Radnóti Miklós

Egy szép, vívódó lélek

Bíró-Balogh Tamás: Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I.

„Rögtön szembeötlik, milyen szabadon használja Radnóti és minden levelezőpartnere nyelvünket. Bíró-Balogh következetesen betűhű szöveget mutat be, ki is jelenti a kötet végén, a rendezés elveiről vallva: nem akarta a mindenkori helyesíráshoz igazodó szövegközlési gyakorlatot folytatni, a valós, sajátos, egyéni nyelvhasználat pontos láttatása volt a cél.” – Juhász Kristóf a Radnóti Miklós levelezését bemutató kötetben kalauzolja olvasóját, és von le tanulságokat a műfaj hasznosságát illetően.

„Miklós nem adott el annyi könyvet!”

„Valóságos detektívmunka, ahogyan a kivételesebb sorsú dedikált Radnóti-kötetek nyomába ered a kutató.” – Bíró-Balogh Tamás Könyvvel üzenek néked – Radnóti Miklós dedikációi című kötetéről Tarján Tamás írt.

A vers kilenc élete

„Úgy tűnik, a vers csak akkor él, ha szövegként kicsit meghal előtte. S mi utána kezdjük el szeretni igazán…” – Boldog Zoltán tárcája

Radnóti Miklós ismeretlen szerelmes levele Beck Judithoz

Néhány napja robbant a hír: immár közölhető a Radnóti Miklós szeretőjével készített interjú a Kossuth Rádióban. A kapcsolat eddig is ismert volt az irodalomtörténetben, de most Bíró-Balogh Tamásnak köszönhetően olyan adalékokat kapunk a költő és a festőnő viszonyáról, amelyek árnyalhatják a képet.

Székely razglednicák

Sántha Attila Razglednicák című verseskötete olyan, mint egy szomorú, régi történet, amelyet nagyapánk mesél el nekünk a családi fényképalbumot mutogatva. Orosz fogság, munkatábor, székely családtörténet és falusi legendárium – Varga Melinda írása egy vékony, megrázó, fontos kötetről.

Gyarmati Fanni bőrébe bújva

KRITIKA

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmelolyan kötetet állított össze, amely egyszerre idézi meg Radnóti Miklós már publikált és Fanni eddig még nyilvánosságra nem került naplóját. A valóság és a fikció szálait próbáltuk kibogozni.
Kapcsolódó: interjú Hétvári Andreával; részletek a kötetből

A hitves némasága helyett

INTERJÚ

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmel rendhagyó kötetet állított össze, amelyben egyszerre bújik Radnóti Miklós és Fanni bőrébe, valamint saját alkotói tapasztalatait is rögzíti. A lírai napló születésében az idén 100. évét betöltő Fifi néni is közreműködött.
Kapcsolódó anyag: részletek a kötetből

Radnóti Miklós

Huszonegy embert csak úgy.
Megásatni a gödröt, belelőni őket.
A késedelmek miatt beszart, félanalfabéta keretparancsnok utasítására, tetszenek érteni ezt? Az ember leengedi a kezét, nem akarja elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet. Hogy bármikor bárkivel megtörténhet, ha időben nem zárjuk bolondokházába eszement politikusainkat.
 

A gondolat tere: álmodozók és áldozatok - A Kókai János rendezte Radnóti-előadásról

 "Volt egy zsidó férfi a történelemben, akinek bírája ezekkel a szavakkal adta őt hóhérai kezébe: „Ecce homo. Íme az ember.” Ezt a titulust nem könnyen osztogatják, még manapság se, mikor oly kevésre becsülik az emberéletet. Jézuson kívül egyetlen személy van a történelemből, akiről ilyen szép tanúságtétellel tudnék nyilatkozni: Radnóti Miklós. " –  Korányi Mátyás írása.

Versmondás a költőhöz - Sz. Tóth Gyula jegyzete az abdai nagy versmondásról

És szól a mű, él, megint, mint előtte négyszer más művek „A 12 legszebb magyar vers”- sorozatban. Az érkezők nem siratni, verset mondani jöttek, nem keseregnek gyászos képpel, emelt fővel, teli tüdővel az életet éltetik, s emelik a költőt a magasba. Az örök élők sorába, bíztatva saját magukat is: „... s mégis eltalálok hozzád”. Értik a fiatalok eme etikát és esztétikát?

Boldog Zoltán: Kétségek a Radnóti-versek taníthatósága körül

"Ha Radnóti sorsát pusztán emberi sorsnak tekintjük, és nem zsidóságát, kitaszítottságát, a fasizmus szülte kényszerkörülményeket hangsúlyozzuk (mint például a Mint a bika…, Járkálj csak, halálraítélt és számos más verse kapcsán), nagyobb esélyünk lehet arra, hogy az idegenség tapasztalata helyett közelebb kerüljön azokhoz is, akik fenntartásokkal fordulnak a másság felé." - Jordán Tamás és 600 diák mondott verset Radnóti emlékére Abdánál. Az eseménnyel párhuzamosan szintén Abdán rendezték meg, Dr. Fűzfa Balázs vezetésével azt a konferenciát, ahol Radnótiról és a "Levél a hitveshez" című verséről volt szó. Az egész hétvégén át tartó Radnóti-konferencián a legismertebb hazai kutatók és irodalomtörténészek vettek részt. Köztük lapunk munkatársa, Boldog Zoltán is, akinek előadását most közöljük.

TATJANA ANYEGINA: Radnóti Miklós Hetedik eclogája

 "Radnóti Miklós Hetedik eclogájáról szeretnék beszélni, mint a hitvesi költészet és a háború borzalmainak sajátos összefonódásáról. Előtte azonban néhány mondattal bevezetést tennék Radnóti Miklós költői munkásságára, valamint a kortársak között betöltött szerepére." - Tatjana Anyegina esszéje és ecloga-olvasata Radnóti Miklós születésének századik évfordulóján.