Szeptemberben újra indul az Olvassunk együtt! 2010 programsorozat, első állomásként közös olvasásra várnak minden érdeklődőt vasárnap az ARC plakátkiállítás helyszínére Budapesten.
31 év egy forradalmár költőnek
Onagy Zoltán, v, 01/31/2010 - 10:30
1773. november 17-én születik Debrecenben. Nevét Csokonyavisonta nevéből származtatta. Komáromban ismerkedik meg 1797-ben Vajda Juliannával, ő ihlette a Lilla-dalokat. A beteljesületlen szerelem jó költőnél remekül működik. (Rossz költőnél is, jegyzem meg minden hátsógondolat nélkül, rögzítve pusztán a tényt.)
31 évet élt. Kevésnek tűnik, de az örökléthez - láthatóan - éppen elég volt.
205 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály
Több évtizedes tapasztalat: Csokonai az egyetlen olyan költő, akit a korabeli magyartanárok valami érthetetlen okból képtelenek voltak megutáltatni a tanulókkal. Ami azonnal a legnagyobbak közé emelné őt akkor is, ha mára - hosszú pauza után - nem volna a helyén. Talán azért, mert a tanárok is felfogták, miről van szó, ami ritka.
Talán azért, mert Csokonai maga a korabeli radikalitás, a lázadás, a szerelem. Talán azért, mert élete 31 éve alatt alig tett mást, mint szerencsétlenkedett, bizonyítani próbált, olvasott, tanult és írt. Az életművet az aczéli oktatáspolitika nem találta elég fontosnak, zászlóra tűzhetőnek, ennek köszönhetően nem telepedett rá agyatlan hátsófelével, szemben Petőfivel, Adyval, József Attilával, akikből mintaértékű szocialista költőt konvertáltak. Maradhatott tisztán költő, egy forradalmi-történelmi alak a felvilágosodás korából, akit alig érintettek meg a száz évvel később születő marxi eszmék. Szerencsére.
Egész életét és költészetét meghatározza a Debreceni Református Kollégium. Itt teljesedik ki kivételes költői tehetsége, itt szerzi meg korát meghaladó műveltségét; több nyelven beszél, ír, fordít (görög, latin, német, francia, olasz).
1795-ben a halasi és kecskeméti adománygyűjtésről nem tér vissza, hanem fölutazik Martinovicsék kivégzésére (elnőzi, eldorbézolja a begyűlt pénzt). S ezt követően kizárják a kollégiumból. A hagyományos értelmezés szerint "a konzervatív kollégium és a forradalmár költő-tanár között szakításra kerül sor". Magyarán: kirúgják. Az újabb kutatások szerint Csokonai nem tudott elszámolni a legáción szerzett pénzzel (magyarán: bohém is a maga módján). Szabó Magda szerint az 1795 után szigorodó politikai légkörben kényszeríti a kollégiumot, hogy megváljon rebellis és legkedvesebb tanárától.
Debrecenben elvonultan s kizárólag az irodalomnak élt, de meglódult néha barátaihoz, de többnyire munkát keresett. Járt például a börtönből éppen szabadult Kazinczynál. Komáromban is tartózkodott 1802 februárjában. Folyamodott a Magyar Hírmondó szerkesztőségeért, majd írnokságért a Széchényi könyvtárnál, hiába. Egészsége hazaparancsolta, otthonról a nagyváradi gyógyfürdőket látogatta. 1802. június 11-én tűz pusztította el fél Debrecent, a tűzben porrá égett Csokonai háza is.
A közönség 1783-ban olvasta először nevét a Magyar Hirmondóban, amely utóbb gyakran hozta verseit (különösen 1801–1803-ban); a kassai Magyar Múzeumban több műve jelent meg névtelenül; Kármán Uraniája (1794) hét darabját közölte, szintén névtelenül. A szerény ifjú Kazinczy sürgetései ellenére is (akivel 1792 óta levelezett), nem lépett még ekkor ki a nagyközönség elé.
1804. április 10-én indult Nagyváradra egy Rhédeiné nevű asszony temetésére, a költő búcsúztató versek írásából élt, útja alatt és a szertartáson megfázott "téli kintlétre alkalmatlan öltözetében", 1805. január 28-án meghalt.
Az életmű nagy része már a kollégiumban elkészül, később ezek a finomítása, átdolgozása történik meg. Halálakor kevesen tudják - éppen Kölcsey és Kazinczy fanyalgása miatt -, hogy a legnagyobbak közül való. A kortársak Kisfaludy Sándor dalszerű lírájáért lelkesednek. Nagyságát Petőfiék kezdik felismerni. Halála után száz évet, az Ady körül fújó új irodalmi viharokig kell várnia, hogy felismerjék benne a meghatározó elődöt, a verstechnikailag is kikerülhetetlen halhatatlant.
*
1773. november 17-én születik Debrecenben. Nevét Csokonyavisonta nevéből származtatta. Komáromban ismerkedik meg 1797-ben Vajda Juliannával, ő ihlette a Lilla-dalokat. A beteljesületlen szerelem jó költőnél remekül működik. (Rossz költőnél is, jegyzem meg minden hátsógondolat nélkül, rögzítve pusztán a tényt.)
31 évet élt. Kevésnek tűnik, de az örökléthez - láthatóan - éppen elég volt.
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként tartották számon: így "poeta doctus"-nak, és "poeta natus"-nak is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Ugyanakkor jelentőségét, éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban azonban rövidesen elfoglalta méltó helyét.
Művei
1. Serkentés a nemes magyarokhoz a mostani országgyűléskor. Cantata. Pozsony, 1796. (Weber Simon Péter német eredetijével együtt. Zenéje Toszt Ferencztől)
2. Diétai Magyar Múzsa. U. ott, 1796. (November 1-jéig összesen 11 száma jelent meg és egymaga állította ki részint kész, részint akkori események által előidézett iránykölteményekből)
3. A nemes magyarságnak felülésére. T. n. Komárom vármegye rendeinek készítette és Várbogyai Csepy Zsigmond urnak s hites társának Készely Klára asszonynak segedelmekkel kiadta ápr. 26. 1797. Komárom
4. A haza templomának örömnapja. Nagym. gr. Széchenyi Ferencz ő exjának a ns. Somogy vármegye főispáni székébe júl. 4. 1798. lett beiktatására. Bécs, 1798.
5. A szépség ereje a bajnoki sziven. Debrecen, 1800. (Borbély Gábor kapitány és Vay Zsanetta kisasszony mennyegzője alkalmatosságával)
6. A tavasz. Irta Kleist, ford. Cs. V. M. Hozzájárulnak Kleistnak némely apróbb darabjai. Komárom, 1802. (2. kiadás. N.-Várad, 1797.)
7. Oda m. Rhédey Lajos cs. kir. kamaráshoz. Somsich Lázár után latinból (Bécs, 1802. M. Hirmondó mellett)
8. Oda m. gróf Festetics Györgyhöz. (U. ott, 1802. M. Hirmondó mellett)
9. Amaryllis. Idyllium Schraud kir. tanácsosné halálára. Pest, 1803.
10. A pillangóhoz egy óda, muzsikáját készítette Haydn úr; A szemrehányás, egy dal, a muzsikáját készítette Stipa úr. Bécs, 1803. (Megjelent 1806.)
12. Dorottya, vagy is a dámák diadalma a fársángon. Furcsa vitézi versezet IV könyvben. Nagy-Várad és Vácz, 1804. (2. kiadás. Nagy-Várad, 1808. Ism. Szépirod. Figyelő 1861. Salamon Ferencz és Irod. Tanulm. 3. kiadás. Bpest, 1875. Olcsó Könyvtár 1.)
13. Halotti versek. Melyeket néh. mélt. kohányi Kátsándy Therézia aszszony, Kis-Rhédei Rhédei Lajos úr házas-társának eltemetésekor tartatott tisztesség tételre készített és el is mondott 1804. április 15. Nagy-Váradon.
Halála után jelentek meg:
14. Lilla, érzékeny dalok III könyvben. Nagy-Várad, 1805. (2. kiadás. U. ott, 1808. 3. kiadás. Bpest, 1877. Olcsó Könyvtár 42.)
15. Ódák, két könyvben. N.-Várad, 1805. (2. kiadás. U. ott, 1809. 3. kiadás. Bpest, 1879. Olcsó Könyvtár 65.)
16. Alkalmatosságra irt versek. N.-Várad, 1806.
17. A pásztorkirály. Énekes pásztorjáték 3 felv., szerz. Metastasio Péter. U. ott, 1806.
18. Galatea, szerz. Metastasio Péter. U. ott, 1806.
19. Amintas. Tassónak eredeti meséje. Olaszból. U. ott, 1806.
20. Csokonai Vitéz Mihály poétai munkái. Kiadta Márton József. Bécs, 1813. Négy kötet
21. Csokonai Vitéz Mihály nevezetesebb poétai munkái. Kiadta Márton József. U. ott, 1816. Két kötet, arczk. és életrajzzal
22. Csokonai Vitéz Mihály élete s még eddig ki nem adott munkái. Domby Márton által. Pest, 1817.
23. Anthologia Csokonai Vitéz Mihály munkáiból. Kassa, 1836. arczk. (Zsebkönyvtár I. és II. kötete)
24. Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve kiadta dr. Schedel Ferencz. Pest, 1844. (Helyesebben 1843–46. Nemzeti Könyvtár II. 2–10. füzet. Összes kiadott és kiadatlan munkáinak repertóriumával)
25. Csokonai Vitéz Mihály munkái. Közli Kelemföldy. Lipcse; 1843–45. Három kötet.
26. Csokonai válogatott munkái. Kéziratok s eredeti kiadások alapján Toldy Ferencz által. Pest, 1864. Három kötet. Arczk.
27. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei. Budapest, 1873. (Kis-Nemzeti Muzeum 21. 2. kiadás. U. ott, 1874. Magyar Remekirók 6.)
28. Békaegérharcz. Irta Homér. Általöltöztette a Blumauer módja szerént. (1791.) U. ott, 1881. (Olcsó K. 124.) (1060)
Gróf-kisasszony
Megkérdezték
Róza, Lilla, Dóris, valamint a vérző szívű poéta
Csokonai a legjobb példa annak a babonának a cáfolatára, hogy a nyelvújítás előtti nyelvünk barbár, kifejezésekben szegény, kezdetleges volt.
Gyönyörűen szóló nyelv volt, csak zseni kellett, hogy megszólaltassa.
Kicsit mániám a szigorú kronológia, csak ajánlani tudom, mert érdekes dolgok derülhetnek ki.
Például, hogy Csokonai Lillához, amíg tartott a szerelem mintegy 30 verset írt - a legismertebbek közülük (Az esküvés, A pillantó szemek) sokkal régebbi, a költő egész egyszerűen felcserélte a neveket.
A szakítás után közvetlenül pedig Csokonai egyetlen verset ír, (Még egyszer Lillához), Ezt megelőzően az egyik utolsó verse, a cím: Lillához:
"Lillám!elég csak egy szó
Annak kitételére
Hogy téged én szeretlek".
De szinte ugyanekkor ír egy másik verset:
"Dórishoz
Pillants reám, leánka!
Pillants reám, de titkon;
Hogy vén anyád, ki pénzét
olvassa, meg ne sejtse.
Pillants reám; s azonnal,
Szép Dóris, én elértem,
Hogy érzed, amit érzek."
Majd vers jön Rózsim sírja felett címmel, (ez a Róza volt az eredeti múzsa, az ő neve lett kicserélve Lillára).
Utána hosszú évekig semmi. Igaz ebben az évben írja (1798)A tihanyi echóhoz c. verset is, de a címe ekkor még: A Füredi parton
És eredetileg nem Lilla szerepel benne:
"Rózsim, aki sorvadó ügyemnek
Még egy élesztője volt
Rózsim, jaj, gyászos életemnek
Fájdalmára már megholt."
Aztán 1800-ig nincs Lilla vers, de 1798-ban megírja a Dorottyát, ezt a fantasztikus vígeposzt, ahol tele szájjal röhög - éppen nem úgy, mint egy haldokló szerelmes.
"Ahá!... itt jön egy szán s benne két vén zsana:
Beszélnek magok közt, az ördög tudja mit,
Tán a szentgelléri borsot, vagy valamit
Dorottya az egyik, egy öreg kisasszon,
Ki méltó, hogy reá örök párta asszon
Mégsem óltgatta meg annyi sok esztendő
Bár már hatvanötöd fűre lesz menendő.
Most is a legényért mindjárt kardra kelne
Csak vén oldalához dörgölő-fát lelne."
Egy özveggyel jő Dorottya:
"S csak annyival különb mamzell Dorottyánál.
Hogy asszony, s ötször volt Hymen oltáránál
De abban őrajta se vág ki Dorottya,
Hogy néki is kedves még az Ádám botja."
Profánul (tiszteletlenül, az elfogadott séma ellenében), azt mondom, talán Csokonai kissé meg is könnyebbült, hogy nem kellett nősülnie...
Majd csak 1800 körül veszi újra elő a témát. Újabb névcsere - és a legszebb szerelmes versek egyike A reményhez, ami egyszerre készült sokkal később, mint amíg a Lilla szelem tartott, és sokkal korábban.
Egy Debrecenben íródott hajdani verstöredékét írta át, azokból az időkből amikor még Lilla sehol sem volt, de ekkor - 1802 -, sikerült neki összehozni a magyar irodalom egyik költői csúcsteljesítményét:
"Bájoló, lágy trillák!
Tarka képzetek
Kedv! Remények! Lillák! -
Isten véletek!
Ossian, a "nyelvújítás"
Ossian, a "nyelvújítás" azonos arányban szólt a nyelvról, és arról, hogy a német hivatali nyelvet eltávolítsák a köznyelvtől, ugyanakkor az irodalmi nyelvtől, és szólt a kuruc elhívatottságról. Az egyik ellenálló fegyver, össznépi játék.
Persze, igazad van, Csokonait aligha kellett magyarra tanítani..
onagyz
nyelvújítás
Soha nem állítanám, hogy a nyelvújítás haszontalan, netán fölösleges volt. A tegnapi mondatom inkább azoknak szólhatna (ha olvasnák ezt az oldalt), akik meg vannak győződve, hogy a nyelvújítás előtt valami érthetetlen, primitív nyelven gagyogtak eleink...
A technikai fejlődésre, a változó életre nem mindig volt magyar kifejezés, emiatt is szükséges volt, és végül a vadhajtások szépen kimúltak, a fontos megmaradt.
Az egyik ilyen kedvencem, ami kimúlt: nyaktekerészeti mellfekvenc
Nagyon kedvellek most
Nagyon kedvellek most ossian, még akkor is, ha véletlenül sultanus vagy, amiért ezt az iskolás melót itt elkövetted.
Erről jut szembe, s ezt már jóval korábban le akartam írni, hogy az ez évi középiskolai szóbeli érettségi tételek közül aki a 20. tételt húzza, annak a tanulónak „ismertetnie kell egy tájhoz, régióhoz, településhez kötődő jelentősebb kulturális eseményt”.
Ezen a honlapon bőséges anyag kínálkozok a helyszíni tudósítások által.
Szinte minden régióról fellelhető tudósítás.
Csak ezekről tudniuk kellene az irodalom szakos tanároknak is, mert egyébként nem lesz könnyű dolga a diákoknak.
iskola
A helyzet az, hogy épp az ellenkezőjét akartam elérni: az "iskolás" sztereotípiákkal szembemenni.Ahol ugye - minden tankönyv de ezen felül minden biográfia és irodalomtörténeti elemzés azt állítja: Csokonai majdnem belehalt a reménytelen szerelembe. Holott a művei tisztán mutatják, hogy a Lilla szerelem alatt is járt más nő az eszébe, és a szakítás után írja a legmulatságosabb műveit.Aztán a kor igényeinek megfelelőlen, évek múlva újra boldogtalan szerelmes, és ontja a régebbi művekből írt Lilla dalokat...
Bonyolultabb. Lilla előtt
Bonyolultabb. Lilla előtt is voltak valóban Csokonainak szerelmei, férjezett asszonyok is. Közben is. Utána is. Még hűvös lábú vénkisasszonyok is.
A tankönyvek sem kategorikusak ezt a témát illetően. (Bár már inkább szövegközpontú elemzésről beszélhetünk az oktatásban).
Tény, hogy volt a szakítás után egy időszak Csokonai életében, ami lelkileg megviselte.
Fiaskó egy férfi részére már önmagában is az, ha egy nő másnak adja a kezét, egy olyan nő, aki bár nem szép, idősebb is talán Csokonainál, de egzisztenciálisan megalapozhatta volna az "örök életére" (krisztusi korban halt meg) kicsapott diák-költő életét.
Inkább a magány viselte meg. Lilla elvesztése csak egy adalék volt ehhez a létérzéshez. És milyen flegmán válaszolt Lilla Csokonainak...!
Tény az is, hogy Csokonai hagyta ott Lillát. Ez igaz akkor is, ha munkát ment keresni. És bonyolult az a levélhistória is.
Van Borbély Szilárdnak (Debreceni Egyetemen tanít) egy merőben új megvilágításba helyezett tanulmánya Csokonai szerelmi érzéseiről. Meg Kiss Tamás költőnek egy monográfiája is erről szól. Kiss Tamás szintén Debrecenben tanított. Csokonai meg debreceni volt....De Dunántúlon érlelődött nagy költővé. Hosszú história.
eszményített Vajda Juli - Lilla
Csokonai óriási poéta volt, álmodozó is lehetett, emellett mégsem volt ábrándozó bárgyú szerelmes.
Lehetetlen, hogy ne sejtette volna, kérőként (irigyelt kérőként, ahogy akkoriban Vajdáék elvárták),hogy ábránd az egész. Más közeg, más értékrend, más összetevők - ja, egy Kisfaludy Sándor, földbirtokkal, anyagi javakkal a háttérben kesereghet, de az a poéta, akinek a csizmája talpa lyukas, ne számítson módos polgárlány kezére.
Mit is írt Ady Brüll Adélnak?
" Én akarom[!], hogy Maga nekem az Illuzió maradjon, a legmagasabb foku. És így lesz, mert így akarom – még maga ellenére is. "
Juhász Annáját nem is említem. Az volt csak az igazán illúzió.
Úgy vélem, a legtöbb írását elolvasva Csokonainak: Lilla kezdettől illúzió volt (ámbár néha kézzelfogható) múzsa, és ez így jó is volt a zseninek: akkor hökkent volna meg igazán, ha valóban létrejön a frigy.
Pontosan,
Pontosan, pontosan
onagyz