Tegnap reggel az én ezüst-istenem
Szemembe csillogott kínálta magát
Nem kellett - tartottam inkább mindenem
itt mint odaát

CSUTH PÉTER - JÓNÁS TAMÁS

BIRTOKVISZONYOK

Versposzterek

Lovam

nyakam alatt
finom falat
rugdos a vadl
ó indulat

a patkója
mint az óra
úgy üt oda
minden szóra

lángol arca
minden karca

a kudarcra
kész a kanca

mindig ivó
csinos csikó
a csillogó
súlyok alól
égre nyerít

s földre terít
véres verít
éke szerint
engemet

leterítem
őt a réten
le a szépen
mint fehérló
felfehérlő
ingemet

Átváltozás

Múltamból, ami megmaradt,
  szétfreccsent szerelem, megfelezett idők.
Biztonságot az évek el
  nem hozhattak, a lélekben a zűr az úr.
Mocskos konyhafalon lehet
  jó tűzhely közelében, gyerekes csaták
végeztével a föld ilyen
 élettel teli, és mégis a pusztulás
mintáit keni szerteszét.
Egy biztos csak, a fájdalom:
 éles kocka. Mi volt? Szív, ami verdesett...

Birtokviszonyok

a remény a gondolkodás szívritmuszavara
a siker a tehetség fasza
a szerencse a véletlen báli ruhája
a véletlen isten inkognitója
a szerelem csak a szeretet előjátéka
a tervek a szeretet vázlatai

Kísérletek a megváltásra

Tegnap reggel az én ezüst-istenem
átlépdelt hozzám a napfényes Dunán
Fénykésével sötét szövetingemen
lyukat vágott

Harminchat csendjének réznyilaival
rászögelt a mostra vadat a vadász
-- Olcsóbb az olcsónál minden ami van
s nem volt vagy lesz

Kérdezni nem voltam ott akkor okos
-- Szép vagy mint a bozon suttogtam bután
Fáradtan mint bármelyik anya hogyha mos
fölém görnyedt

Tegnap reggel az én ezüst-istenem
Szemembe csillogott kínálta magát
Nem kellett -- tartottam inkább mindenem
itt mint odaát

Csuth Péter versposzter-tervei a Képgalériában nagyobb méretben, ám fekvő formátumban megtekinthetők.