Urbán-Szabó Béla: Karodban pihenek

Így írunk mi

 

Múlnak a percek,
rossz nélküled…
Ha behunyom szemem,
itt vagy előttem, velem;
érzem tested hevületét,
veszem a kémia üzenetét.
 
Két karodban pihenek,
légiesen szárnyalok veled;
röpít  a szerelem
föld fölött az egeken,
fönt a kékben
szeretni már szépen.
 
Kommentek elrejtése, megjelenítése