Zöldi László: Tíz mondat egy meg nem írt ciklusból

Régebben azért írtam könyveket, mert volt mondandóm a világról. Most meg azért, hogy legyen mit dedikálni az orvosoknak.

Jonathan Safran Foer: Hát máris ide jutottunk

Nem vagyok negyvenöt vagy nyolcvanhárom, és senki sem kap a vállára, hogy belegázoljon velem akármilyen tengerbe. Nem tanulok sakkozni, és te sem veszíted el az ártatlanságodat. Nem építesz tornyot kavicsokból sírköveken; engem pedig nem rabolnak el a pihenő anyám karjából.

Fehér bárány – Ady Edina prózája

A Nagy Indiánkönyvet is megtartottam, amiből kitépted a tizennegyedik oldalt, azon volt az első rajz Vadölőről, emlékszem, azt mondtam, milyen jól néz ki, lennék a felesége, erre kitépted, dühösen, reccsent a papír, de csak a fele oldal jött ki, akkor újra tépted, a darabokat pedig gombócba gyűrve a szádba tömted, majdnem megfulladtál.

Deák-Sárosi László: A szimbolikus-retorikus film

Képalkotás – bálványrombolás

„Itt aztán nyílt lánggal lép benzinraktárba a szerző. Mert a könyv harmadik, filmeket szakszerűen kiveséző részének – mi tagadás: abszolút negatív – főhőse Jancsó Miklós.” Deák-Sárosi László filmretorikai könyvét Hudy Árpád ismerteti.

Csend-tér-képek a művészetben

Milyen rítusokhoz és terekhez kapcsolható a csend, hogyan jeleníthető meg a hallgatás, az elhallgattatás folyamata, mindennapok csendje, a kimerevített pillanat és a csend viszonya, a fontosabb életesemények vagy akár a huszadik század történelmi momentumai és a csend kapcsolódás pontjai a képzőművészet, irodalom és zene révén – a Kolozsvári Magyar Napokon immár ötödik alkalommal rendezik meg a Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivált.

Becsy András – Levél a Kis-Balaton mellől

Mennék már hozzád, de fogva tart a Berek,
írni még úgy-ahogy, ám szólni nem merek.
Bepaliztak, jöjjek, én, gyanútlan balek,
már a nyolcadik kócsagot néztem ma meg.

Egész nap esteledik – Varga Melinda verses krónikája a Kolozsvári Magyar Napokról

A programok is fekete-piros minták,
egymásra pördülnek,
a választás nehéz, ha bőség zavara csábít.

Deák-Sárosi László: A szimbolikus-retorikus film

Rovatok

Líra

Menthetetlenül – Lőrincz P. Gabriella képeslapverse

Nem hiszem, hogy
Önmagán kívül valakit
Szeretni tud az ember.

Helyszíni tudósítások

Rivaldafény a főtéren

„Egyébként olyan volt az egész, mint egy alternatív színház: Tokaj főterén felállítottak egy pódiumot, reflektorok világítottak meg minket a sötétben, néhányan – köztük én is – lámpalázasak is voltak mindettől. De nem volt rossz, sőt zsírszuper!” – Folytatódik Simon Adri minden formalitástól mentes élménybeszámolója Tokajból, sok fotóval!

Interjú

Szabadság és merészség

Idén először volt a Hajdúböszörményi Írótáborban rajz- és grafikaműhely, ahol a fiatal, zömében középiskolás táborlakók többek között az illusztrációkészítés fortélyait sajátították el – Kiss Júlia villáminterjúja Szabó Ilona műhelyvezetővel a kortárs irodalom és képzőművészet kapcsolatáról, a tábori munkáról.

Tárca

Ferdinandy György: Találkozások

"A második nap Szegedre utazom. Nem túl lelkesen: kiadóm nem tudja, hogy kihez, hová megyünk, és hogy mit várnak tőlem. Útiköltségről, honoráriumról pedig természetesen szó sem esik. No mindegy. Gépkocsin furikáznak, és jó társaságban az idő szalad."

Epika

Latens, no. II. – XXIII. rész – Nagy Zopán regényrészlete

Szent Rókus, a pestisből kigyógyultak védőszentjének egyik XV. századi ábrázolását tüzetesebben átnézve olasz kutatók arra jutottak, hogy a francia zarándok combjából előbukkanó élőlény egy Guinea-féreg, amely a dracunculiasis nevű parazitás fertőzést terjeszti. Mint állítják, a Kr. e. 1550 óta ismert betegség legkorábbi megjelenítésről lehet szó, nem pedig egy gennyes sebről.

Kritika

Blogszemélyesség a szépirodalomban

„A konzumálódott, technicizálódott közeg következménye mindez? Generációs tapasztalat? Önimádó terméketlenség, beképzelt és frusztrált pusztításvágy? Vagy hitelesen végiggondolt kortapasztalat?” Szaniszló Judit digitális naplóját Payer Imre elemzi.

Film és Hang

Csak semmi dráma! – videó

Az Irodalmi Jelen 2016-os díjainak átadásán (2017. június 8.) készült az alábbi felvétel, mely az esten felolvasókat örökíti meg. Versek, prózarészletek hangzanak el a díjazottak és a meghívottak előadásában.

Fűalatt

Finta Edit: Elfolyó homok csöndje. Töredékek (6.) – Mágikus szürreális

Súlyos volt, kifejező, tömör és letisztult formák. A márvány fehér, áttetsző, bársonyos textúrája még izgalmasabbá tette a háromdimenziós, körbejárható domborulatokat, kerekded, gömbölyű felületeket. Később hiába akarták megvásárolni, megőriztem. Tiszta, egyszerű vonalai miatt hatott rám.

Láthatár

A szerelem erős mint az életre taposó halál – Floarea Țuțuianu versei Király Farkas fordításában

Nekünk papírgyermekeink vannak akiket lelkesen nevelünk
Mikor megunjuk repülővé hajtogatjuk őket
hiszen vég és fáradság nélküli a testnek
az könyvek olvasása

Arcot a versnek

Tiszatáj-lapszemle videóverssel

Tiszatáj ajlánló

A szegedi irodalmi folyóirat novemberi számát a Molnár H. Magor verseiről készült felvétellel ajánljuk.

Vers és valóság

TAR LŐRINC POKOLJÁRÁSA

TAR LŐRINC POKOLJÁRÁSA
Följegyzés arról a látogatásról, amelyet Rátóti Lőrinc úr, Magyarország vitéze és bárója tett Szent Patrik Purgatóriumában Írország szigetén

Memoriale super visitatione Domini Laurencii Ratholdi militis et baronis Ungariae factum de purgatorio sancti Patricii in insula Hiberniae
 
1411
 
 

Miután valamennyi létező kegyes Teremtője — soha semmiben szükséget nem szenvedvén, s véghetetlen jóságát kiárasztani akarván — létrehozta a világmindenséget, hogy végezetül az Ördög cselekvése folytán tévelygésbe távelyedett juhait szenvedéseinek titkai által kimondhatatlan módon visszahívni méltóztassék az igazság útjára: a szentek különféle útjait és lakhelyeit különböző maradandó csodajelekkel ékesítette föl az igazság hitéül, hogy a tudatlanság fátylát az egész világról elűzze. Ezek sorába tartozik az a hely is, amelyet Írország apostola, a csodatevő hitvalló, Szent Patrik Purgatóriumának hívnak, mivel szentsége hatalmával ott méltóztatta ő a csodáit végrehajtani. Ezt a helyet maga az Atya Isten mutatta meg Szent Patriknak, az írek vak hitetlensége miatt, hogy óvakodjanak bűneiknek szolgálni; nehogy amikor eljő a bűnösök gonoszsága miatt haragvó Úr, és rettentő ítélőszékére ül, s amikor föltárul a pokol tátongó kútja, jobbról a démonok megszámlálhatatlan serege, balról a sokféle, súlyosan vádoló vétek, belül a mardosó lelkiismeret, kívül pedig a világ, melyet elborítanak a lángok; nehogy akkor a többi kárhozatra szánt lélek között a nyomorult írekre is ráolvassa az írás: „Jaj nektek stb., kiknek előbb adatott meg, hogy érezzetek, mint hogy higgyetek!”