Ugrás a tartalomra

Emlékesttel tisztelegnek Fényes Adolf festőművész előtt szülővárosában, Kecskeméten

Emlékesttel tisztelegnek Fényes Adolf festőművész előtt szülővárosában, Kecskeméten csütörtökön – közölte a szervezők nevében Gyergyádesz László az MTI-vel.

    A Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője elmondta: az emlékest a Fényes Adolf születési helyét jelölő emléktábla koszorúzásával veszi kezdetét. Ezt követően a kecskeméti Cifrapalotában mutatják be a Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat Fényes Adolfról készült összeállítását.
     A tanulmány és a hozzátartozó képek is szűk metszetet adnak a festőművész legkedveltebb és egyben legfontosabb korszakáról. Az 1900-as évek elejétől nagyjából az első világháborúig tartó időszakában Fényes Adolf budapesti műterme mellett a legtöbb időt a Szolnoki Művésztelepen töltötte, melynek egyik alapítója is volt. Képei kezdtek fénnyel telítődni, színvilágukban pedig egyre intenzívebbé válni. Néhány éven át lényegében a nagybányaiakkal rokoníthatóak művészetének egyes vonásai. Később azonban egyértelműen dekoratív irányba fordult festészete, ami nem csupán népi életképein, hanem csendéletein és ezek sajátos keresztezésein is jelentkezik – részletezte. A művészettörténész kiemelte: a 22 oldalas összeállítás képmelléklete a közgyűjteményekből ismert művek mellett olyan festményeket is bemutat, amelyek magántulajdonban vannak, illetve az elmúlt években tűntek fel az árveréseken. Az emlékest Fényes Adolf művészetét, illetve kecskeméti vonatkozásait is felvonultató előadással folytatódik, melynek keretében bemutatják a városban őrzött, 1908-ban megfestett Terítés című képét is. Mint mondta: népszerű korszakában, 1907 és 1912 között, több csendéletén is sütemények jelennek meg, köztük a híres Kugler-sütemények vagy olyan népi tészták, mint a mézes- vagy a mákoskalács. A polgári és paraszti süteménykultúráról, a korabeli népszerű tésztákról és elkészítésükről szintén előadás keretében emlékeznek meg. Az est zárásaként pedig Fényes Adolf megfestett asztalait keltik életre népies és polgári környezetben: kendővel, kártyalap díszítésű fogvájótartóval, üveg- és kerámiaedényekkel, különféle ételekkel, a háttérben a múzeumban őrzött Terítés című képével – tette hozzá Gyergyádesz László. Fényes Adolf 1867. április 29-én Fischmann Simon Henrik főrabbi fiaként Kecskeméten született. Édesapja nevéhez fűződik az 1864 és 1871 között építtetett kecskeméti nagy zsinagóga. Édesanyja Wahrmann Regina dédapja az első pesti rabbi, Wahrmann Izrael, míg nagybátyja az első zsidó vallású országgyűlési képviselő, Wahrmann Mór volt. Fényes Adolf Kecskeméten a piaristáknál tanult, majd édesapja halálát követően Budapesten az Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Rövid, jogi tanulmányait követően kezdett festészetet tanulni. Korai naturalista-realista szemléletét dekoratív, színgazdag festészet váltotta fel. A "szegényemberek" életével foglalkozó, sötétebb tónusú sorozata után kivilágosodtak a képei, s a plein air is foglalkoztatta. Legnépszerűbb művei dekoratív csendéletei, népi életképei és ezek keresztezései. 1913-tól kezdődő, és kevésbé becsült korszakának ismertebb darabjain bibliai témákat, mesetájakat jelenített meg. Fényes Adolf élete sok zsidó kortársához hasonlóan, méltatlan véget ért. A legenda szerint, a második világháború utolsó évében éhen halt a budapesti gettóban, más források szerint a gettó felszabadulása után halt meg agyvérzés következtében. (MTI)