Verne Gyula
Onagy Zoltán, cs, 03/24/2011 - 05:50
Néhány éve, amikor a búbánati Kőház lakója, az ezeréves apáca meghalt, a Kőház új tulajdonosa egyszerűen kivágta az örökölt könyvhagyatékot papírzsákokban, egyéb izgalmas könyvek közt néhány pompás Hetzel kiadású magyar Verne, én pedig ügyesen ott jártam. És úgy éreztem, mint aki aranyat talált. Valóban úgy.
Verne Gyula
Gyerekkorunk (Molnár Gábor és Gárdonyi mellett) legfontosabb írója, a scifi apja. Ezt nem tudtuk persze, minek tudtuk volna. Azt sem, hogy az ügyvéd papa letiltotta fia havi apanázsát, miután kiderült, nem óhajt ügyvédi praxist, írni akar. Ami nem szakma. Akkoriban is megvolt az apák magukhoz való esze.
Sokáig keresi a hangot. Ír rövidprózát, drámát. Harmincnégy éves, amikor megjelenik a léghajós könyv (Öt hét léghajón), a léghajó sínre teszi (hogy legyen itt egy képzavar). Megismerkedik Dumas-val, aki szárnya alá nyúl, rendesen terjesztő kiadót kerít, beajánlja. Az első három regénnyel világhírű és gazdag. Elképesztő. (1862., Öt hét léghajón; 1864., Utazás a Föld középpontja felé; 1865 – Utazás a Holdba)
Verne a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Zseni a maga helyén, maga módján. Érdemes leszögezni. Még Jókai is lop tőle, pedig Jókai termékeny fantáziája aligha vonható kétségbe.
Nemzedékemet, nemzedékem gondolkodásmódját, világlátását, fantáziáját részben Verne Gyula alakította, és ez már aligha szívódik fel, ha eddig nem tette. Rakéta dübörög a Hold felé, alatta Robur léghajója küzd a szelekkel, nem messze A rejtelmes sziget, a Krisztus utáni 1865. év az ötvenes évek végén, hatvanasok elején is igen távolinak látszik. És Nemo kapitány, aki láthatatlanul közlekedik a tenger alatt, és oda csap, ahol valami fáj. És persze a Nautilus. Az időgép megáll. Mindehhez érdemes hozzáképzelni az ötvenhatos forradalom után évekig tartó néma csendet. Halálos csendet. A szülőket, nagyszülőket, becsukott országot, a "kitántorgott" másik országot. Az aktuális sajtót, az aktuális rádiót, a kedd esti Szabó család országépítő programjait. A sebek még feketék, varasak, a mélyen hallgató ország gyerekei a csendben saját építésű álomvárhoz jutnak. A bejutáshoz, a folyamatos rekonstrukcióhoz lépcső Verne Gyula. Sorozatba kötve, regényesített, élvezhető szósszal tálalva a kiskamasz két meghatározó álma, óhaja: a kaland és a heroikus becsület.
És hogy nem a Távolban egy fehér vitorlá-t vagy az Ifjú gárdá-t, netán a Volokalamszki országút-at olvastuk? De. Olvastuk azokat is. Később. Előbb Coopert, az utolsó mohikán halálát, a magvaszakadt (Bólya Péter nagy találmánya) Csingacsguk nemes szenvedését fia halála fölött. De őt – őket – megelőzte Jules Verne, alias Verne Gyula, akiről évekig azt hittem, magyar író. Másképpen miért volna Gyula, nem igaz?
Néhány éve, amikor a búbánati Kőház lakója, az ezeréves apáca meghalt, új tulajdonosa egyszerűen kivágta az örökölt könyvhagyatékot papírzsákokban, egyéb izgalmas könyvek közt néhány pompás Hetzel kiadású magyar Verne, én pedig ügyesen ott jártam. És úgy éreztem, mint aki aranyat talált. Valóban úgy. Le kellene ballagnom a pincébe, ahol tartózkodnak éppen várva a jobb, idővel jobban ellátott időket, és lefotóznom.
Onagy Zoltán
Jules Gabriel Verne (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író.
Művei (A cím utáni évszám az első francia kiadás éve.)
Különleges utazásokba tartozó regényei:
1862 – Öt hét léghajón Cinq semaines en ballon
1864 – Utazás a Föld középpontja felé (Voyage au centre de la Terre)
1865 – Utazás a Holdba (De la Terre à la Lune)
1866 – Hatteras kapitány (Les Aventures du capitaine Hatteras)
1868 – Grant kapitány gyermekei (Les Enfants du capitaine Grant)
1870 – Nemo kapitány (Húszezer mérföld a tenger alatt) (Vingt mille lieues sous les mers)
1870 – Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) - az Utazás a Holdba folytatása
1871 – Az úszó város (Une ville flottante)
1872 – Három orosz és három angol kalandjai
1873 – A prémvadászok
1873 – 80 nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en quatre-vingts jours)
1875 – A rejtelmes sziget (L'Île mystérieuse)
1875 – A Chancellor
1876 – Sztrogof Mihály
1877 – Fekete Indiák (hangoskönyvként)
1877 – Hector Servadac
1878 – A tizenöt éves kapitány (Un capitaine de quinze ans)
1879 – A bégum ötszázmilliója (Az Acélváros titka)
1879 – Egy kínai viszontagságai Kínában
1830 – A gőzház (Az Acélelefánt)
1881 – Nyolcszáz mérföld az Amazonason ( A jangada)
1882 – A Robinsonok iskolája
1882 – A zöld sugár
1883 – A makacs Keraban (Keraban, a vasfejű)
1884 – A lángban álló szigettenger
1884 – Dél csillaga
1885 – Sándor Mátyás (Mathias Sandorf)
1886 – Egy sorsjegy története
1886 – Hódító Robur
1887 – Észak dél ellen
1887 – Haza, Franciaországba
1888 – Kétévi vakáció
1889 – A névtelen család
1889 – Világfelfordulás (az Utazás a Holdba folytatása)
1890 – Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át
1891 – A Franklin kifut a tengerre (Branicanné asszony)
1892 – Várkastély a Kárpátokban
1892 – Bombarnac Klaudius (Egy riporter jegyzőkönyve)
1893 – Senkifia
1894 – Antifer mester csodálatos kalandjai
1895 – Az úszó sziget
1896 – A francia zászló (Face au drapeau)
1896 – Clovis Dandentor
1897 – Jégszfinx
1898 – Az Orinocon fölfelé (A büszke Orinoco)
1899 – A különös végrendelet
1900 – Új hazában
1901 – Város a levegőben (A majmok birodalma)
1901 – Cetvadászok (Jean-Marie Cabidoulin kalandjai)
1902 – A két Kip testvér
1903 – Az Antillák világa
1904 – Véres dráma Livóniában
1904 – A Világ Ura
1905 – A Szahara tengere
További regényei és novellái:
1851 – Dráma a levegőben (Un Drame dans les airs)
1852 – Martin Paz (Martin Paz)
1854 – Zakariás mester (Maître Zacharius)
1855 – Telelés Grönlandban (Un Hivernage dans les glaces)
1864 – Chanteleine grófja (Le Comte de Chanteleine)
1871 – Az ostromzáron át Les Forceurs de blocus (hangoskönyvként)
1874 – Ox doktor hóbortos ötlete (Le Docteur Ox); Doktor Ox teóriája címen is (Móra Kiadó 1973, Budapest)
1884 – Híjj-zutty (Frritt-Flacc)
1885 – A Cynthia hajótöröttje (L'Épave du "Cynthia")
1887 – Gil Braltar (Gil Braltar)
1890 – A XXIX. században ( La Journée d'un journaliste américain en 2890)
1905 – Világítótorony a világ végén (Le Phare du bout du Monde)
1907 – Thompson és Társa (L'Agency Thompson et Co)
1907 – Az aranyvulkán (Le Volcan d'or)
1907 – A Jonathan hajótöröttei (Naufreges du Jonathan)
1908 – Az arany meteor (Le Volcan d'or)
1908 – A dunai hajós (Le Pilote de Danube)
1910 – A humbug, avagy: amerikai erkölcsök (Le Humbug. Moeurs américaines)
1910 – Az örök Ádám (L'Éternel Adam)
1911 – Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz)
1914 – A Barsac-expedíció különös története (La Prodigieuse Aventure de la Mission Barsac)
1994 – Párizs a XX. században (Paris au XXe siecle) (a mű 1863-ban készült, részletes keletkezéstörténet a műről készült lapon)
Verseskötetei:
1989 - Kiadatlan költemények
Ismeretterjesztő művei:
1864-1880 - A Föld felfedezése (Histoire des grands voyages et des grands voyageurs) (1300)
Én azon csodálkozom, hogy
Én azon csodálkozom, hogy aránylag kevés művét filmesítették meg. Vagy csak nem jutott el hozzánk? (hozzám).
Jókai jobb tollú író volt, értett máshoz is, nemcsak a kalandok leírásához, de ez mit sem von le Verne nagyszerűségéből. Egyszerűbb a stílusa, a gyereknek, a fiatalnak emészthetőbb, ugyanakkor tele színnel, érdekes alakokkal,hősökkel, ármánykodókkal, jókkal és gonoszokkal, na és kalanddal, rengeteg kalanddal.
Nem dobtam ki egyet sem. Hátha eljön még az idő... második gyerekkor :-), amikor újra olvasom őket.
Egyébként kösz, és irigyellek. Biztos találtál ott más kincset is - én sosem járok arra, ahol ilyen kincseket találnék zsákban.:-)
Ossian, hát te hol
Ossian, hát te hol csavarogtál ilyen hosszan? Legalább fél éve nem láttalak.
Verne-film
Az előzőekhez hozzászólva csak azt tudom mondani, hogy a műveiből több, mint 200 film készült, ami azért annyira nem kevés, legalábbis szerintem.
(a honlapom csak 2011 januárjában indul el, most még nem elérhető9
Nem tudom miért
Nem tudom miért (megszokásból?) írtam a verne.lap.hu-t, amikor már nem én szerkesztem. Az új honlap helye:
http://verne.djp.hu
Verne
Tetszik, amit Vernéről írtál.
köszönöm
köszönöm