Deák Csillag

Deák Csillag: Tanuljunk busmanul, Kölüs Lajos: A szabadság kódjai

Szabó György (1947, Nagykőrös) Munkácsy-díjas szobrász 1972-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Somogyi József volt. Szabó György szobrai az absztrakció egy egészen különös változatát valósítják meg. Konstrukciói első ránézésre nélkülözik a figuralitást, a testet. A bronzból készült művek esetleges, nem e világból való szerkezeteknek tűnnek. A köztéri alkotások és kisplasztikák mellett jelentős az éremművészeti tevékenysége.

A magyar festészet legfontosabb alkotóeleme: a Nő

„Az indiai festő, Amrita Sher-Gil a szabadosságot képviseli és a féktelenséget. Csinszka nagyvadakra vadászik, Babitsra, Bárczyra, ez az ő szenvedélye. Ferenczy Károly elfojtja szenvedélyét, irányultságát. Gyereket nemz.” – Nyáry Krisztián Festői szerelmek című kötetéről a magyar művészeti életben egyre népszerűbb kritikaíró-páros, Deák Csillag és Kölüs Lajos írt.

Deák Csillag: A továbbadott örökség – Kölüs Lajos: Farhátak és köldökök

"A Memoart Galériában a „Mindennapi mitológia” című tárlatonegy olyan világba csöppentem Silvio Monti képeit látva, mint amilyen talán a sumér birodalomé lehetett egykor, csak most földön jár egy istennő, talán nem is egy, hanem több is. Az egyik Lilit, akinek a világ teremtésében játszott szerepe homályos, és akit végül gonoszsága miatt száműztek Inanna édenkertjéből. Sumérül a LIL levegőt jelent, de jelenti az éjszakát, sőt titkos tudás, szél, szellő, felhő, baj, betegség, bűn értelemben is használhatjuk, egyben bolondságot, őrületet is kifejez. Végül eljuthatunk a démonhoz. Eljutunk a női ölhöz."

Deák Csillag: A táj- és életszépítő – Kölüs Lajos: Trükkös valóság, a valóságos trükkje

Haász Ágnes műveit fénymásológép és számítógép segítségével hozza létre. A fényvibráció fizikai jelenségei alakítják alkotásai szín- és formavilágát, olyan hatásokra törekedve, amit más hagyományos eszközzel nem lehet elérni. Az egyszeri és a sokszorosított pillanat, a sorozatszerű és a variáció kódolja, végteleníti alkotásait. Elektrografikákon kívül készít művészkönyveket, ex libriseket, részt vesz a hazai és nemzetközi mail-art mozgalomban.

A fekália mögött vöröslő csillag

Ezen rovat szerkesztője akkor kezdett érdeklődni Szombathy Bálint pályája iránt, amikor az akcióművész egy megismételhetetlen performansz keretében az egyik Kultúrcsempész Sínbusz Fesztiválon, a határátlépés idején levizelte a szerb–magyar határt. Innen már csak egy lépés választotta el a megrökönyödött redaktort, hogy megszerezze a szerző munkáiról szóló összefoglaló művet, és azt alaposan megvizsgáltassa Deák Csillaggal és Külös Lajossal. Az így született írásokat olvashatják.

Deák Csillag – Kölüs Lajos: Kijátssza végső aduját

„Ennyi legyet nem lehet egy csapásra lecsapni, kapkodhatjuk a fejünket. Lapozunk, lapulunk, és közben légy-otton vagyunk, ehhez nekünk is legyekké kell válnunk, nyelvet zümmögnünk, már viszket a lapockánk, jujj, hány szárnyunk nő vajon?” – Deák Csillag és Kölüs Lajos kettős kritikája Vass Tibor A Nagy Bibin és a műlovarnő című kötetéről.

Deák Csillag: Egy világot felépíteni – Kölüs Lajos: Előrefutás vagy hátralépés?

A Kisodródva című projekt művészeinek, Nemes Csaba és Ivan Plusch munkáit nézve, szó sincs az életből való kisodródásról, kifarolásról, időben vannak, igaz, az idővel játszanak.

Deák Csillag: Virtuális kollázs – Kölüs Lajos: Lépcsők a mennybe

A két művész rokon vonása a természethez való kötődés. Mayer Hellával ellentétben Zsombori Erzsébet képein nincs emberábrázolás, és mégis mennyire van. Az emberi lélek jelenik meg, csak épp madár, virág, fűszál formájában.

Deák Csillag: Szentháromság – Kölüs Lajos: A tetten ért múzsa – Sándor Antal szobrászművész kiállításáról

Sándor Antal szobrászművész gyűjteményes kiállítása a budapesti Várnegyed patinás Magyarság Házában nyílt meg Hit – Művészet – Márvány címmel. A művész szakralitást sugározó, a szentség erejét, hitet és emelkedettséget hordozó alkotásai a művek spirituális terébe lépő világi és nem világi nézőt egyaránt töprengésre késztetik.

Deák Csillag: Fekete izzás – Kölüs Lajos: Messze a téltől

Szaggatott írásjelekként is felfoghatom a képet. Üzenet, amely kódolt, rejtett, A-tól F-ig fut a jel, egy kereszt mintázatát látom, egy háromszöget, amely Isten szemét is jelentheti. Rautner ecsetvonásai véletlenek lennének, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is tudatosan hozza létre az olvasható, olvashatónak vélt jeleket?

Az Arnolfini Kör művészei

A kiállítás címe az események vagy jelenségek látszólagos ok nélküli egybeesésére is utalhat, holott itt nem beszélhetünk látszatról, nagyon is láthatóak, a művek és a művészek közötti kapcsolat sem a véletlen műve. Egy kisközösség mutatja meg ismét magát, a legkisebb közös többszöröst találták meg a művészek.

Deák Csillag: Visszatérés – Kölüs Lajos: Hangafa a pusztában

A fej- és testtartások kimerevített pillanatok, az idő lenyomatai, bélyegei. Gyónások is ezek az alkotások, szakrális terek, helykijelölések, a hely fontosságát hangsúlyozzák.

Deák Csillag: A látható lélegzet – Kölüs Lajos: A sors jó festő

Az Érdi Művésztelep szokásos őszi kiállítása immár a hetedik volt a sorban. A 2009-ben alapított művésztelep alkotói között több olyan művészt találunk, akik a kortárs magyar képzőművészetben már kivívták rangos helyüket. A legutóbbi tárlaton tizenkét képzőművész alkotásait láthatta a közönség, a műveket ezúttal is a telep egyik alkotója és egyben fő szervezője, Kéri Mihály választotta ki.

Deák Csillag: Gyökeret eresztve – Kölüs Lajos: Belakott táj, nyitott ablakok

Katona-Zsombori Mária műveiben ott az esztétikai, érzületi, életviteli minőség. Járt úton halad, de senki által nem hagyja magát sodorni vagy sodortatni. Magabiztosan áll a saját lábán.

Deák Csillag – Művészkertben

Az idő mozgás is, és bár Gross Arnoldnál úgy tűnik, hogy megállt az idő, valójában nem, folytonos a változás, figuráinak, tárgyainak különböző helyei és terei vannak (Madarak kertje, 1960-as évek), ezzel időben sem azonosak korábbi önmagukkal.

Oldalak