beszélgetés

„Úristen, tényleg ennyire ki akarom magam adni?” – Interjú Kun Árpáddal

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

Egymás megismerésének legjobb módja az irodalom

Csordás Gábor költő, műfordító, szerkesztő és könyvkiadó volt a Törzsasztal beszélgetéssorozat januári vendége Nagyváradon – Fried Noémi Lujza tudósítása.

Költők és komponisták

Zenés és – több értelemben is – mesés utazáson vehettünk részt Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel, aki ezúttal nem(csak) költőként, műfordítóként, hanem operatörténészként és -fordítóként jegyzi új kötetét, Az opera négy évszázada – költők és komponisták című művet.

„Az író a sötétségbe világít be az elemlámpájával”

A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.

Ilyen egy vidám lengyel patrióta

Aleksander Nawrocki lengyel költő és műfordító volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendége, a beszélgetést és a kétnyelvű felolvasást Csisztay Gizella moderálta.

„Kitüntetésnek veszem, ha valaki Lórántként szólít” – Interjú a 80 éves Kabdebó Lóránttal

Egy beszélgetésre készülve az ember könnyen hiheti azt, immár milyen sokat tud interjúalanyáról. Kabdebó Lórántról nem lehet sokat tudni, amíg nem kezd ő maga mesélni életéről. Még a mellékesen megemlített momentumok is kész regények – például, hogy Barcsay Jenő unokaöccse, vagy hogy neki volt elsők között az országban laptopja.

Vidám váci vadászlélek – Beszélgetés Szávai Attilával

Szávai Attila, folyóiratunk régi szerzője próza-kategóriában vehette át az idei Irodalmi Jelen-díjat. Viszonylag késői pályakezdőként még az érlelődés fázisait figyeli magán, rokonszenves őszinteséggel, a legkisebb önteltség nélkül. Városában, Vácott találkoztunk, és miután kóboroltunk egyet a hangulatos utcácskákon, beültünk egy kávézóba, amelynek a családjához is van némi köze.

Lengyel lélek Némethonban

Drezdai városképek peregtek a vetítőn Peter Gehrisch budapesti költői estjén az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, de a költő szülővárosa versben és a kötetlen beszélgetés során is megelevenedett. A vendéggel Csisztay Gizella beszélgetett lengyelül, verseit magyarul a fordító, Mandics György szólaltatta meg.

Spiró és a negatív szabadság

Könnyen összevész bárkivel, gyakran emlegeti magával kapcsolatban a tehetségtelenséget, a színház világában kint is van és bent is, semmiféle esztétikai irányzathoz nem köti magát – mégis az egyik legsikeresebb kortárs írónk. Az „Előhívás estjén” Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs ezúttal Jámbor Judit Amíg játszol – Beszélgetés Spiró Györggyel című könyvét elemezték a Nyitott Műhelyben.

Egy balkáni slemil

Végel László legújabb regényét, a Balkáni szépséget cincálta szét az ÉS Kvartett. A kritikai beszélgetéssorozat résztvevői egyébként élvezettel olvasták a könyvet. Legalábbis többnyire. – Szarka Károly tudósítása.

„Semmi elájulás, semmi dráma, semmi nyavalygás” – Interjú Száraz Miklós Györggyel

„Néző nélkül nincs mű, csak lehetőség. A könyv lapjai közé zárt betűkben, sorokban csak a kódolt lehetőség van. A mű az olvasói fejekben épül fel” – mondja Száraz Miklós György, aki 2015 decemberében elnyerte az Arany Medál-közönségdíjat. – Az íróval az újraírások lehetőségéről, apai örökségről és a családregényben megbújó „én”-ről beszélgettünk.

„A műfordítás fontosabb, mint az írás”

A budapesti Lengyel Intézetben vendégeskedett Aleksander Nawrocki lengyel költő-író-műfordító, akinek ötvenéves írói jubileumára interjúkötete jelent meg. A költőt Csisztay Gizella és Cséby Géza mutatta be.

Kertben, Fausttal

Egy hónapja mutatta be a Katona József Színház Goethe Faustját Márton László új fordításában. Az íróval Fried István, Murányi Sándor Olivér és Noszlopi Botond beszélgetett a hatalmas munka tanulságairól.

„Azért mentünk a Dunára, mert ott voltunk szabadok”

Egy hajó segítségével játszották ki a korabeli cenzúrát és az ellenőrzött felolvasásokat, tagjai sorában felvonult a magyar irodalmi élet színe-java. 30 éves az Örley Kör, a rendszerváltás szellemi előkészítője. A PIM-ben alapítók beszéltek múltról és jelenről.

Modern mecénások

Új mecénásprogram született a Csimota és a Scolar kiadók együttműködéséből: a régi előfizető-gyűjtést a modern körülményekhez igazítva szólítják meg az olvasót a kiadók. A felnőtt irodalomban Ungvári Tamás díszkiadásban megjelenő tetralógiájával debütál a Könyvmecénás.

Oldalak