Ugrás a tartalomra

Szatyor Győző életmű-kiállítás nyílt a Vigadóban

 

Szatyor Győző életmű-kiállítása

Szatyor Győző a 20. század hetvenes éveiben indult „nomád nemzedék" következetes alkotó egyénisége. Életmű-kiállításán többek között a faművességben használatos tárgyak, bútorok és hangszerek láthatók. Grafikai sorozataiban a Kodolányi-regényekhez készített rajzok, a finn Kalevala hangulatát tükröző grafikái és az alföldi táj, valamint az ormánsági falvak egykori, már lepusztult emlékeit megidéző alkotásai láthatók. Szobrászati tevékenységét a Kalevalához készített művek, a különböző fákból összeépített, kovácsoltvas és fa kombinációjú szerkezetek és a domborművek jelentik. Nagyméretű köztéri munkái, játszóterek, kapuk, haranglábak, kilátók nagyméretű fotókon kerülnek bemutatásra.

„Alkotásaimhoz a döntő indítást és az állandó megújulást a szülőföldem adja. A népművészet és a képzőművészet megismerésének vágya és szeretete arra kötelez, hogy munkáimban a hagyományok megőrzése és a mai valóság együttesen legyen jelen. Alkotó pedagógiával is ezt vállalom és hirdetem, ugyanis a pedagógiában ott él a művészet és a művészetben mindig ott él a pedagógia lehetősége."(Szatyor Győző)

Szatyor Győző népi iparművész, az MMA rendes tagjának kiállítása 2018. január 22-ig látható a Pesti Vigadóban. „Rajta és társain nyugszik az a vállalt felelősség, mely a magyarországi európai értéket fenn fogja tartani" – fogalmazta meg egykor Makovecz ImreAndrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az MMA levelező tagja arra hívja fel figyelmünket, hogy Szatyor Győző művészetében a megtalált szépet közvetíti, egy elsüllyedt világ értékeit sejti meg, aki nem önmagát, hanem az átadható értéket kutatja. Szülőföldje az Ormánság, amit sosem hagyott el, művészetében sem. Az akadémikust 70. születésnapja alkalmából is köszöntik társai az életmű-kiállítással, ahol többek között a faművességben használatos tárgyak, bútorok és hangszerek vannak kiállítva.
Önvallomásában így fogalmaz: „Azért fogtam szerszámot a kezembe – mint ahogy őseim is tették –, hogy az évszázados fákból én is faraghassak. Lelkemet zártam be tárgyaimba, szobraimba. Tanítottam, amit megtanultam, hogy legyen majd később is kitől tanulni a jövő reménységével. Dolgoztam és dolgozom isten dicsőségére, magam és társaim épülésére. Mindezt tettem és teszem hazám földjén, szülőföldem szeretetével, házam oltalmában, jó családom körében. Elültetett fáim már gyümölcsöt teremnek. A hitem egyre nő lelkem templomában. Erőm már lassan fogy, de remélem, kitart még a további munkában. Álmaim még vannak, amelyeket jó lenne, ha még el tudnék mesélni, leírni, lerajzolni, vagy fába megfaragni, s a kimondott szavakat dallammá formálni."

Szatyor Győző munkásságáról bővebben itt lehet tájékozódni.

 
„Hagyomány, mesterség, művészet" A kézművesség dicsérete
Szatyor Győző-életmű-kiállítás
2017. december 3. – 2018. január 22.
Vigadó Galéria, alsó szint
 
Forrás: MMA