Kritika

TOP 10 – 2017. FEBRUÁR

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Élet a Szent Johanna gimin túl

„A Holnaptól minden rendben elbeszélője és főszereplője Beni, a gimissé váló kamasz, akit lepattint New Yorkba migráló első szerelme, és ezért a srác olyan bánatos lesz, hogy megváltozik az élete.” – Tallér Edina kamaszregényéről Boldog Zoltán írt.

Máslaposság – Fekete, téli Eső

„A mindenkori Esőket és a mostani lapszámot mégsem pusztán a versek avatják irodalmi eseménnyé. Jenei Gyula főszerkesztő mélyinterjúi egyedülállóak a mai magyar irodalomban.” – Boldog Zoltán jól szétszemlézte nekünk a szolnoki lapot.

A western vonatvárosállam

„A történet szerint Új-Crobuzon elnyomó, zsarnoki, korrupt, de kozmopolita városállama próbál vasutat építeni vad és civilizálatlan síkságokon át, de a városból menekült forradalmárok, szabadságra vágyó munkások kezére kerül, így születik meg a Vastanács” – China Miéville regényét mutatjuk be.

Akinek nem térkép e táj

„Mintha a mesélővel együtt – mert Szálinger Balázs egy lehetséges olvasatban egyetlen történetet ad elő negyvenegy versben – megállnánk Magyarország közepén. Ott előbb körbefordulunk saját tengelyünk körül, rövid pillanatképeket exponálunk, itt-ott elidőzünk, aztán élesebb szögben fordulunk tovább.” – A 360°-ról Simon Adri írt.

A nagyság küszöbén

„… ott lehetünk a magyar irodalom nagy pillanatainak megszületésénél, s olyan közelségből szemlélhetjük, amelyet a »száraz« irodalomtörténet soha nem enged” – summázza véleményét Szilasi László Amíg másokkal voltunk című kisregény-hármasáról Laik Eszter.

A drága vázát tartó kezek

A drága váza címmel jelent meg Mohai V. Lajos író-költő-kritikus 60. születésnapjára válogatott esszéinek gyűjteménye. Krúdytól Mándyn át Tandoriig terjed a szerzői figyelem, de valójában még távolabbra nyúlik vissza a múltba, és még előrébb a jövőbe.

Holdfényt szippant fel a tó tükréről

„Szerencséje a legújabb kori irodalomnak, hogy ennyi kitűnő költő használja a haikuformát (a közelmúltban elhunyt Fodor Ákostól a játékos-filozofikus Pető Tóth Károlyon át a posztavantgárd Nagy Zopánig). Biztosan állítható, hogy a Tűtükör szerzője egyike a legkiválóbbaknak ebben a műfajban.” – Boldogh Dezső írt Babics Imre kötetéről.

Bársonyos tónusú csend-ideálok

„Az idő, a múltba nézés, a gyermekkori emlékek, helyszínek utáni nosztalgia a kötet egyik kulcsmotívuma, a szonettkoszorúkat tartalmazó ciklust leszámítva a verseskönyv összes fejezetében visszatérő elem.” – Vesztergom Andrea Szünet a semmiben című kötetéről olvashatnak.

A magyar PEN Club története

Az idén kilencvenedik születésnapját ünneplő Magyar PEN Club történetét két kötetben, több mint másfélezer oldalon dolgozta fel Csapody Miklós. A hatalmas vállalkozást dr. Réti György tekintette át.

A délszláv háború eufémia nélkül

„A háborús tapasztalat egyik formája az elhallgatás, a könyv filmszerű epizodikussága is ezt a nyomot hordozza.” – Sirbik Attila St. Euphemia című regényéről Dominka Ede Harald írt.

TOP 10 – 2016. DECEMBER

Az Irodalmi Jelen TOP10-es decemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

A magyar festészet legfontosabb alkotóeleme: a Nő

„Az indiai festő, Amrita Sher-Gil a szabadosságot képviseli és a féktelenséget. Csinszka nagyvadakra vadászik, Babitsra, Bárczyra, ez az ő szenvedélye. Ferenczy Károly elfojtja szenvedélyét, irányultságát. Gyereket nemz.” – Nyáry Krisztián Festői szerelmek című kötetéről a magyar művészeti életben egyre népszerűbb kritikaíró-páros, Deák Csillag és Kölüs Lajos írt.

A bogaras bogarász

„A szöveg átlényegül a főszereplő összetett személyiségének köszönhetően, így valóban egy rovarkutató akkurátus, minden részletre kiterjedő figyelmével fürkészhetjük a világot.” – Géczi János Kívül című könyvéről Kadlót Nikolett írt.

Negyedszázadig érlelt vallásos versek

„Minden során, minden szaván érződik, hogy átélt, megszenvedett és igaz.” – Orisek Márta Pünkösd felé, pünkösd után című könyvét Bárdos József mutatja be.

Oldalak