interjú

„Megtanultuk, hogy az érzéseket ki kell mondani”

Idén augusztus 16-án lett volna 90 éves Juhász Ferenc. Emlékének egyik őrzője és szüntelen megidézője a költő kisebbik lánya, Juhász Anna, aki épp tíz évvel ezelőtt kezdett irodalmi rendezvényeket szervezni. A legrégebbi Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

„Minden velem történik” – Beszélgetés Frideczky Katalinnal

Az Irodalmi Jelen idei prózadíját Frideczky Katalin vehette át. A zeneművész-író azt vallja, ugyanaz a titka mindkét művészeti ág magas szintű művelésének: a tiszta hang. A hamisság kiszűréséről, gyerekkorról, a párválasztás buktatóiról, a csattanósan tömör novellák titkáról kérdeztük Frideczky Katalint.

„Amikor az életet is műalkotásként olvasod” – Beszélgetés Arany Zsuzsannával

Tavaly év végén jelent meg Arany Zsuzsanna irodalomtörténész Kosztolányi Dezső élete című monumentális munkája, amely amellett, hogy az első teljes Kosztolányi-életrajz, számos, eddig mellőzött aspektusát tárja fel az író-költő életének. Arany Zsuzsanna az Ünnepi Könyvhéten vehette át az Irodalmi Jelen esszédíját, ennek kapcsán felfedezéseiről, Kosztolányi „titkairól” és az irodalomtörténet kényesebb kérdéseiről is beszélgettünk.

„Az érintettség megnehezíti az alkotást” – Beszélgetés Szécsi Noémivel

Szécsi Noémi az Egyformák vagytok című új regényében a Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó szálait fűzi tovább. Ez a könyv az előzőekkel ellentétben a jelenben játszódik, olvasás közben óhatatlanul az az érzésünk, hogy tükröt tart a negyvenes budapesti értelmiségiek elé. A mozaikos szerkezetű történet cserepeiből minden olvasónak magának kell létrehoznia a saját olvasatát. – Jolsvai Júlia interjúja az íróval.

„Sejtettem, hogy az irodalom világa lesz az otthonom” – Beszélgetés Mohai V. Lajossal

Szülőföldje Kanizsa, otthona Buda – a távolság csupán földrajzi, mert eddigi életműve e kettő metszéspontjában helyezkedik el. Író, költő, irodalomtörténész, aki az Eötvös Collegium alma matere után a saját útját taposta ki. Mohai V. Lajossal nemrégiben átvett József Attila-díja kapcsán beszélgettünk.

Dallal, versben, bábbal – Beszélgetés Lovászi Edinával

Lovászi Edina dalszerző, énekes, színész és bábszínész. Nevére akkor figyeltek fel az irodalomban, amikor a 2016-os Versmaratonon Papp-Für János megzenésített versével második helyezést nyert. Tavaly Terék Anna versének énekes adaptációjáért és a Gyurkovics Tibor országos versmegzenésítési versenyen díjazták. Novemberben gyerekversekből rendezett jótékonysági bábkoncertet zenekarával.

„Az üdvözítés hétköznapi létélményét a barátság adja meg” – Beszélgetés Berka Attilával

Videóinterjúnkban az Irodalmi Jelen-díjjal is kitüntetett szerzőnk, Berka Attila többek között a folyóiratban folytatásokban megjelent "zombiregényéről" mesél, és még kisfia is véleményt mond a könyvheti forgatagról.

Az Álomszőttes szálai – beszélgetés Frideczky Katalinnal – videó

Frideczky Katalinnal még az idei Könyvhéten beszélgettünk alkotásmódról, haikukról, zenéről, játékosságról, és többek között az Irodalmi Jelen gondozásában megjelent Fehér árnyék című novelláskötetéről.

Diákvigasz, avagy híres magyarok az iskolában

Csiffáry Gabriella levéltáros-szerkesztőre leginkább az „aranyásó” megnevezés illenék: hosszú évek óta publikálja tematikus kötetekben a levéltárakban megbújó, elképesztően értékes kincseket és kutatásai eredményeit. Frissen megjelent, „Magyarázom a bizonyítványom” című gyűjteménye híres magyarok bizonyítványait, leveleit, naplórészleteit közli, amiből képet kaphatunk, hogy e lázadó, betörhetetlen lelkek hogyan küzdöttek az iskola rigorózus korlátaival. – Interjú Csiffáry Gabriellával.

„Egy pszichoterápián próbáljuk keresztülrugdosni ezt a társadalmat” – Beszélgetés Puzsér Róberttel és Farkas Attila Mártonnal

Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton különös című, „Apu azért iszik, mert te sírsz!” beszélgetős estjei anyagának egy része kötetben is megjelent, ennek apropóján faggattam a szerzőpárost. Már amikor sikerült közbekérdezni, Puzsér és FAM ugyanis a sörözőasztal mellett gyakorlatilag lenyomtak egy élő Apu-estet, ahogy azt tőlük megszokhattuk: sok-sok ugratással, provokációval, be- és kiszólással, közben persze húsbavágó témákat boncolgatva.

Az írói fantázia megbízhatóan kiszámíthatatlanul működik

„Ritkán érzem azt, hogy éppen az született meg, amit akartam, de most azt érzem. Az is igaz, hogy néhány fontos dolgot nem láthattam előre, de az inkább a cselekményre vonatkozik. Az olykor engem is meglepett” – mondja Száraz Miklós György új regényéről, amely valóság és misztikum, álom és ébrenlét határán lebeg, miközben egy bűnügyi regény izgalmával kecsegtet. Az írót kérdeztük Az álomvadászról.

Elefántcsonttoronyból az utcára – avagy mit kínál a Penna?

2016 nyarán nyílt meg Budapest szívében a Penna Bölcsész Könyvesbolt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont elárusítóhelye. A hangulatos, nem is olyan kicsi zug fontos szemléletváltást tükröz: a tudomány a poros levéltárakból szó szerint kilépett az utcára, és piacképes kínálattal áll elő. Szulyovszky Szilvia boltvezetőt és Bardi Bettyt, a Történettudományi Intézet kiadványszerkesztőségének a munkatársát kérdeztük a megalakulásukról és a jövő lehetőségeiről.

„Úristen, tényleg ennyire ki akarom magam adni?” – Interjú Kun Árpáddal

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

„Kitüntetésnek veszem, ha valaki Lórántként szólít” – Interjú a 80 éves Kabdebó Lóránttal

Egy beszélgetésre készülve az ember könnyen hiheti azt, immár milyen sokat tud interjúalanyáról. Kabdebó Lórántról nem lehet sokat tudni, amíg nem kezd ő maga mesélni életéről. Még a mellékesen megemlített momentumok is kész regények – például, hogy Barcsay Jenő unokaöccse, vagy hogy neki volt elsők között az országban laptopja.

Vidám váci vadászlélek – Beszélgetés Szávai Attilával

Szávai Attila, folyóiratunk régi szerzője próza-kategóriában vehette át az idei Irodalmi Jelen-díjat. Viszonylag késői pályakezdőként még az érlelődés fázisait figyeli magán, rokonszenves őszinteséggel, a legkisebb önteltség nélkül. Városában, Vácott találkoztunk, és miután kóboroltunk egyet a hangulatos utcácskákon, beültünk egy kávézóba, amelynek a családjához is van némi köze.

Oldalak