A sepsiszentgyörgyi ARTprinter kiadónál jelenik meg a közeljövőben Murádin Jenő művészettörténész Kolozsvár képzőművészete című könvye. Szőcs Géza Ajánlása ehhez a kiadványhoz készült.

A Móra Kiadó két mesekönyve egyszerre humoros és játékos, miközben komoly kérdéseket fejteget. Nevetve tanít arról, hogy mi az a kincs és a karácsony.

A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember – ez az ember egyik nembeli specifikuma – álmodik.

2011. november 24-én Magyarországra látogat Tereza Boucková, A kakas éve című kötet szerzője. Ebből az alkalomból könyvbemutatót tartanak, melyre a Cartaphilus Könyvkiadó várja az érdeklődőket.

„Hülye vagy, mondta neki az anyja, én mindig is mondtam, hogy rosszul választottál. Rohadjon meg az összes anyák napi rózsa, a síromra kerül mind, emelte fel a hangját, miközben a porcelánt az abroszra tette, de akkorra már Éva is tudta, az előadás elkezdődött, anyuka kilépett a fényre. Az az ember kiinná a világ összes kocsmáját. Nincs az a nő, akit meg ne baszna, Éva erre felkapta a fejét, hogy lám-lám, anyuka milyen szavakat használ.” – Csobánka Zsuzsa könyvének két fejezetét olvashatják

Kapcsolódó anyag: Vincze Ildikó recenziója 

2011. július 18., Budapest – A legtöbb ember szívesen osztja meg tudását másokkal, úgy érzi, egy élet tapasztalata nem vész el, ha tovább adja azt – vallja Krénusz József, a Metropolitan népszerű egyénisége. Könyvében beszámol a magyar sikerekről, bemutatja az Európában is nevet szerzett hírességeket és egyedi fotók segítségével tárja olvasói elé a Met és csillagai életét.

Koszta István Nem (csak) Erdély volt a tét című könyvének második kötetével – Mária román királynő párizsi követsége 1919 – ismerkedhettek meg az érdeklődők Kolozsváron a Minerva Művelődési Egyesület szervezte könyvbemutatón. Kevés lett volna a győztes antant nagyhatalmak gátlástalan érdekérvényesítése és a román diplomácia legendás zsenialitása, hogy 1919-20-ban létrejöjjön Nagy-Románia, ha nincs egy karizmatikus asszony, Mária királynő, aki hat hét alatt meggyőzte a Nyugatot. Ezt a témát boncolgatja a hadtörténész közíró nemrégiben nyomdafestéket látott kötetében. A meghívottal Köllő Katalin újságíró és Borsi-Kálmán Béla történész beszélgettek.

Az Aszály előtt páratlanul, a túlzásokig keserű pentatonja mégis váratlanul éri az olvasót (engem). Szeretné megkerülni, nem kívánja feltenni az obligát kérdést: miért ilyen kevés ez a burjánzó szomorúság, elveszettség, komor tekintet? Miért, honnan ez az elképesztő bú és bánat, világméretű nihil? Ez még a kilátástalan kommunizmus építése, netán már a kétségbeejtő kapitalizmusé? Elő- és felkészít? Tudatosan vezet az Átdolgozás változó világszemléletébe?

A 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelenik meg a Híd Könyvtár legújabb köteteként Tolnai Ottó A tengeri kagyló című kisregénye. Tolnai Ottó június 3-án 12.00 órától dedikál a Vajdasági Magyar Könyvkiadók sátránál. Az Irodalmi Jelenen most részletet olvashatnak a könyvből.

Hiába eltérőek a versformák, hiába szólnak a ciklusok látszólag angyalokat ábrázoló képzőművészeti alkotásokról, a természethez való viszonyunkról vagy épp az életünkről, a versek mindig ugyanarról beszélnek. Ugyanazt keresik. Amit ott sejtünk isten bőre alatt, ahogy valójában ott is lüktet, pulzál, csak éppen soha nem megfogható, tapintható. Hántsuk hát le e bőr rétegeit abban a reményben, hogy találunk valamit, ami kapaszkodót nyújt az életünk éléséhez a mélység felszínén. - Jász Attila Ünnepi Könyvhétre megjelenő új kötetéből olvashatnak részleteket.