Született kritikusok

Jelige: Forgószél – Hogyan legyél jó feleség?

Igen, ez bizony egy tradicionális családi recept kezdő feleségeknek. Ritkán működik, sokszor megüli az ember gyomrát, mérgezésről vagy halálesetről azonban csak ritkán hallani. Kiss Noémi új könyvében viszont egy ilyen balul sikerült esetet dolgoz fel. A szerző első regénye az Ikeranya, a „Magzatpróza” után a magzattalanság prózáját tárja elénk. Mi történik, ha egy mintacsaládból kivágjuk a bölcsőt, a férj elmegy futni, kutyázni, csajozni, a feleség, Lívia pedig főz, dolgozik, ovulál és szótlanul tűri a testi-lelki bántalmazást? Egyszer csak eljön az a pont, amikor a nő összeroppan, nem tud tovább hallgatni és menekülni, megöli férjét, majd szétesett személyiséggel és szívrohammal kórházba kerül. És itt elkezd beszélni…

Jelige: PK7 – Fából van

De mindehhez kell valami, hogy összetartsa. A stílus változhat, de a lényegnek meg kell maradnia, az oszlopnak, amely köré összegyűjti az éppen akkori világot, gondolatait, tapasztalatokat, érzelmeket, elvet, amikből aztán megalkotja verseit.

Jelige: Fűszer – Diavolina mint Gorkij-variáció

A Diavolina olvasója mindenekelőtt egy 1951-ben történő, utcai találkozás következményét tartja kezében, konkrétan: egy történet legvégét. A kisregény mindentudó narrátorának már-már önműködő életírása akkor veszi kezdetét, amikor a függöny régen legördült. Miféle függöny ez? A szóban forgó Spiró-mű esetében mi tartozhat a függöny szó jelentésmezejéhez, miféle szimbólumokkal, elfedésekkel, valóságosnak és illuzórikusnak vélt világrészletekkel állunk szemben? Feltétlenül szükséges-e, hogy merev rendszerelméletek felállítására törekedjünk?

Jelige: Fűszer – Little Hungary – Amerikás határ(lét)helyzetek

Oravecz Imre Kaliforniai fürj című műve a 2007-ben megjelent Ondrok gödre folytatásaként értelmezhető. Az első regény cselekményének időbeli linearitása nem bomlik meg, ám a folytatásában véghezvitt kivándorlás által új kérdésekkel bővülnek a potenciális értelmezések, a két szöveg koherens egészként való vizsgálata új olvasatnak ad lehetőséget. A 2012-ben megjelenő Kaliforniai fürj első oldalain a „HAPAG német–amerikai hajótársaság Fürst Bismarck nevű óceánjárója” jelenik meg, vándorló karaktereink kevéssel ezután egy menetrendszerűen közlekedő komphajóra szállnak, majd egy váróteremben foglalnak helyet, végezetül „találomra” beszállnak egy másodosztályú kocsiba.

Jelige: trachemys scripta elegans – Rémálomba ragadva

Gyakori az olyan szorongásos álom, amelyben az emberre rátör a szükség, de sehol nem talál mellékhelyiséget, vagy ha igen, akkor az nem üzemel. Danyi Zoltán regényében ez a szituáció egy berlini kórházban áll elő, annyi eltéréssel, hogy a főhős ébren van. De hiába, ha valójában az élete a lidércnyomás, amely A dögeltakarítót olvasva bennünket sem ereszt.

Jelige: trachemys scripta elegans – Nincs mese

Ha Szentesi Éva első novelláskötete művészfilm lenne, akkor a záróképe egy bájosan berendezett lányszobát mutatna, amelyet egykori lakója már régen elhagyott. A csend szinte tapintható lenne az árván maradt, rózsaszín bútorok között, a sarokban szétkarcolt romkom DVD-k és lefejezett plüssmackók hevernének.

Jelige: Gorkijisztán – Gorkijisztán

Ördögi regény a Diavolina, amely Maxim Gorkijról, az ő életén keresztül pedig közvetetten a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji Szovjet-Oroszországról számol be impulzív sűrítéssel. Az elbeszélő a Gorkij házaspár, azaz a regénybeli Alekszejék cselédlánya, aki gazdáitól kapja a Diavolina becenevet. Szokatlan a regény formai szerkezete, mivel egyetlen párbeszéd sincs a műben, de meghatározó jelentősége van tartalmi sűrítettségének, mozgalmasságának. Kérdés azonban, hogy az események kétszáz oldalban összezsúfolt egymásutánisága, amely egy középművelt cselédlány szájából zúdul ránk követhetetlen kuszaságban, vajon mire elegendő? Jobban megismerjük-e így Gorkij személyiségét és tetteinek valódi mozgatórugóit? És egyáltalán, miért éppen a cselédlány mesél?

Jelige: Ötvenpluszos – Ötvenpluszos esszékötet nem csak ötvenpluszosoknak

A szerző öt fő fejezetre tagolja könyvét, valójában azonban két nagyobb egységből áll. A kötet első felében, amely az írások kétharmadát foglalja magában, általánosabb irodalmi-történelmi esszéit, megnyitók szövegeit gyűjtötte össze Kemény, a második, egyharmadnyi rész pedig az „Ötven+1 irodalmi pillér” címet viseli. Ebben ötvenegy irodalmi művet mutat be a saját válogatása alapján.

Jelige: PK7 – Ez egy felelőtlen tökély

Tehát ő férfi volt és ő író volt, így regényeket írt, sokat, 1924-ben például a Pacsirtát. Ez eddig egyszerű, nem sok csavart rejt, de ha a kezünkbe vesszük a művet, és elolvassuk, akkor ennek vége: rendben, férfi, rendben, írt, na de ilyet írt? Hogy jutott eszébe olyan témához nyúlni, amiben nem, hogy megjelenik, de megtestesül az örök, tényleg soha fel nem oldódó kérdés, kétség, amely a világon minden egyes kislány születésével, naponta mintegy száznyolcvanezerszer megismétlődik, és egyetlenegyszer sem lesz megválaszolva: és ha csúnya lesz?

Jelige: Forgószél – Amikor a vörös függöny bezárul

Vörös függönybe burkolózva egy sápadt, sárgás alak vizslatja a közönséget. Jól ismert, karakteres arc, bajusz, az orosz irodalom egyik nagyágyúja Gorkij áll előttünk. Meghajol, mi meghatódunk, ő visszamegy a színfalak mögé, mi pedig boldog megelégedéssel térünk haza. Most viszont más történik, ma este Gorkijjal megyünk haza és vele maradunk 30 évet egészen haláláig. Csak így láthatjuk meg a diktatúrákkal dacoló és egyre inkább leépülő fogatlan, halálfej arcú tüdőbeteget. Kiváltságosok vagyunk, mégis látszólag a legkisebbek, a cselédből lett orvosként, Diavolinaként vagyunk jelen a nagy író mellett.

Jelige: Vénhegy – Vadság, erő, veszett romantika

A holdfénybe öltözött, ősvilág csodáitól eksztázisba eső költőt, aki csillagszülő, szürkülödő gyermekasszonyhoz, havasi, szép fehér alkonyhoz ír Balladácskát, rendszeresen jól megrázza egy kemény vonású, kérges tenyerű, mindentudó csodaszékely (ismerjük ezt a típust: egyik kézzel kaszát fen, másik kézzel birkát körmöl, és minden káromkodása egy Árpád-kori nyelvemlék – létezéséről néprajzosok és unokák inkább vannak meggyőződve, mint fináncok és feleségek), majd át is veszi a pennát.

Jelige: Veritaserum – Régi mániánk...

El lehet-e innen jutni oda, ahol a halpikkelyek csillognak az esőáztatta Marmont utcán, és távolról figyelve meg lehet-e bocsátani Újvidéknek „ezekért az elhibázott évekért”?

Jelige: Fűszer – Véraláfutásos költészet

Az írás, a költészet sziszüphoszi munkáként mutatkozik, mindemellett: az élethez való szakadatlan közel-lenni-akarás, a kézszorításba, felszálló füstbe vetett hit. Jelenlét a mindenségben.

JELIGE: trachemys scripta elegans – A mindentudás fájdalma

Lehetetlen volna felsorolni azt a rengeteg szereplőt, akik Diavolina és Gorkij körül feltűnnek, és igen fárasztó, hogy Spiró ezt mindössze kétszáz oldalas szövegében mégis megkísérli. Akadnak köztük olyanok, akikről mindenki hallott, meg olyanok is, akikről szinte senki.

Jelige: Ördögeltakarító – Ördögökről és más démonokról

El tudjuk-e végleg takarítani dögeinket? Van-e energiánk erre? Mikor kezdünk neki? Saját belső parancsunknak engedelmeskedünk, vagy mások utasítására cselekszünk-e? El kell-e egyáltalán takarítanunk a dögöket? Ezek a kifordult antigonéi gondolatok a lényegiek Danyi Zoltán legújabb regényében.

Oldalak