Petneházi Gábor

Humanista patrióták avagy a hazugság védelmezői? – Kovacsóczy Farkas padovai beszédei

 
 
Miért fontosak a humaniórák? Mi a különbség hazugság és hazugság, avagy színlelés és rejtőzködés között? Mit lehet tanulni egy XVI. századi erdélyi humanista beszédeiből? Ezekre a kérdésekre kapunk választ Petneházi Gábor esszéjéből. 

Pannonius veszedelme?

Kétarcú-e a mai magyarországi (szak)bírálat – amint azt az alábbi recenzió szerzője állítja? Valóban hibás-e a frissen felfedezett Pannonius vers új magyar fordítása? Egy irodalmi vitát kivánunk elindítani a közléssel az irodalmat értő és szerető olvasóink körében.
Petneházi Gábor: Ruminare negotium – egy recenzió és tanulságai - A Janus-ügy
Pannonius veszedelme? - Kritika Szentmártoni Szabó Géza Parthenope veszedelme című könyvéről és hibajegyzék 

Pannonius veszedelme? - Kritika Szentmártoni Szabó Géza Parthenope veszedelme című könyvéről és hibajegyzék

A fordítás tehát (különösen a panegyricus) nagyon sok helyen érthetetlenre és magyartalanra sikeredett, ez azonban nem csupán a túlzott formahűségnek köszönhető. A fordítónak sajnos számos helyen nem sikerült megfejtenie a latin szöveg értelmét, bántó és időnként alapvető hibákat vétett, amelynek köszönhetően sokszor egész epizódok, nagy erejű hasonlatok, költői képek sikkadtak el. - Kritika Szentmártoni Szabó Géza Parthenope veszedelme című könyvéről és hibajegyzék

Petneházi Gábor: Ruminare negotium – egy recenzió és tanulságai - A Janus-ügy

„…ha én időközben (még április elején) (…) nem bocsátottam volna az Irodalmi Jelen szerkesztőségének is rendelkezésére a recenziót, ahol másrészt viszont kicsiben megismétlődni látszott a rec.iti.hu-nál már lejátszott történet: hosszas viták, zavart ellenkezés után az ígéret, hogy meglesz, aztán néma csönd.” - Petneházi Gábor írása egy recenzió sorsáról Magyarországon

Francis Bacon: A szfinx, avagy a tudomány - Petneházi Gábor fordítása

I. Jakab kancellárjának, a filozófus Bacon (1561-1626) De sapientia veterum c. műve korunkban és különösen Magyarországon meglehetősen ismeretlennek számít, jóllehet az 1609-es elsőt – eredeti latin nyelvén, valamint különböző nemzeti nyelvekre lefordítva – még számos további kiadás követte a XVII-XVIII. században, Angliában és a kontinensen egyaránt. A mű 31 kis esszéből áll, amelyekben az író a tárgyalt görög mítoszok minden egyes elemét allegorikusan értelmezi. „Ahogy a hieroglifák megelőzték a betűket, ugyanúgy ősibb a hasonlat az érvelésnél” – írja a bevezetőben Bacon, arra utalva, hogy ezek a mítoszok a filozófia nyelvén is megfogalmazható igazságokat tartalmaznak, amelyeknek már a régi költők is birtokában voltak. Bacon az emberi tudás tárházát ezzel mintegy időtlenné merevíti, de rávilágít egyben reménytelenül korlátolt voltára is. Latin eredetiből készítette Petneházi Gábor fordításait, melyekből, már közöltük az „Orpheus, avagy a filozófia” címűt és most a "A szfinx, avagy a tudomány" következik az Irodalmi Jelenen. 

Francis Bacon: A régiek bölcsességéről - Első rész - Orpheusz, avagy a filozófia

 I. Jakab kancellárjának, a filozófus Bacon (1561-1626) De sapientia veterum c. műve korunkban és különösen Magyarországon meglehetősen ismeretlennek számít, jóllehet az 1609-es elsőt – eredeti latin nyelvén, valamint különböző nemzeti nyelvekre lefordítva – még számos további kiadás követte a XVII-XVIII. században, Angliában és a kontinensen egyaránt. A mű 31 kis esszéből áll, amelyekben az író a tárgyalt görög mítoszok minden egyes elemét allegorikusan értelmezi. „Ahogy a hieroglifák megelőzték a betűket, ugyanúgy ősibb a hasonlat az érvelésnél” – írja a bevezetőben Bacon, arra utalva, hogy ezek a mítoszok a filozófia nyelvén is megfogalmazható igazságokat tartalmaznak, amelyeknek már a régi költők is birtokában voltak. Bacon az emberi tudás tárházát ezzel mintegy időtlenné merevíti, de rávilágít egyben reménytelenül korlátolt voltára is. Latin eredetiből készítette Petneházi Gábor fordításait, melyekből, most az „Orpheus, avagy a filozófia” címűt közöli elsőként az Irodalmi Jelen.