Hudy Árpád

Hudy Árpád: Darwin-mise, avagy Isten, a makacs túlélő

Ha minden jól megy, és Isten, akarom mondani a MI (vagyis a Mesterséges Intelligencia) is úgy akarja, éppen ma, 2018. február 6-án veheti kézbe a magyar olvasó az amerikai sikerszerző, Dan Brown legújabb regényét. Az angol nyelvű originál, az Origin tavaly október 3-án jelent meg, s alig egy napra rá több mint ötven fordításban dobták piacra világszerte. Az első félszázba a magyar nem fért bele – talán a labdarúgó válogatottak világranglistás helyezését vették figyelembe a promóciós guruk a különféle nyelvek és irodalmi könyvpiacok fontossági sorrendjének megállapításakor.

Nietzsche, Rilke, Storm – német költők versei Hudy Árpád fordításában

Kinek most háza nincs, nem épít már.
Ki most magányos, az lesz már a télben,
majd virraszt, olvas, mereng egy levélen…

Képalkotás – bálványrombolás

Deák-Sárosi László: A szimbolikus-retorikus film

„Itt aztán nyílt lánggal lép benzinraktárba a szerző. Mert a könyv harmadik, filmeket szakszerűen kiveséző részének – mi tagadás: abszolút negatív – főhőse Jancsó Miklós.” Deák-Sárosi László filmretorikai könyvét Hudy Árpád ismerteti.

Kommóció – Hudy Árpád verse

Este van, este van, felhők szeme rebben.
Ó, vándor cipók a tölgyek alatt!
Kómosz s a szende múzsák elmaradoztak.

A tűnő nyelv nyomában 2. – Szólásmondások alkonya – Hudy Árpád tárcája

Hadd mutassam be az írott „elszólások” néhány díszpéldányát saját (évek óta sajnálatosan gyarapodó) gyűjteményemből is. A szalmaláng életű szókapcsolat a kérészéletű vagy a költőibb tiszavirág életű helyébe nyomakodik; korábban egyértelmű volt, hogy a szalmaláng önmagában jelöl nagyon rövid ideig tartó, gyorsan múló jelenséget.

A tűnő nyelv nyomában 1. – Halotti írás – Hudy Árpád tárcája

A gyerekek többsége ma már nemcsak mobilon és számítógépen, hanem papíron is így ír. A tanár felírja a szöveget a táblára, a diákok pedig – gyakran az olvashatatlanságig egyenetlen, kusza betű-karikatúrákkal – bemásolják az ellenőrzőbe: „Hetfon delutan ot orakor szuloi ertekezlet”.

A magyar nyelv kiteljesítője

Kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János. A bicentenárium alkalmából a Magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia a 2017-es esztendőt – március 2-i kezdettel – Arany János-emlékévvé nyilvánította. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára annak a portrénak a néhány részletével emlékezünk, amelyet Szerb Antal rajzolt róla legendás irodalomtörténetében.

Koltó. Október végén – Hudy Árpád tárcája

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, de nem takarja hó a bérci tetőt. Pedig már egy hónappal a leghíresebb magyar versidő, szeptember vége után vagyunk. A hely viszont – felejtsük el most Hérakleitosz bölcs mondását a megismételhetetlenről – ugyanaz, mint jó százhatvankilenc évvel ezelőtt: a magyar szerelmi líra legszentebb ligete, a koltói Teleki-kastély parkja.

IHBG – Az irodalmi háborús bűnös gróf – Hudy Árpád tárcája

A grófi titulus eleve kétes a magyar irodalomban. (A románról meg a szlovákról nem is beszélve.) A régi népszipolyozók még úgy ahogy megbújhatnak dohos könyvtárak penészes lapjai között, a kutyát sem érdekli ma már, hogy ki-be rohangáltak rommá lőtt váraikban a két pogány közt.

Hudy Árpád: Betűszilánkok 5. Az erdélyi apokalipszis főpróbája – Törcsvári mementó

Míg magyar katonák milliói véreztek az oroszok és az olaszok ellen – akikkel egy négyzetcentiméternyi területi vitánk sem volt – az ország keleti és délkeleti határait, a román irredenta által ötven éve nyíltan követelt Erdélyt védtelenül hagyták a politikai és katonai vezetők. És még az elkésett ellencsapást sem magyar, vagy legalább osztrák–magyar csapatok mérték a „hitszegő” Romániára: Falkenhayn tábornagy IX. német hadserege szabadította fel szeptember végén indított offenzívájával a megszállt magyar területeket.

44. Tokaji Írótábor – 1956 a magyar művészetben – A mártír költő fénykörében

A magyar nép egész világot megrázó, legendás hősiességű harcának megítélésében a kommunizmus bukása – vagyis ötvenhat kései győzelme – után sem alakult ki nemzeti konszenzus, és nem egy megszólalásból kihallatszott a rezignáció, hogy az idő múlásával ez az anomália egyre kevésbé orvosolható.

1956 a magyar művészetben – megnyílt a 44. Tokaji Írótábor

Megnyílt a 44. Tokaji Írótábor, amelynek témája 1956 a magyar művészetben. Képek az augusztus 10. és 12. közötti rendezvény nyitónapjáról.

Illatmozi – Hudy Árpád tárcája

Német földön, ahol hagyományosan annyi jó dolog terem – mármint nem a földjükön, azt elfeledhetjük, hanem a kiművelt emberfőikben meg azok gyakorlóterepén, az egyetemeken, kutatóintézetekben és hasonló kies helyeken – tehát német földön, egészen pontosan Berlinben készen áll már egy gigantikus masina, amely „illatsávval látja el a filmet, és szagszimfóniákat lehel ki”. A neve Smeller 2.0, vagyis természetesen egy angol szó, hiszen a németek is rég maguk mögött hagyták azt az atavisztikus kort, amikor még saját nyelvükön nevezték meg a fontosabb dolgokat, mint például Kindergarten, Blitzkrieg vagy Konzentrationslager.

Menekülő tanárok – Hudy Árpád tárcája

Régen sem volt könnyű tanárnak lenni, manapság viszont még kevésbé tartozik az álomfoglalkozások közé. Látjuk az újsághíreket, világhálós videókat, mesélnek iskolában robotoló barátok, ismerősök. Kevés az irigyük.

„Mire jó az esszé?”

A műfajban járatos műélvezőnek nem okoz csalódást, mindazoknak pedig, akik most fedezik fel az irodalom, művészet, filozófia és tudomány határmezsgyéin kószáló értekezést, kitűnő kedvcsináló a további szellemi barangoláshoz. – Hudy Árpád recenziója egy huszonöt esszét tartalmazó kötetről.

Oldalak