SPINOZA REDUX – Böszörményi Zoltán verse

Milyen egyszerű. Meg kell határozni Istent,
s máris kizárhatunk minden mást,
azt is, amit Isten teremtett: a szubsztanciát.

Hudy Árpád: Repkény soborsini módra

Nem kell messzire menned, a Maros festői völgyében, jó félúton Aradról Déva felé, a Soborsin névre hallgató helységben, kőhajításnyira egy igazi királyi palotától, a főutcán húzódik meg szerény homlokzat mögött egy múltból visszavarázsolt, de a modern komfortigényt is maradéktalanul kielégítő épületegyüttes, hangulatos kertet s pazar teraszt övezve. Ez a repkény helye.

Egy alteregó vége – Király Farkas interjúja Bogdán Lászlóval

Akkor éppen nem lehetett leírni a helységneveket magyarul. A kézirat már a nyomdában volt, amikor telefonált Egyed Péter, hogy utazzak fel Kolozsvárra, mert meg kell oldjuk a helyesírási problémákat. Kitaláltuk, hogy a városokat a nevük kezdőbetűje jelölje: K, mint Kolozsvár, Cs, mint Csíkszereda és így tovább…

Másfél nap, harminchat óra – Oberczián Géza írása

Koppannak sarkaink a macskaköveken, egyszerre lépünk az üres belvárosban, összeáll a ritmusunk, szavaink visszhangoznak. Belém hasít a gondolat: kik vagyunk mi így együtt, és mi minden lehetnénk? Egy pillanatra elmerülök ebben, nem figyelek, észreveszi, elhallgat. Zavart csend, megállunk. Várakozásteli.

Duna–Tisza vagyok két tárt karommal – Faludy György versei

Bokám zsiráfnyak:
árnyék meg fény, ha nyújtózom.
A csempés udvar tükre rozsda:
belefejel a holdvilág.

Szálinger Balázs – Ötven rigyáci tesztpilóta

A városban felnőttek a gyerekek.
Reszkető kezű magánosoknál vannak a kulcsok,
Egy teljes nemzedék hiányát görgeti a szél.

Abafáy-Deák Csillag: Nem könnyű szeretni

Sylvia Plath és Virginia Woolf találkozása

A kötet száz százalékig mai írásokat tartalmaz. Nem törekszik tökéletességre, nem akar senkit sem megmenteni. A néha fojtogató helyzeteket leíró novellákat a mesélés ősi ösztöne kapcsolja össze.

Abafáy-Deák Csillag: Nem könnyű szeretni

Rovatok

Líra

Ég és föld alá – Bíró Tímea verse

amíg a kölyköket a föld alá lapátolom
véresre sírja a szemeit és szidja magát
amiért nem ivartalanította a kutyát
háromezer dinár de sosincs pénze rá
mert mindig az abortuszomra költi

Helyszíni tudósítások

Egy bolgár Párizsban – Tzvetan Todorov, a kultúrák révésze

Különleges egyéniség az irodalomelmélet hőskorából, aki sosem tudott franciává lenni, és megfordította az örökösen nyugatról kelet felé áramló kultúracsere folyásirányát. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle „Tzvetan Todorov, a közvetítő” című számáról beszélgetett a Kelet Kávézóban Földes Györgyi Angyalosi Gergellyel és Z. Varga Zoltánnal.

Interjú

„Megtanultuk, hogy az érzéseket ki kell mondani”

Idén augusztus 16-án lett volna 90 éves Juhász Ferenc. Emlékének egyik őrzője és szüntelen megidézője a költő kisebbik lánya, Juhász Anna, aki épp tíz évvel ezelőtt kezdett irodalmi rendezvényeket szervezni. A legrégebbi Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

Tárca

Székely fogalomtár anyaországi turistáknak és nemcsak

Őszies, hamiskás, huzatos és tiszavirág életű. A Csíki- és Gyergyói-medencékben csak a lájbit szokták kigombolni ilyenkor. Ott ilyen állat nincs is, hogy nyár. A helyiek csúfosan úgy mondják: ez a hűtőszekrény alja, a pokol jégcsapos, zimankós tornáca, az Isten ostora, Árpád apánk végzetes tévedése a népvándorlás idejéből.

Epika

Latens, no. II. – XXXVI. rész – Nagy Zopán regényrészlete

A Nagy Shunga-polip átöleli a sziklás partnál lubickoló éjjeli aktot, az illuminált, kreol múzsát. A mélybe rántja – és csiklóját szippantva kebelezi be teljes, ízletes vagináját… A költő hátulról úszik be a leány kitárt, nyálkás-nedves sejtelmeibe, a polip-cuppogástól síkosított barlangnyílásba… Bódulat, lebegés, orgazmus… Majd óriási kövekhez-ütődések… Újabb bordarepedés…

Kritika

Nincs hova hátrálni

Halmosi Sándor: Lao-ce szenvedélye

„Persze még mindig ott vannak a technikai fejlődés indukálta veszélyek: az elgépiesedés az emberi kapcsolatok elsivárodásához vezethet. Már gondolkodni sem kell, már egymásra sincs szükség, hisz ott az elektronikus eszköz, ami mindent tud, mindent helyettesít. De tényleg mindent?” – Halmosi Sándor verseskötetében Oláh András tett szellemi sétát.

Fűalatt

Abafáy-Deák Csillag: Egy képzeletbeli hídon járva – Kölüs Lajos: Csak egy nap a világ!

Zsimbi és Mayer Hella Revenire/Hazatérés című kiállítása hazatérés? Vagy inkább visszatérés, mert így is fordíthatjuk a ’revenire’ szót. Az elhagyott otthon, szülőföld meglátogatása inkább visszatérés, mint hazatérés. Valami visszavonhatatlanná vált, és az otthont, az akkorit már csak magunkban, a szívünkben hordozzuk, kitörölhetetlenül. És ha művészek vagyunk, alkotásainkban. Akkor is, ha ez nem tudatos.

Láthatár

Válasz nélkül – Szergej Pancirev versei

Találkoztunk, Istennő! A világegyetem űrében
Te voltál az alig-hang, amelyet követtem.
És ma – márványban, sétányán
a nyári kertnek.

Debüt

Közös ügyeink – Gorondy-Novák Márton novellája a debütben

Megtelt a kettes sáv, szinte alig maradt hely, a köteleken is adószakértők csüngtek. A széles vállú, nagydarab férfi, aki a sor elején állt, nem feledkezett meg arról, hogy miért is jött, és pillangóúszásban megindult. A többiek is követték. Mindenki a saját tempójában, de vigyázva arra, nehogy összeütközzenek, nehogy zavaróan egymás talpához érjenek, nehogy kellemetlenül rátelepedjenek a kollégákra, beleúszva az intim szférába. Így szelték a habokat az adójogászok, fegyelmezetten, ahogy jogkövető emberekhez illik, senkit sem zavarva a kettes sávban.

Arcot a versnek

Farkas Wellmann Endre felolvassa verseit

A költő L. D. hagyatéka című kötetéből olvasott fel kameránk előtt néhány verset.

Vers és valóság

Nádasdy Ádám – Katona József Bánk bánjának mai magyar fordítása

Hamarosan kétszáz éve lesz, hogy napvilágot látott Katona Bánk bánja. Szövege ennyi idő után már régies, nehezen érthető – eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű, drámai versezetet írt. Ezért elhatároztam, hogy lefordítom a művet mai magyar prózára, hogy kortársaim pontosan értsék, mit mond (és mit nem mond!) ez az izgalmas szöveg. A fordításom ugyanazt és ugyanott mondja, mint Katona eredetije. (N. Á.)