„Az egzisztencialista filozófiai irányzat költészetbe csempészése a Böszörményi-líra egyik újdonságértéke. Nem véletlenül ismétlődő motívum mindkét, illetve mindhárom kötetben a semmi, a végesség felé irányuló lét, a létezés, a létező, az Isten, a szubjektum, a szabadság, mint filozófiai fogalmak.” – Esszé Az irgalom ellipsziséről.

„A szöveg átlényegül a főszereplő összetett személyiségének köszönhetően, így valóban egy rovarkutató akkurátus, minden részletre kiterjedő figyelmével fürkészhetjük a világot.” – Géczi János Kívül című könyvéről Kadlót Nikolett írt.

„Minden során, minden szaván érződik, hogy átélt, megszenvedett és igaz.” – Orisek Márta Pünkösd felé, pünkösd után című könyvét Bárdos József mutatja be.

„Az a benyomásom, hogy mindez költészet, ugyanakkor a címmel ellátott szövegfoszlányok nem versek.” – Hartay Csaba Fényképavar című kötetéről Simon Adri írt.

„A sokoldalú személyességben rejlik a Nyers titka, ezzel fogja meg az olvasót, s lesz erőteljes, figyelemreméltó bemutatkozás, amely képes bizonyítani a szerző technikai tudását.” – Balogh Ádám verseskötetét Kadlót Nikolett mutatja be.

Purosz Leonidasz A városnak meg kell épülnie című debütkötete „a fájdalmas szakítások és az önmítoszteremtés felől közelít a magyar irodalmi élethez”. Toroczkay András értékelését olvashatják.

„Novák ebben a művében is szinte minden eszközt bevet: meghökkentő szókapcsolatok, látomásözön, álomturbinákra kapcsolt monológzuhatagok, hirtelen eltűnő, majd más idősíkokban új személyazonossággal előkerülő szereplők.” – Az Álomtourbináról Boldogh Dezső írt.

Bíró-Balogh Tamás az ország egyik legtermékenyebb és egyre megbecsültebb irodalomtörténésze, aki képes véget nem érő hajszát indítani egy-egy különleges könyvpéldányért. Az irodalom személyessége című kötetét Molnár Dávid értékelte.

„Magyarok vagyunk, szeretünk inni. Gerlóczy Márton Elvonókúra című regénye nem egyetlen ember függőségével, hanem egy ország állapotával, lelkületével foglalkozik. Mit jelent kelet-európainak lenni? Mi ez az össznépi, alig-alig kezelt lelki kór, az alkoholizmus?” – Korányi Mátyás könyvajánlóját olvashatják.

„Halász Margit kötete szociográfiai és néprajzi megalapozottságú, gondosan kimunkált népmesék gyűjteménye – talán inkább felnőtteknek.” – A vörös nyelvű párducot Branczeiz Anna mutatja be.

Bán Zoltán András az Isten, a haza és a család fogalmait feszegeti legújabb dráma- és prózakötetében. A Giccsről Toroczkay András írt novellisztikus recenziót.

A szír származású Adonisz, korunk egyik legnagyobb arab nyelvű költője 2014-ben ka-pott Janus Pannonius-díjat. A válogatott verseit tartalmazó Tükör Orfeusznak című köte-tet Molnár Miklós mutatja be.

Jó lenne vásárolni egyet a világadapterből, hogy költészetté alakítsuk át a múló időt, s a kelet-közép-európai átlagember mellett közelebb kerüljünk a magyar hagyományokhoz is, Balassitól Weöres Sándorig. Ilyen készülék létezik! Tóth Krisztina legújabb verseskötete minden háztartás fontos kelléke. A könyvet Mosonyi Kata mutatja be.

Száraz Miklós György nagyregénye, az Apám darabokban messze nemcsak édesapja – a hetvenes-nyolcvanas évek szellemi életének egyik legnagyobb felpezsdítője – életébe avat be. Megvizsgáltuk, miért több a könyv egyszerű aparegénynél, és hogyan lehetséges belefeledkezni egy több mint ötszáz oldalas regényfolyamba.

Ezen rovat szerkesztője akkor kezdett érdeklődni Szombathy Bálint pályája iránt, amikor az akcióművész egy megismételhetetlen performansz keretében az egyik Kultúrcsempész Sínbusz Fesztiválon, a határátlépés idején levizelte a szerb–magyar határt. Innen már csak egy lépés választotta el a megrökönyödött redaktort, hogy megszerezze a szerző munkáiról szóló összefoglaló művet, és azt alaposan megvizsgáltassa Deák Csillaggal és Külös Lajossal. Az így született írásokat olvashatják.

Bár minden olvasás kódfejtés, ritkán fordul elő, hogy egy recenzens ilyen precízen nyúljon egy kötethez, lépésről lépésre megfejtve a költő és a szerkesztő játékát. Hyross Ferenc Tömegvonzásához Molnár Dávid készített fogódzót.

1056 oldalas olvasmány Izraelről 1927-től napjainkig. Hírhamisító riporterek, fanatikus politikusok és elszánt ügynökök mozgatják Frank Schätzing Breaking News – A Saron-merénylet nyomában című könyvének fontosabb szálait. Tóth Mihály értékelte a vaskos, mégis olvasmányosan könnyed történelemleckét.

Papp-Für János árnyékapa című verseskötetében egy boldogtalan gyerekkor emlékeit osztja meg velünk, mi pedig lassan ráébredünk, hogy amit olvasunk, mind megtörténhetett. Sőt nap mint nap történik. Boldog Zoltán írása.

Kerékgyártó István Makk ász az Olajfák hegyén című, 2003-ban megjelent regényének második, idei kiadása többek között azt a történelmi kérdést veti fel, hogy mennyiben módosult a viszonyunk a Kádár-korszakhoz az utóbbi tizenhárom év alatt – vonja le a következtetést Dominka Ede.

Vécsei Rita Andrea bírónőből lett költő. A jogi szaknyelv az Egy reggel futni kezdek című első kötetében is megjelenik. A néhol naplószerűvé váló versek egyéb titkokat is feltárnak az olvasó előtt. Kadlót Nikolett mutatja be a könyvet.