beszélgetés

A Palotanegyed sosem hallott meséi

Vajon hol lakott a magyar festőnő, akinek képe az Uffiziben látható? Miért akart Laborfalvi Róza a Bródy Sándor utcába költözni? Ki volt a magyar török pasa?
Igazi kalandos-időutazós barangolásban lehetett részünk a budapesti Palotanegyedben, ahol egy páratlanul sikeres projektből született könyvet mutattak be.

Drezda, Szilézia, Budapest

Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

Lincselés és magyar western

Egy már-már művészi véletlen során két hasonló témájú alkotás szinte egyszerre került a közönség elé – Závada Pál regénye és Török Ferenc filmje a történelemkönyvekből többnyire kimaradó fejezetet, a háború utáni pogromok drámáját dolgozza fel rendkívül izgalmasan. Az alkotókkal Valuska László beszélgetett a Hadik Irodalmi Brunch délelőttjén.

Bodor Ádám és a börtönigazgató lánya

Bodor Ádám székelyudvarhelyi estjén egészen a perui úszó nádszigetekig kalandozott a beszélgetés, és az író azt is elárulta, hogy a többnyire unalmas interjúkérdések helyett mit szeretne egyszer istenigazából hallani.

Fehér árnyék – Párbeszélgetés Frideczky Katalinnal

A Petőfi Irodalmi Múzeum X beszélget Y-nal sorozatában Frideczky Katalin novelláskötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter szerkesztő, közreműködik Havas Judit.

A magyar Jack London kalandjai – Centauri megmutatta magát

Eddig száz fát ültetett, ismeri a nyaktekercset és megannyi fű-fa-madár nevét, Jack London nyomában jár, és körbetúrázta a fél világot. Az irodalmi élet rejtélyes névtelenje, pontosabban a nagyon is emlékezetes nevű Centauri, aki az Irodalmi Jelen szerzője is, élőben mutatkozott a Prae.hu estjén.

„Úristen, tényleg ennyire ki akarom magam adni?” – Interjú Kun Árpáddal

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

Egymás megismerésének legjobb módja az irodalom

Csordás Gábor költő, műfordító, szerkesztő és könyvkiadó volt a Törzsasztal beszélgetéssorozat januári vendége Nagyváradon – Fried Noémi Lujza tudósítása.

Költők és komponisták

Zenés és – több értelemben is – mesés utazáson vehettünk részt Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel, aki ezúttal nem(csak) költőként, műfordítóként, hanem operatörténészként és -fordítóként jegyzi új kötetét, Az opera négy évszázada – költők és komponisták című művet.

„Az író a sötétségbe világít be az elemlámpájával”

A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.

Ilyen egy vidám lengyel patrióta

Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.

„Kitüntetésnek veszem, ha valaki Lórántként szólít” – Interjú a 80 éves Kabdebó Lóránttal

Egy beszélgetésre készülve az ember könnyen hiheti azt, immár milyen sokat tud interjúalanyáról. Kabdebó Lórántról nem lehet sokat tudni, amíg nem kezd ő maga mesélni életéről. Még a mellékesen megemlített momentumok is kész regények – például, hogy Barcsay Jenő unokaöccse, vagy hogy neki volt elsők között az országban laptopja.

Vidám váci vadászlélek – Beszélgetés Szávai Attilával

Szávai Attila, folyóiratunk régi szerzője próza-kategóriában vehette át az idei Irodalmi Jelen-díjat. Viszonylag késői pályakezdőként még az érlelődés fázisait figyeli magán, rokonszenves őszinteséggel, a legkisebb önteltség nélkül. Városában, Vácott találkoztunk, és miután kóboroltunk egyet a hangulatos utcácskákon, beültünk egy kávézóba, amelynek a családjához is van némi köze.

Lengyel lélek Némethonban

Drezdai városképek peregtek a vetítőn Peter Gehrisch budapesti költői estjén az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, de a költő szülővárosa versben és a kötetlen beszélgetés során is megelevenedett. A vendéggel Csisztay Gizella beszélgetett lengyelül, verseit magyarul a fordító, Mandics György szólaltatta meg.

Spiró és a negatív szabadság

Könnyen összevész bárkivel, gyakran emlegeti magával kapcsolatban a tehetségtelenséget, a színház világában kint is van és bent is, semmiféle esztétikai irányzathoz nem köti magát – mégis az egyik legsikeresebb kortárs írónk. Az „Előhívás estjén” Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs ezúttal Jámbor Judit Amíg játszol – Beszélgetés Spiró Györggyel című könyvét elemezték a Nyitott Műhelyben.

Oldalak