Szeptemberben újra indul az Olvassunk együtt! 2010 programsorozat, első állomásként közös olvasásra várnak minden érdeklődőt vasárnap az ARC plakátkiállítás helyszínére Budapesten.
Egy elveszett cigány tehetség
Onagy Zoltán, h, 02/08/2010 - 23:00
Azután könyvek. Négy kötete jelent meg, és egy színpadi meseköltemény. Azután hivatal, azután eltűnt a hivatali süllyesztőben. Jó író. Hogy hivatalnoknak milyen, nem tudhatni, de a cigányok mai helyzetét látva, nem zavarhatott sok vizet. Senki nem gondolja, hogy összeegyeztethető egyszerre politikusnak lenni, politikusi pénzekből jól élni, és mellette hajnalban kelni, indítani az agyat, rojtosra üli a segget a számítógép mellett.
Egy elveszett cigány tehetség
Február nyolcadikán hatvankét éves volna Osztojkán Béla.
„Visszajövetben a Bajcsyzsilinszkin találkozom Szerváccal, két tele szatyor csörömpöl a kezében, húzza a vállát. Nem jellemző. Mármint a szatyor. Azt mondja, de jó, hogy itt vagy. Egyedül nem bírnám meginni. Osztojkán elkapott a metrónál, az Arany János úti feljárónál, gyere, parancsolt rám. Kiemelt kocsija csomagtartójából két tétel piát. Bort, szilvapálinkát, whiskyt. Költözik a Cigányszövetség. Ezek tudnak élni, a szentségbe.”
A televízió formál ismert írót belőle a hetvenes években (Mozgó Világ), név szerint Veress Miklós, aki Mozgó-főszerkesztő. A kiátkozott Bari Károly után az országnak égető szüksége van néhány azonnal felmutatható cigány tehetségre. Így születik Osztojkán Béla.
Azután könyvek. Négy kötete jelent meg, és egy színpadi meseköltemény. Azután hivatal, azután eltűnt a hivatali süllyesztőben. Jó író. Hogy hivatalnoknak milyen, nem tudhatni, de a cigányok mai helyzetét látva, nem zavarhatott sok vizet. Senki nem gondolja, hogy összeegyeztethető egyszerre politikusnak lenni, politikusi pénzekből jól élni, és mellette hajnalban kelni, indítani az agyat, rojtosra üli a segget a számítógép mellett.
Jól van ez így. Ha nem kellene pénzt keresnem, ülnék a Duna mellett, horgásznék, vagy bámulnám a horgászokat, halat sütnék roston, nézném a napfelkeltében a korán kelő, kocogó nőket, ahogy lobog a haj, rezeg a mell a harmatban.
Osztojkán két lapnál főszerkesztett: Phralipe Szerkesztősége, Világunk Szerkesztősége. Két szervezet elnöke: Phralipe Cigány Művészeti Alapítvány, Phralipe Független Cigány Szervezet. Hová írjon? Minek írjon? Mire neki ezeken túl az irodalmi dicsőség?
Onagy Zoltán
Osztojkán Béla (Csenger, 1948. február 8. – Budapest, 2008. június 22.) magyarországi cigány író, közéleti személyiség.
Díjai
A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1982)
SZOT-díj (1985)
A Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1986)
Bezerédj-díj (1997)
Művei
Halak a fekete citerában (versek, 1981)
Hóesés hűségben (versek, 1983)
Nincs itthon az Isten (elbeszélések, 1985)
Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997)
Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998)
Gróf-kisasszony
Megkérdezték
Osztojkan
Valamikor a '70-es évek végén - végzős gimisként - olvastam a Mozgó Világban egy versét. Azóta is bennem vannak a "herceg Ady Endrével és báró József Attilával" sorai.
Szerintem többet tett volna a népéért, ha nem a politikusként, hanem költőként, íróként melózza végig azt az időt, ami megadatott neki.
Van egy-két kortárs fickó, akit nem rostál ki majd az idő a magyar irodalomból. Baka István mellett, ilyen Osztojkán Béla is. Szerintem.
Ha én cigány értelmiséginek és/vagy irodalombarátnak képzelném magam, akkor azonnal készítenék egy OsztojkanBela.hu honlapot, ahol minden műve elérhető lenne.
Egyiknek sem képzelem magam, de a magam eszközeivel, ha ez szükséges, még segíteném is ezt a munkát.
Osztojkán
O B egy lapnál sem szerkesztett halála előtt.
A PHRALIPE újságja évekkel ezelőtt megszűnt, a Világunktól is ejtették.
A PHRALIPE Művészeti Alapítvány elnöke sem ő volt, a szervezeté viszont igen.
Nem csupán fantasztikusan tehetséges volt. Fantasztikusan jó is.