünk közepéből.” – Los Angeles-i beszélgetés Lackfi Jánossal.

Törésvonalak

„Érezhető, hogy hosszú évek életélményeinek sűrű párlata e gyűjtemény, és ritka tüneménye a magyar költészetnek, hogy mindez az asszonyi bölcsesség hangján szólal meg – egyszerre öleli fel a női lét minden aspektusát, s eközben képes megragadni mindazt, ami egyetemes emberi.” – Balla Zsófia kötetét Kárpáti Zsuzsa értékelte.

Kommóció – Hudy Árpád verse

Este van, este van, felhők szeme rebben.
Ó, vándor cipók a tölgyek alatt!
Kómosz s a szende múzsák elmaradoztak.

Varga Melinda: Sem a férfiban, sem a tájban – az Irodalmi Jelen könyvheti ajánlója

évek redői simultak ki homlokomon,
ha ujjad ölem öblében játszott,
nyelved kalandra vágyó alpinista volt,
hegyi kutakból friss nedűk fakadtak,
kedvedre oltottad szomjad,
s ha elfáradtál,
hasam fövenyére hajtottad fejed.

A fél lábnyom titka

Szávai Géza új regényében lábnyomok történetét fejti fel: hol a szűz hóban maradt egyetlen nyomét, hol a háborús csatamező lenyomatait, hol az ősök nyomába lépő utódokét, vagy összekapaszkodó szerelmesek eggyé olvasó talpa nyomát. Az íróval Bán Magda beszélgetett.

Veress Gerzson: A minőség forradalma

nem hiszek hivatásos jajnokoknak
omló igék alá félsz nem temet
született szólásutáni szabad vagyok
magyarul nevelem föl csöndömet

Rovatok

Líra

Kis Ezmegaz Erdős Virágnak – Lackfi János verse

ez nem az a vers amit majd
fújnak kicsik és nagyok
ez nem az a vers amit egy
Horger Antal úr gagyog

Helyszíni tudósítások

„Csak hangok hang után”

Adott két költő, egy gitár, hús, vér, Róma és a halál – és már össze is állt a verses-zenés est, amely a római disznónak állít emléket. Pontosabban épp hogy feléleszti azt: Farkas Wellmann Endre verseskötetének darabjai saját és ezúttal zenészként fellépő költőtársa, Marcsák Gergely előadásában szólaltak meg az Urániában.

Interjú

Egyfajta költői létminimumra törekedtem

„A helyszín Józsefváros, Budapest nyolcadik kerülete. Nem a Palotanegyed, hanem a Nagykörút túlsó oldala, a Város és a Zóna határa, sok itt ragadt vagy ide sodródott emberrel és sorssal. Sokszor az az érzésem, mintha itt egyszerre múlna és állna meg az idő. Az egyik utca a századfordulós Párizs, egymás felé dőlő régi polgárházakkal, a hajdani polgárgazdaság málló faldíszeivel, a kispolgári erkölcsök és ízlés diszkrét túlzásaival. Egy másik utca az új Berlin kristály alakú bevásárlóközponttal, szökőkutakkal és kaszinóval.” – Pál Dániel Leventét legújabb könyvéről, Az Úr Nyolcadik Kerületéről kérdeztük.

Tárca

Balázs Csilla Kinga: Tizennégy madár egy kalitkában – Útról felszedett k(v)arcolatok

„Az összecsukható rollert, amit még valószínűleg Wim Ouboter tervezett, 1996-ban Svájcban, a Recycling Hofban vettem. Elmúltak a régi szép spermüllös idők, amikor az út mellé dobott tárgyakat némi csetepaté után ingyen el lehetett vinni…” – Balázs Csilla Kinga tárcája.

Epika

Viszontlátásra! – Polgár Vera prózája

Az éjjeliszekrény fiókja félig nyitva. Látom a szalvéták között a műfogsort. A tegnap kibontott narancs papírtálcán hever, két-három gerezd hiányzik belőle, a többire keményen rászáradt a vékony hártya. A bögre falára fekete karikát rajzolt a reggeli tea. Rakosgatok. Próbálom otthonossá tenni a halál előszobáját.

Kritika

Mégis a gólya hozza?

„A Lúna gyermekei több szempontból is figyelemre méltó ifjúsági regény. Egyrészt, mert legalább annyira szól a felnőtteknek, mint a kamaszoknak, másrészt pedig azért, mert valóban következetesen felépíti a titokzatos gólyák nagy mítoszát.” – Novák András írása Szigeti Kovács Viktor könyvéről.

Film és Hang

Volna – Szokolay Zoltán elmondja saját verseit – videó

Hosszú évek hallgatása után, 2013 februárjában az Irodalmi Jelen közölte verseit. Azóta rendszeresen publikál folyóiratunkban.

Fűalatt

A Klasszikus Magyar Irodalmi Párt közleménye

Nyájas Olvasók, egyben tisztelt Szavazók! Ezúton közlöm Önökkel, hogy megalakult a Magyar Klasszikus Irodalmi Párt, mely felülmúlhatatlan és ellenállhatatlan személyiségeket javasol az ország vezető pozícióinak betöltésére. Hadd jelentsem be a párt nevében az új kormány és egyéb állami méltóságok névsorát. A miniszterelnök nevét a közlemény legvégén találják, de meglepetésre ne számítsanak, szinte magától értetődő.

Láthatár

Hintaszék egy elhagyott teraszon – Christian Morgenstern versei Koosán Ildikó fordításában

Én egy magányos hintaszék vagyok
és ingok a szélben, a szélben.
E terasz egy verem, oly elhagyott,
és csak ingok a szélben, a szélben.

Debüt

Kutya – Somorjai Réka novellája

Tekintetemmel az öregasszony vérben és dinnyelében ázó kék otthonkájára nézek, és közben Benedek nyomát követem. A toronyóra ekkor üti el a hatot, és tudom, hogy lassan kiszivárog a többi árus is a piactérre, hozzák a gyümölcseiket, földes gyökerű sárgarépákat fektetnek fel kis kosarakban a faasztalokra, fűszerporos kezű asszonyok kis zacskókba mérve árulják a pirospaprikát.

Arcot a versnek

Szórványban – Ódry Mária felolvassa verseit

Ezúttal Ódry Mária olvasta fel saját verseit kameránk előtt.

Vers és valóság

FORDUL A VILÁG – Szabados Árpád meséi és rajzai

Lassan, nagyon lassan megfordul vele a világ. Eddig a kövezetet látta, most az eget. Oldalra nézett. A bokrok, a virágok forogni kezdtek. Döccent egyet a kiálló burkolaton, és gurult, csak gurult egyre gyorsabban. Egymásba mosódó zöld, sárga, barna, kék örvényeket látott. Gördült, suhant a szédült kis kerék.