Bátai Tibor | Hangsúlyeltol[ód]ások: újraindul, lefagy

Így írunk mi

 
 

                                      1
 
 
               Édes bizonytalanság a vers. 
               (Bár akad bizonyosság is, Édes.)
               Az inspiráló sugallatról 
               még magam sem sejtem, hogy mivé lesz.
 
               Most annyi tudható pontosan: 
               pont, mint a többi, rólad fog szólni. 
               Cselekmény nélküli történet. 
               Nem oszt és nem szoroz, mikor, hol, mi. 
 
               Részleteiben esetleges, 
               ám tisztán látni a kifejletét. 
               Újraindul, lefagy. Ugyanott 
               akad(unk) rendre. Te ki. Én meg. Beléd.
 
 
                                      2
 
 
               édes bizonytalanság a vers
               az inspiráló sugallatról
               még magam sem sejtem hogy mivé lesz
               csak annyi tudható pontosan
               hogy mint a többi ez is rólad fog szólni
               cselekmény nélküli történet
               nem lesz benne mikor hol
               és talán még annyi sem
               hogyan
 
               részleteiben esetleges
               de már most látni a kifejletet
               hogy újraindul lefagy és elakad rendre
               ugyanott
 
               ahol te belőlem ki én pedig feléd
               igyekszem
 
 
                                      3
 
 
               Édes bizonytalanság a vers,
               hogy mivé lesz, attól függ,
               mivel,
               és hogyan akarod behatárolni.
 
               Most csak annyi tudható pontosan,
               hogy rólad fog szólni.
               Cselekmény nélküli történet lesz ez is.
               Nem oszt és nem szoroz, mikor, hol, mi
               történik körülötte.
 
               Esetleges minden részlete,
               ám tisztán látni a kifejletét:
               újraindul, lefagy. 
 
               Ugyanott
               akad(unk) rendre el. 
               Te ki.
               Én pedig haladnék befele.
 
 
                                      4 

 
               Édes bizonytalanság a vers.
               Ha a végtelenséggel határolod, semmivé foszlik.
               Ha végesként bánsz vele,
               agyagba száradt kínná rögösödik.
 
               Annyit tudsz róla most is, hogy
               pont, mint a többi, róla fog szólni.
               Cselekmény nélküli történet.
               Nem oszt és nem szoroz, mikor, hol, mi
               határolja vagy nem határolja be.
 
               Részleteiben esetleges,
               ám tisztán látni a kifejletét:
               újraindítás után azonnal lefagy. Ugyanott
               akad(unk) rendre el. Te ki belőlem, 
               és én
               változatlanul benned szeretném megtalálni 
               magunkat.
 

Kommentek elrejtése, megjelenítése