Próza

Hazánk: Mitteleurópa – Tőzsér Árpád naplójegyzetei (1.)

Nem tudom, ki írta a rólam szóló fejezetet (a kötet 1966-os kiadású), de még ma is elég találó, a nyelve is szabatos, pontos. Egy beidézett Fábry-szöveg benne – nyelvileg – a legdisszonánsabb: „A világgá tágulás pattanó dinamikája – a leülepedettség ellenszere – a képelevenség szinte belénk marja. A gesztus mondatok plasztikus hűsége a férfimozdulat világlendületét realizálja.”

Téglák – Polgár Vera novellája

Könnyen fordult a kulcs a lakatzárban, a pánt elmozdult, és a vasajtó nyikorogva engedett a nyomásnak. Jáky lépett be először. Öngyújtója lángjával világított, míg kitapogatta a kapcsolót. Pókhálós lámpa gyulladt fel a pince hátuljában, gyenge fénye kiégett villanyrezsóra, rozsdás biciklire, szakadt napernyőre és a többi, kidobni való, felesleges holmira hullott.

Vathy Zsuzsa: Életünk színtere

Vathy Zsuzsára önéletrajzi novellájával emlékezünk. E mikroéletrajz a maga tömörségével és szerénységével szinte mindent elárul szerzőjéről, visszacseng belőle hangja, előtűnik mögüle törékeny alkata, és megcsillan életvidám tekintete.

Jevgenyij Popov: Az Ördögtucat-novellák

Rjabov pedig hallgatott. Csöndesen ült a széken, és már első pillantásra látni lehetett rajta, hogy nem egészen egyszerű ember. Az ilyen emberek veszélyesek a társadalomra, és amint megjelennek bármely közterületen, haladéktalanul igazoltatni kell őket! Az ilyen emberek veszélyesek a társadalomra! Az ilyen embereket egyáltalán jó volna elszigetelni a társadalomtól, valahová jó messzire!

Tériszony – Rojik Tamás prózája

Éreztem az elemelkedést, levert a víz, folyt végig az oldalamon, remegett a lábam, azonnal lerántottam a kötést. Katja diadalittas arcát láttam meg, üvöltve kérdeztem, mit csináltál, de akkor már láttam, hogy egy léggömbben emelkedünk fölfelé, alattam a város, madártávlatból, ahogyan bizonyára a legszebb, én pedig mindjárt hányni fogok.

Júdás fia – Döme Barbara írása

Próbálkozom, de nem birok többet szippantani a hígítóból, erős hányinger tör rám, lefekszem a kőre, fejem a spájzban, testem a konyhában. Hanyatt fekszem, a plafonon seregnyi csecsemő menetel, pelenka van rajtuk, lábukon csizma, kezükben pisztoly, az egyik hátra fordul, rám fogja a fegyvert, az arca anyámé. Forog velem a világ.

A segg – Király Farkas parabolája

A nagy tehetségű, a Himalájában és az Andokban is megfordult alpinista gondolt egy merészet: a lépesi alagút fölött a nagyjából százötven méterre magasló sziklafalba befaragja Zsurzsonovics Anka seggének formáját, ahogyan azt a négy amerikai elnök arcával tette anno Miszter de la Mothe Borglum a dakotai Rushmore-hegyen.

Javier Asalvino rejtélyes üldögélése – Majoros Sándor novellája

Tisztán hallották, hogy Javier mögött a kulcs kattan a zárban, pedig elméletben sem fordulhatott elő, hogy egy hátsó szobából kiviharzó harmadik lakó rányitja az ajtót a meztelen üleppel a kagyló fölé görnyedő vendégre. Mindezt két tényező gátolta: a lakásnak nem volt sem hátsó szobája, sem rejtőzködő lakója.

Pályázat; A fellépés – Muszka Sándor humoreszkjei

Továbbá egy nemes gesztussal felajánlom újrakiadásra eddigi életművemet, amelyik tartalmaz prózai regényt és novellát, valamint lírai verset.
A hőseposszal párhuzamosan egy csujogatókötet megírásán is dolgozok, valamint egy kisregényen, melynek első sorait a fentebbi kikötéseim figyelembe vételével ide írok maguknak.

Az első – Fecske Csaba novellája

Álltunk dideregve a tél kellős közepén, méregettük egymást, orrunk csaknem összeért. Hogy volt, hogy nem, elveszítve türelmét ő vont magához, vagy minden bátorságomat összeszedve én öleltem át, nem tudom, de megtörtént…

Gondolatváltás a Kisdeddel – Zimonyi Zita dialógusa

„– Tudod, hogy megtagadnak majd – számtalanszor! Aztán lobogókra tűzik a neved, rád hivatkozva rántanak tőrt, kardot, gyújtanak máglyát, robbantanak bombát, és újra megtagadnak, majd diadallal felmutatnak?
– Mindaz, amit megtesznek majd a nevemben, egymással teszik.”

Pustina lente – Nagy Zopán prózája

A leíró egyik alteregója, akit a közelmúltban bizonyos népszokások és események fotózásával, videózásával bíztak meg, Pusztinán, Csíksomlyón és környékén eltöltött napjairól elmélkedik, avagy: egyféle félálom-montázs formájában, epizód-töredékekkel fűszerezve közvetíti emlék-részleteit.

Bagatell – György Alida novellája a Debütben

Különös volt ez az egész Apátok dolog. Mivel kíváncsi természet volt, nem sokkal karácsony után megtudta, hogy az Apátok a legtöbb esetben egész évben ott él a családdal, nemcsak ünnepekkor látogatja meg őket. Azt is megtudta, hogy az Apátokat ő apunak kell szólítsa. Javasolták neki az Édesapa szót is, de az valahogy nem illett bele abba a képbe, amit az Apátokról addig gondolt. Arra is rájött, hogy a karácsonyban mégiscsak a sütemények és a szaloncukor a legjobb, meg az, amikor nagytata mesét mond.

Trubadúrvarázs – Gáspár Ferenc regényrészlete

Kelj fel Mátyás ellen, mert a király szörnyű despota! Még érsek is lehetsz vagy pápa, de ha Mátyás marad a király, akkor neked lőttek. Még a püspökséget sem tarthatod meg, nem ám! És ha pápa leszel, megint jöhetnek a nők!

Berka Attila: Anómia XI. 1–3.

A bal kezem volt a gyorsabb, bele is csúszott Zuzu nyaktövébe a késem. De nem halt meg, csak dühödten hörgött és hadonászott.
Mélyen belenéztem az izzóvörös szemébe, és teljes erőből fejbe csaptam a baltával.
És még egyszer a biztonság kedvéért.

Oldalak