Mányoki Endre

A vizek mélye volt – Mányoki Endre tárcája Sziveri János halálára

SziveriJános - Lábass Endre fotója 1990 - részlet

Ez a líra azért ennyire fojtó, és azért ennyire játszi, mert rávall a lét abszurdumára? Vagy sokkal primitívebb válasz kínálkozik? – nem a létezés, hanem a puszta itt-lét az abszurd... Itt-lét, hol?

Leütés 50. – Ez kurva jó! – Mányoki Endre tárcanovellája

Elszabadult a röhögés. Az utastársak egymás hátát csapkodták, egymás vállát lökdösték. "Ha pénzt ígér, PIM, azt meg is tartja, PAM!" – skandálták együtt, egyre hangosabban, visítva, hullámozva, akár egy vébédöntőn a szurkolók. Ez kurva jó!

Leütés 49. – Advent, az első gyertya – Mányoki Endre tárcanovellája

Bennem is így él a múltunk, ahogyan apám elrendezte. De ebben a másik, soha össze nem állított albumban olyan emlékek sorakoznak, amelyeket élő lélek csak mélyen önmagában hordoz.

Élő folyóirat – Az Irodalmi Jelen programsorozata a Csontreál klubban – november 26., szerda este 8 óra.

A szövegeket – lehetőleg kéziratos, gépelt vagy nyomtatott formában – a helyszínen elolvassa és véleményezi
Mányoki Endre

Leütés 48. – Én, én, én – Mányoki Endre tárcája

Nekem nem szól a rádió, engem nem hív a hang. Az én életem koholmány, az én sorsom vabank.

Leütés 46. – Rianás – Mányoki Endre tárcája

Öregemberarca van, fordultam éppen a barátomhoz, barázdás, amikor föltépte dobhártyámat a reccsenés. Ő nevetett: Ebcsont. S mert nem értettem: Hajnalra beforr.

Mányoki Endre 60 éves

Mányoki Endre 2014 augusztusában ünnepli 60. születésnapját. Egykori és mostani szerkesztőkollégái, barátai, tanítványai köszöntik őt egy-egy erre az alkalomra írt saját szöveggel. Az összeállítást Hegedűs Gyöngyi fotóival illusztráltuk. Boldog születésnapot kívánunk!

60x60 leütés (45) – Három perc – Mányoki Endre tárcanovellája

Isten akkor jól megnéz magának. Pimasz vagy, Euobe, de genere Özépeleta, fene a nemzetségedbe, ámbár, después de todo, fogjuk rá: szenvedélyes. Gőzöm sincs, mi után sóvárogsz; az öröklétre aligha.

Leütés 44. – Nem vidáman és nem szomorúan – Mányoki Endre tárcája

LEÜTÉS 44. NEM VIDÁMAN ÉS NEM SZOMORÚAN - MÁNYOKI ENDRE TÁRCÁJA

Ha felnőni soha nem tudunk is, s ha fölnőni nem is érdemes, legalább beláthatjuk: a bohócruha nem tesz senkit sem bohóccá. Nem a bohócruha tesz bohóccá.

Leütés 43. – Nincs veszve semmi

Vajon elkezdődött-e már? – a lassú sivatagosodás. A természetnek, az emberinek is, van egy kritikus pontja, melyen túl a pusztulás megfordíthatatlan, a folyamat már önmagát gerjeszti.

Leütés 42. – Tűz emészt el (5) – Mányoki Endre regényszilánkjai

Egymásra tolult, szeszélyes rétegekben, az utolsó békeév. Gyerekjátékok, babaholmik, bundás hálózsák, Kata fehérneműi, edények, műanyag tégelyekbe száradt fűszerek, döglött piperék, befőttes gumival átkötött levelek, lábtörlő, függöny, félkész versek, novellák...

Gömöri György köszöntése

"Igen jó karban lévő, mozgékony és szellemileg friss, idősödő férfiú nyolcvanadik születésnapját ünnepelhetjük 2014. április 3-án. A családi tortákon és gyertyákon túlmenően szülővárosában, Budapesten rendezett konferencia előadói is ünneplik őt, sorra véve: mit tett le az asztalra mint költő és műfordító, milyen értéket képvisel a polonisztikai és történész-kutatói munkássága."

Leütés 41. – Tűz emészt el – Mányoki Endre regényszilánkjai (4)

Lassan olvadtunk föl a görcsből, csók és szó és simogatás nélkül. Árván, együtt. Míg föl nem károgtak a vetési varjak.

Leütés 40. – Tavasz – Mányoki Endre tárcája

A tavasz nem tetszik önmagának. Nem udvarol a mandulacserje a barackfának, nem dicsérik egymás menyasszonyi ruháját. Nem zeng himnuszt a hajnali horizont, és nem a boldogságtól szédültek a legyek. A tavasz nem örül önmagának.

Oldalak