Bíró-Balogh Tamás

Egy szép, vívódó lélek

Bíró-Balogh Tamás: Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I.

„Rögtön szembeötlik, milyen szabadon használja Radnóti és minden levelezőpartnere nyelvünket. Bíró-Balogh következetesen betűhű szöveget mutat be, ki is jelenti a kötet végén, a rendezés elveiről vallva: nem akarta a mindenkori helyesíráshoz igazodó szövegközlési gyakorlatot folytatni, a valós, sajátos, egyéni nyelvhasználat pontos láttatása volt a cél.” – Juhász Kristóf a Radnóti Miklós levelezését bemutató kötetben kalauzolja olvasóját, és von le tanulságokat a műfaj hasznosságát illetően.

A legfontosabb mellékalak: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni

„ Külön hangsúlyozni kell, hogy az album láthatóvá teszi azon fotók egy részét is, amelyeket Radnóti készített. Radnóti ugyanis – mint amatőr fotós – gyakran állt a lencse másik oldalán, és gyakran kattintott” – Bíró-Balogh Tamás értékelte az Árnyékban éles fény vagy című fotóalbumot.

„Miklós nem adott el annyi könyvet!”

„Valóságos detektívmunka, ahogyan a kivételesebb sorsú dedikált Radnóti-kötetek nyomába ered a kutató.” – Bíró-Balogh Tamás Könyvvel üzenek néked – Radnóti Miklós dedikációi című kötetéről Tarján Tamás írt.

Mona Lisa Bíró-Balogh Tamásra mosolyog

Bíró-Balogh Tamás az ország egyik legtermékenyebb és egyre megbecsültebb irodalomtörténésze, aki képes véget nem érő hajszát indítani egy-egy különleges könyvpéldányért. Az irodalom személyessége című kötetét Molnár Dávid értékelte.

A „magyar Schindler” és Ságvári Endre találkozása Szegeden

Nyáry Krisztián Igazi hősök című kötetének pótszékes szegedi bemutatóján megtudhattuk, hogy „az aradi 13 vértanú közül egy komoly fajelméleti szűrőn 3-an mennének át”, így bizonyos értelemben a könyv a multikulturalizmus példatára.

Két bűvös szó: nemzeti és irodalomtörténet

Több mint tízszer utasították vissza pályázatát a Móricz-ösztöndíjra, ennek ellenére két kézirata vár megjelenésre. Az NKA-val jóban van Magyarország egyik legelszántabb fiatal irodalomtörténésze. Bíró-Balogh Tamással beszélgettünk.

Naptár-írók: Tormay Cécile és Erdős Virág

Bíró-Balogh Tamás érdekes párhuzamokra bukkant Erdős Virág legújabb minikönyvecskéjét és Tormay Cécile egyik apró kötetét összehasonlítva. Politikáról, üzletről és irodalomról szóló esszéjét olvashatják.

Irodalomtörténet, botox és potenciazavar

KRITIKA

Börcsök Mária Szakadozó mítoszok című könyve az irodalomtörténeti bulvárirodalom egyik meghatározó darabja lehet. Kendőzetlenül beszél ki hálószobatitkokat Jókai, József Attila és Vajda János életéből. Mindezt korábbi forrásokból összeollózva, gyakran a képzelet szabad működésére támaszkodva teszi.

A Velemi Névtelentől a Barátok köztig

Győrei Zsolt műfordító, dramaturg, irodalomtörténész és költő volt a vendége a szegedi egyetemistáknak szervezett beszélgetésen. Beszámolt többek közt arról is, hogyan születik a Barátok közt forgatókönyve.

Kontextusok márpedig vannak – Válasz Bíró-Balogh Tamás jegyzetére

Kérchy Vera válaszolt a lapunkban megjelent írásra, amely a Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban című könyvről született recenziót elemzi.
Kapcsolódó anyag: Bíró-Balogh Tamás jegyzete
 

Tárgyismeret hiányában főtt rizsa – Jegyzet egy kritikáról

Veszélyes, amikor egy recenzens egy nem létező képre építi írását, ráadásul látványos elméletbe csomagolva. Így történt ez a Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban című kötet bemutatásánál is.
Kapcsolódó anyag: az említett kritika szerzőjének reakciója a jegyzetre

FÉLsiker

A FÉLonline nevű szabad művészeti-kulturális portál Szegeden is bemutatkozott. Felolvastak a digitális laphoz kötődő szerzők, szó esett a nyomtatott változatról, a vidéki kritikáról, az első megjelenés és a szerzői jog kérdéseiről.

Szárnypróbálgatások – Ir(T)ás tábor Visegrádon

A kompon még adom a széplelkű irodalmárt. Érzékeny pillantásokat vetek a habokra. A Szépírók Társasága kortárs irodalmi táborába, az Ir(T)ásra tartok éppen, valahol Nagymaros és Visegrád közt lebegek a Dunán. – Kozma Leila beszámolója.

Kosztolányi-titkok – Beszélgetés Bíró-Balogh Tamással

A Kosztolányi-levelezés kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét kérdeztük az eddig feledésre ítélt publicisztikai írásokról, a kutatás új eredményeiről és a 21. századi műhelymunkáról. – Boldog Zoltán interjúja