Kritika

Tízparancsolat poétikusan

Farkas Wellmann Éva: Parancsolatok

A könyv címét olvasom, elriaszt. Nem meglepő, hiszen ma több mint ötven reklámtáblát és fotót láttam az interneten. Mindegyik azt sugallta, hogy bármit megtehetek. Hiszek nekik. Tulajdonképpen csak akarnom kell.

TOP 10 – 2018. JÚLIUS

Az Irodalmi Jelen júliusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Játék a szív billentyűin

Finy Petra: Akkor is

„A mai negyvenes, már megállapodott generáció érzelmi válságának, egy család felbomlásának lehetünk tanúi. A regény alaphangja mégsem tragikus, mert Sára gyötrődését mindig feloldja valami váratlan momentum: a gyerekek kiszólásai, egy természeti kép vagy különös emlék. Árnyalt jellemrajzokat kapunk, a szereplők mind mai, hús-vér emberek.” – Muth Ágota Gizella recenziója.

Gogolt túszul ejtik, de nem bánja

Paavo Matsin: Gogoldiszkó

Milyen lenne a szerelemtemplom, melyet John Lennon tiszteletére állítana egy fanatikus rajongó? Legyen kilencven méter magas, az emeletek közt pedig járjon egy sárga tengeralattjáró alakú lift. Aztán évente egyszer, Lennon halálának évfordulóján az egész szent építményt helikopterek emeljék a magasba egy kicsit. Az épület előtt színkristály Lennon-szobor strázsáljon, belsejében három eleven medveboccsal, hogy a téma még közelebb húzódjon az észt nép szívéhez. – Rimóczi László kritikája Paavo Matsin Gogoldiszkójáról.

TOP 10 – 2018. JÚNIUS

Az Irodalmi Jelen júniusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Szászul szép – egy erdélyi gyermekkor meséje

Claudiu M. Florian Játszadozások kora – Erdélyi gyermekkorom regénye című kötete egy mára az eltűnés szakadékának szélére ért kultúra reminiszcenciája. A szászok és románok alkotta család mindennapjait egy élénk képzeletű kisfiú szemszögéből ismerjük meg, sok-sok humorral és a „gyermekfilozófia” bölcsességével, Koszta Gabriella fordításában. – Laik Eszter kritikája.

Az önzés útjai

Peer Krisztián: 42

Peer Krisztián 42 című kötete egyszerre mutat be két életet. A költő szeretett és elveszített kedveséét, a közös múltat és egyszersmind a költő életútját. Ez utóbbi akarva-akaratlanul is kidomborodik a kötetből, ezért a szerző önzőnek címkézi magát (számos interjúban megemlíti).

Ha felkészülsz a legrosszabbra, nem érhet meglepetés

Király Farkas: Sortűz

A hűséges Daciák és Toblerone-valuták közt új dimenzió nyílik meg előttünk, mely nekünk, civileknek ilyen éles ábrázolásban szinte sokkoló, ugyanakkor súlyos kérdésekre is rávilágít. Milyen volt Ceaușescu szemszíne? Hát azé a fickóé, akit kivégeztek a târgoviştei laktanyában? – Király Farkas rendszerváltásregényét Rimóczi László ismerteti.

Paradigmaváltás a paradigmaváltás után?

A kortárs irodalomértelmezés perspektívái

„A professzionális irodalomkritikának igenis dolga lenne, hogy a szélesebb olvasóközönséggel megismertesse és megszerettesse a kortárs irodalmat, valamint a kutató, elsősorban szakmai közönségnek szóló irodalomtudós és a szélesebb olvasóközönséget célzó, irodalomnépszerűsítő tevékenységet végző kritikus praxisának egyáltalán nem kellene élesen különválnia.” A kortárs irodalomértelmezés perspektíváiból szemlélődik, és vonja meg tanulságait Kántás Balázs.

TOP 10 MÁJUS

Top 10 május

Az Irodalmi Jelen TOP10-es májusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Egy gondozott verskertészet

Babics Imre: Abrak a vadnak, ablak a vaknak

„Nagyon érezni, hogy Babics műgonddal csiszolgatta hibátlanra e gyémánt verskrajcárokat, de az igazán szép megoldások azok, amelyeken mindez nem érződik, ahol könnyedén gördülnek a sorok, mintha csak így beszélne, gondolkodna – s a versek többsége ilyen, és sejthető, hogy ezekkel dolgozott többet. Akad tehát egy-két szöveghely, ahol a gyémánt visszacsiszol, és a földre esik a csiszolófej.” – Simon Adri kritikája.

Mindennapok metafizikája

Rakovszky Zsuzsa lírai munkásságának átütő ereje, jelentékenysége abban áll, hogy a világ és saját maga közé beépíti a hétköznapi, beszélt nyelvet, a hagyományos irodalmi nyelv a köznapival keveredik, szereplői, témái élnek, megelevenednek, az olvasó úgy érzi, a probléma a sajátja (is). Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, a mindennapok metafizikáját teremti meg költészetében és lírai prózájában egyaránt.

A feldíszített csontok és a pattogzó luxus földjén

Viivi Luik: Árnyékszínház

„Zsebtolvaj-famíliák élnek itt, kiknek gyökerei a császárkori Rómába nyúlnak vissza. Az Alpoktól délre az értékeltulajdonítás gyakran művészet, elegáns kézimunka, és azokat, akik ebből élnek, nem tartják faragatlan latroknak, inkább maestróknak, akik kellemetlenek ugyan, de tudásukat és tehetségüket mégis tisztelni illik.” Kortárs észt író szövegvilágában indult szellemi kalandtúrára Rimóczi László.

Repül az aranylemez, ki tudja, hol áll meg…

Dobai Bálint: Titántorkú Sámson

„Sámson legyőzhetetlennek tűnő figurává válik, hangja megrengeti a világot. Kócos haja minden punk leány és hangmérnöknő szívét megdobogtatja. A dicsőség azonban hamar a kemény rockerfejbe száll, s itt lép a képbe Delila, hiszen a név kötelez, és bibliai elődjéhez hasonlóan a mi hősünk vesztét is nő okozza.” – Dobai Bálint metáleposzát Kertész Dávid járja körül.

Változatok ki- és bezártságra

Mécs Anna: Gyerekzár

„Az intolerancia és a komplexusok sajátos gyűjteményét kapjuk, amely annyira lehangoló, hogy muszáj némi humort csempészni bele. Rezignált, lakonikus, fekete humort, ironikus megjegyzést vagy slusszpoént, kihasználva a gyermekkor-tematika nyújtotta álnaivitás regiszterét.” Mécs Anna első, novellákat tartalmazó kötetét Bene Adrián mutatja be.

Oldalak