Szőcs Géza

Szőcs Géza: Utolsó levél Bréda Ferencnek

Erről a névrokonról, erről a fiúról, akit Brédának hívtak, mint egy brabanti várost, talán saját verssoraival mondhatjuk el a legfontosabbat, mely strófáról majd felismerhető lesz a hely, hogy hova temettük – ha jónak látjuk, hogy sírját ezekkel a sorokkal jelöljük meg.

Szőcs Géza: # Őt is, őket is avagy a férfiakban lakozó vadállatról

Polcz Alaine sem tudott németül (elég szokatlan ez egy kolozsvári polgárlány esetében), de addig-addig erősködtek, míg kísérletet nem tesz a szöveg értelmének a kihámozására.
És akkor: ahá!!! itt a bizonyíték: szóval tud németül olvasni, tehát német, tehát német kém. A fiatalasszony alig ússza meg a kivégzést.

Fordíthatóság és performativitás – avagy értheti-e egy angol olvasó Szőcs Géza verseit?

Szőcs Géza

„Költészetét ugyanis a performativitásra épülő önteremtés szervezi, mely a drámai monológ jól ismert angol hagyománya posztmodern folytatásának tekinthető. Az angol olvasó számára pedig nem idegen a maszklíra vagy drámai monológ, hiszen 19. és 20–21. századi formáiban egyaránt egy-egy személy bőrébe bújva szól egy kapcsolódó kérdésről a költő – vagy egyszerűen »eljátssza« azt a személyt.” Hegyi Pál arra keresi a választ esszéjében, mennyire befogadható az angolszász olvasó számára a kelet-közép-európai beágyazottságú Szőcs Géza költészete.

A tudat játékai

„Az emberiség történelme nem más, mint annak a sorozatos, célirányos értékszerzésnek a hajszája, melyben egyének vagy kisebb közösségek érdekakarata érvényesül. Szőcs úgy áll be ebbe az érdekhajszába, hogy kultúrértéket teremt, „pipacs-periszkópokon” figyeli a fenti világot. Nem rácsodálkozik, hanem ráérez, megszagolja, megérinti. Nem akarja magáénak tudni, ami nem az övé, hanem mindazt, ami körülveszi, értelmezni, átszerkeszteni, látni, láttatni szeretné.” – Böszörményi Zoltán írása Szőcs Géza kötetéről.

Erdély, az alkímia melegágya – egyedülálló filológiai ínyencséget mutattak be Kolozsvárott

„Jobb aranyat csinált a császárénál is” – A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete című könyvet mutatták be Kolozsvárott az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi ülésén, a Bulgakov Kávézóban. Az esten az alkímia titkairól tudtunk meg sok érdekeset, illetve arra is fény derült, hogy Erdélyhez is sok köze van.

Szőcs Géza: SZUPERHÉJA-DIJAT AZ ÉVSZÁZAD EMBERÉNEK

Teller Edét pedig ott találjuk a világtörténelem két, gonoszan is leghatalmasabb birodalmának térdre kényszerítői között.
Az anyag belsejének titkairól megszerzett ismereteink jelentős hányada tőle származik.

Szőcs Géza: Három bagatell

Egy kisleány,
s egy nagylegény.

Egy kicsi nép
s egy nagy regény.

Szőcs Géza: Pilótajáték

Véletlenül éppen akkor, véletlenül éppen arra a helyre, mondanám, már ha vannak véletlenek… ahogy Önök is véletlenül éppen erre a járatra váltottak jegyet… szinte azt mondtam, sorsjegyet, hi hi hi… azt ismerik, amikor a pilóta megkérdi az utastól, miért izgul annyira? Jaj, kapitány úr, ne is kérdezze, hogyne izgulnék, most először utazom repülőn… Mire a pilóta: ugyan már, felejtse el, én is életemben most először vezetek repülőt, mégsem izgulok.

Szőcs Géza: A költő átutazása önmagától önmagáig

A kötetből kiolvasható magatartás, a szellem bátorsága, a sokunkat foglalkoztató kérdésekhez való nyílt és becsületes hozzáállás, a költői eszközök kiválogatásában megfigyelhető nyitottság, mindez együtt, olyan ígéretet jelent, aminek alapján hajlunk feltételezni, hogy Kőrössi további köteteit mindig is egyfajta szellemi izgalom fogja jellemezni – még ha verseszményünk egyáltalán nem egyezik is az övével.

Szőcs Géza: FATEHPUR SIKRI avagy Akbar Kolozsvárott

A város mindazzal rendelkezik, aminek egy városban lennie kell, kezdve az uralkodói palotától, illetve paloták együttesétől az impozáns templomig. Találunk a városban oszlopsorok által kerített belső udvarokat, kincstárépületet, kerteket, fürdőket.

Magyar Ablak Kínában

Szeptember 8-án a Morgan Star Group kínai–magyar cég és a Kárpátok-Alpok Zrt. szervezésében a kínai Fujian tartomány fővárosában, Fuzhouban elkezdte működését a Magyar–Kínai Fejlesztési Központ Magyar Ablak irodája. Az irodát Lei Chunmei tartományi miniszter asszony és Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar innovációk értékesítésével megbízott Kárpátok-Alpok Zrt. igazgatósági elnöke nyitotta meg, vezető politikusok jelenlétében.

Szőcs Géza: Naplórészletek

Amióta létezik tükör, az embernek megadatott kívülről is látnia magát. Kívülre helyezkedni, külső nézőpontból megnéznie, saját szemével, de a mások látószögéből, hogy kicsoda. Hogy milyen ő maga, de legalábbis: hogy milyennek látszik.

Szőcs Géza: A tájfun Dél-Kínában

Még volna egyetlen kérdésem: Önöknek tájfunoknak, hurrikánoknak, ciklonoknak, nagytornádóknak van-e egyfajta óvodájuk? Ahova kiskorukban járnak, ahol az óvó néni úgy szólítja magukat, hogy hurrikám, meg tajfikám, meg ciklikém, és ahol eljátszadoznak egymás közt, és arról álmodoznak, milyen lesz, mire felnőnek...

Hisztéria, legendák és tények

A Népszava kérdéseire válaszolva a Kárpát-medencei Tehetséggondozóval kapcsolatban, Szőcs Géza hosszabb választ fogalmazott, kitérve olyan összefüggésekre is, amelyek a konkrét ügyön túlmutatnak. A Népszava ebből emelte ki a szempontjából legfontosabb részeket, lapunk kérésére azonban az író rendelkezésünkre bocsátotta a teljes szövegváltozatot.

Oldalak