Hudy Árpád

Koltó. Október végén – Hudy Árpád tárcája

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, de nem takarja hó a bérci tetőt. Pedig már egy hónappal a leghíresebb magyar versidő, szeptember vége után vagyunk. A hely viszont – felejtsük el most Hérakleitosz bölcs mondását a megismételhetetlenről – ugyanaz, mint jó százhatvankilenc évvel ezelőtt: a magyar szerelmi líra legszentebb ligete, a koltói Teleki-kastély parkja.

IHBG – Az irodalmi háborús bűnös gróf – Hudy Árpád tárcája

A grófi titulus eleve kétes a magyar irodalomban. (A románról meg a szlovákról nem is beszélve.) A régi népszipolyozók még úgy ahogy megbújhatnak dohos könyvtárak penészes lapjai között, a kutyát sem érdekli ma már, hogy ki-be rohangáltak rommá lőtt váraikban a két pogány közt.

Hudy Árpád: Betűszilánkok 5. Az erdélyi apokalipszis főpróbája – Törcsvári mementó

Míg magyar katonák milliói véreztek az oroszok és az olaszok ellen – akikkel egy négyzetcentiméternyi területi vitánk sem volt – az ország keleti és délkeleti határait, a román irredenta által ötven éve nyíltan követelt Erdélyt védtelenül hagyták a politikai és katonai vezetők. És még az elkésett ellencsapást sem magyar, vagy legalább osztrák–magyar csapatok mérték a „hitszegő” Romániára: Falkenhayn tábornagy IX. német hadserege szabadította fel szeptember végén indított offenzívájával a megszállt magyar területeket.

44. Tokaji Írótábor – 1956 a magyar művészetben – A mártír költő fénykörében

A magyar nép egész világot megrázó, legendás hősiességű harcának megítélésében a kommunizmus bukása – vagyis ötvenhat kései győzelme – után sem alakult ki nemzeti konszenzus, és nem egy megszólalásból kihallatszott a rezignáció, hogy az idő múlásával ez az anomália egyre kevésbé orvosolható.

1956 a magyar művészetben – megnyílt a 44. Tokaji Írótábor

Megnyílt a 44. Tokaji Írótábor, amelynek témája 1956 a magyar művészetben. Képek az augusztus 10. és 12. közötti rendezvény nyitónapjáról.

Illatmozi – Hudy Árpád tárcája

Német földön, ahol hagyományosan annyi jó dolog terem – mármint nem a földjükön, azt elfeledhetjük, hanem a kiművelt emberfőikben meg azok gyakorlóterepén, az egyetemeken, kutatóintézetekben és hasonló kies helyeken – tehát német földön, egészen pontosan Berlinben készen áll már egy gigantikus masina, amely „illatsávval látja el a filmet, és szagszimfóniákat lehel ki”. A neve Smeller 2.0, vagyis természetesen egy angol szó, hiszen a németek is rég maguk mögött hagyták azt az atavisztikus kort, amikor még saját nyelvükön nevezték meg a fontosabb dolgokat, mint például Kindergarten, Blitzkrieg vagy Konzentrationslager.

Menekülő tanárok – Hudy Árpád tárcája

Régen sem volt könnyű tanárnak lenni, manapság viszont még kevésbé tartozik az álomfoglalkozások közé. Látjuk az újsághíreket, világhálós videókat, mesélnek iskolában robotoló barátok, ismerősök. Kevés az irigyük.

„Mire jó az esszé?”

A műfajban járatos műélvezőnek nem okoz csalódást, mindazoknak pedig, akik most fedezik fel az irodalom, művészet, filozófia és tudomány határmezsgyéin kószáló értekezést, kitűnő kedvcsináló a további szellemi barangoláshoz. – Hudy Árpád recenziója egy huszonöt esszét tartalmazó kötetről.

Egy szalmaözvegy naplójából – Hudy Árpád tárcája

Hurrá! Végre elutazott az asszony! Hogy ezt is megértem! Egy hét szabadság, dínomdánom, hejehuja! Nehezen szánta rá magát, hogy hazamenjen anyósomékhoz segíteni pár napra, szinte ki kellett tuszkolnom az állomásra. Nem hagyhat itt annyi időre engem meg a kertet, hajtogatta, de megnyugtattam, hogy ellátom én magam, egy önálló férfinak meg se kottyan pár nap. Csak menjen nyugodtan, a szüleire ráfér a segítség, a kertet majd gondozom én, még öntözni is fogok. Kell ám, mert nagy a szárazság, vettem is hazafelé jövet egy láda sört és pár üveg bort.

Irodalmi élet a Marson – Hudy Árpád tárcája

Szó szerint értendő tehát, hogy a marslakók falják az irodalmat. A kicsiket mesékkel és gügyögő mondókákkal etetik, a felnőttek napi szükséglete néhány porhanyós költemény és egy-két kiadós novella vagy regényrészlet. Drámát inkább csak ünnepi alkalmakkor fogyasztanak.

Mennyei séta a Tanár úrral – Hudy Árpád tárcája

Hallgatja a középkori koldusok tolvajnyelvét, társalog a francia forradalmi eszmékért rajongó kisvárosi polgárokkal és vidékről felköltözött, tollforgató nemesifjakkal, sorra látogatja több földi emberöltő legendás szerkesztőségeit, szemtől szemben látja a Maros-parti városban valaha megfordult magyar és külföldi hírességeket, akiket oly sokszor, oly lelkesen idézett meg.

Narancs – Hudy Árpád tárcája

Ez hát a mi narancsunk: valaha friss volt és élvezetes – ma csak egy olcsó fogás, érdektelen és gyakran gusztustalan is.

Európa-vonat a Rajna völgyében – Hudy Árpád tárcája

Egy év híján negyedszázada született az alábbi írás. Elhangzott a müncheni Szabad Európa Rádió „Nyugati levél” című rovatában, majd 1991. november 4-én megjelent a rádió nevét viselő, kérészéletű budapesti hetilap negyedik számában. Azóta sok víz lefolyt a Rajnán meg a többi európai folyón, de a szöveg néhány gondolata továbbra is időszerű. Vagy újra.

Hudy Árpád: Betűszilánkok 4. Lám, Ady és Csinszka

„Lám Béla életének is sorsdöntő színhelye volt a soknevű kastély. E fiatal mérnökhallgató és tartalékos tiszt jegyesét, Bertukát szerette el Ady az első világégés küszöbén.”

Hudy Árpád: Betűszilánkok 3. Emberkiállítás

«Mit akarnak ezzel a szóval: czivilizáczió?»          

 

Oldalak