A kurátorok fölényes lazasága – az NKA folyóirat-finanszírozásának margójára
Milyen elvek mentén mondható színvonalasnak egy szerkesztői munka?
Mi alapján mérhető a jelentősége? (Biztosan nem az előfizetők vagy a példányszám alapján.)
Mi biztosítja a kuratóriumot arról, hogy egy szerkesztő valóban ígéretes?
Ki nem mondott érvek alapján milyen alapon betonozza be a folyóiratokat az NKA?
Milyen kanonizáló szerepe lehet egy közpénzeket elosztó szervezetnek napjainkban?
A kurátorok fölényes lazasága
az NKA folyóirat-finanszírozásának margójára
A kurátorok fölényes lazasága kezdetben dühítő olvasmány lehet, majd a hangnemet megszokva gyakran csak kényszerű humorral emelkedhetünk felül ezen. Ezt éreztem A Berzsenyi Társaság Nyilatkozatára válaszoló Takáts József ÉS-ben megjelent nyílt levele után, melynek néhány mondata az alábbi, talán kevésbé fölényes, ám szándékoltan humortalan kérdéseket és válaszokat szülte.
T. J. írja: „Az NKA kollégiumai nem szoktak nyilvános indoklást fűzni a döntéseikhez...”
Még egy ötödikes diák is indoklást fűz a döntéseihez, mert anélkül hiába pedálozik a kettesért. Ezért, talán az ötödikeseket is megtisztelve, illő lenne hozzászokni az érvek szükségességéhez.
Nyilvános indoklásra feltétlenül szükség lenne, mert a finanszírozás közpénzből történik.
A pályázat minden résztvevőjével szemben így lenne korrekt, hisz láthatnák, hogy milyen téren kellene fejlődniük egy jövőbeni lehetőségig.
Miért nyilatkozik T. J. egy egész kollégium nevében? Ha nyilatkozik, miért nem írja alá az egész testület?
T. J. írja: „...én sem tehetem meg ezt utólag."
Miért nem? Így tisztázni lehetne a helyzetet.
Vagy itt az „én”-en van a hangsúly? Vagy azon, hogy tiltják az indoklás nyilvánossá tételét?
T. J. írja: „...a kollégium tagjai nem tartották eléggé színvonalasnak, jelentősnek vagy ígéretesnek a szerkesztői munkát, ami a nem támogatott lapoknál folyik”.
Ez most a korábban elmaradt indoklás?
Milyen elvek mentén mondható színvonalasnak egy szerkesztői munka?
Mi alapján mérhető a jelentősége? (Biztosan nem az előfizetők vagy a példányszám alapján.)
Mi biztosítja a kuratóriumot arról, hogy egy szerkesztő valóban ígéretes?
T. J. írja: „…e lapok támogatását három évre előre garantálja az alap”.
Ki nem mondott érvek alapján milyen alapon betonozza be a folyóiratokat az NKA?
Milyen kanonizáló szerepe lehet egy közpénzeket elosztó szervezetnek napjainkban?
T. J. többi kijelentése tartható, hiszen az elutasítottak valóban mindig hőbörögnek. Morognak, mert vitázni nem tudnak, hiszen érvek híján nincs mivel.
Türelemmel várnak egy évet vagy hármat – vagy néhány hónapot.
Mire is?
Kapcsolódó:
A BERZSENYI TÁRSASÁG NYILATKOZATA
VÁLASZ A BERZSENYI TÁRSASÁG TILTAKOZÁSÁRA
*
A kritikus nyulak kiugratása 2. - Tárca a jövő kritikusairól
A magyar szépirodalmi sajtó állapotáról - Vasárnapi levelek 133.
*
A címkéhez Kiss Márta festményét használtuk fel.













Szeptemberben újra indul az Olvassunk együtt! 2010 programsorozat, első állomásként közös olvasásra várnak minden érdeklődőt vasárnap az ARC plakátkiállítás helyszínére Budapesten.














Gróf-kisasszony





Megkérdezték




Nem beszélni, írni kell
Nem beszélni, írni kell róla, hanem tiltakozó aláírásokat gyűjteni.
Jó ötlet. Ki indítja el?
Jó ötlet. Ki indítja el?
Kálmánka a stílus szerint, a rusnyapofájú Elek Tibor
Kálmánka, stílusa szerint, ön a rusnyapofájú, rókatekintetű Elek Tiborra hasonlít, aki szintén az nka irodalmi kuratóriumának szürke eminenciása. Ön nem akar, nem méltóztatik hozzászólásában a tárcaíró világosan megfogalmazott kérdéseit figyelembe venni, s ezekre reagálni. Nyílván, az nka kuratóriumainak jogában áll protokollok mögé bújni és megjátszani a mindenható szerepét, de nem akkor, és abban az esetben, ha az adófizetők pénzével „gazdálkodik”. Nyíltan és igenis döntéseit megkérdőjelezhetően kell megjelenítenie. Erről beszélnek a hozzászólók, nemkülönben a tárca szerzője is. Pomogáts úr is erről ír, nemkülönben a Magyar Nemzet hasábjain Nemeskürty Zsuzsanna. Egy ország előtt próbálnak takarózni, ködös érvek mögé bújni kedves Kálmánka. Reméljük, hamaros vége lesz az önök áldásos tevékenységének, s az nka-ban demokratikus, és áttekinthető döntések születnek. Ez a bekövetkező lehetőség azonban nem zárja ki azt, hogy az nka kuratóriumának elnöke még most felfigyel az irodalmi osztály tevékenységére, s megkérdőjelezi áldásosságát.
Valaminek történnie kell!
remete
Kálmánnak Az nka,
Kálmánnak
Az nka, legalábbis az ügyben érintett kollégiuma saját szerepét sem veszi komolyan. Az olvasóért pedig ne aggódj, eldönti ki-ki magának, mit vegyen komolyan, és mit ne.
Kérdés: ki a dilettáns?
"Miért nyilatkozik T. J. egy egész kollégium nevében? Ha nyilatkozik, miért nem írja alá az egész testület?" - ez a kérdés is dilettáns. Miért nyilatkozik? Mert őt kérdezték meg. És mivel a kuratóriumhoz tartozik, a kuratóriumot képviseli, azaz kollektív ágensként van jelen és úgy is fog beszélni.
"Miért nem? Így tisztázni lehetne a helyzetet.
Vagy itt az „én”-en van a hangsúly? Vagy azon, hogy tiltják az indoklás nyilvánossá tételét?" - ezt hívják protokollnak. Ha egy sajtótájékoztatón vagy hasonlón az nka kollégiumok szóvivője (vagy egyik kuratóriumi tagja) elmondja, amit elmond, az azutáni nyilatkozatok a protokollt megszegik. Nem mondhatja el, mert alapvető etika, amit egyszer kimondtak, azt úgy, csak egy tag nem nyilatkozhatja.
Az lehet, hogy az nka kuratóriumának tagjai dilettánsok, de azt kell, hogy mondjam, a szöveg, a szócikk írója is az. Lehet, hogy jóra gondol, de azt hiszem, ezt hívják felkészületlenségnek. A cikk egy tipikus tényfeltáró riport lenne, de hemzseg a hibáktól. Így a témafelvetést sem veszi komolyan az nka és az olvasó, mert a cikk logikai apparátusa nem teszi lehetővé ezt.
Ha be akarunk mutatni valakinek, legalább jobban csináljuk, mint akiről beszélünk.
maradok tisztelettel,
Kálmán
nagyon fáj
Te, Kálmán, honnan tudod, hogy az NKA mit vesz komolyan (hacsak nem te is nka-s vagy)? És egyáltalán, szerinted az NKA bemutat másoknak?
Egyébként meg jólenne a témánál maradni. Nem hiszem, hogy a kérdésfelvetés dilettáns, de végképp nem szócikk. Ott van, hogy tárca. Jó lenne, ha odafigyelnél a kérdésekre. Elhiszem, hogy mint NKA-snak, vagy NKA-közelinek ez fáj.
Az etikus az lenne, ha egy
Az etikus az lenne, ha egy közpénzt kezelő intézmény (bármilyen intézmény, alapítvány, kuratórium, szóval bárki, aki a közpénzek szétosztásával van megbízva) elszámolása a köz felé nem csak abból állna, hogy bejelenti kinek, mennyi pénzt juttat, hanem leginkább abból, hogy milyen kritériumok alapján osztogat. A még etikusabb az lenne, ha osztogatásban érintett személy (pl. akinek cége, lapja, intézménye is közpénzekért folyamodik) nem venne részt a döntéshozatalban. Mert úgye minden szentnek magafelé hajlik a keze, meg szomszéd felé, főleg, ha szomszéd az ő (a szent) ügyében is dönt.
Mert így, Kálmán, a te protokollos etikád, nem egyéb ködösítésnél, vagy ami még rossabb, olyasmire enged következtetni, hogy egyes kuratóriumi tagok, esetleg megszegve a "protokollt" elszólhatják magukat. Miről is?
Mellesleg a fenti írás nem cikk és mégkevésbé riport.
Ennek a mondatnak: "Ha be akarunk mutatni valakinek, legalább jobban csináljuk, mint akiről beszélünk." nem sok értelme van. Ebben a megfogalmazásban.
Ennyit a "hemzsegő" hibákról, kedves Kálmán
Csak Pomogátsnak
Gyerekek, csak Pomogátsnak van vér a pu*jában. Csak ő mert kérdezni. A többiek hallgatnak.
Mondjanak le!
Szerintem, nem számít, hogy korruptak, vagy dilettánsok az NKA irodalmi kuratóriumának tagjai, mondjanak le! De azonnal! Ez a legkevesebb, amit tehetnek.
Pomogátsnak igaza van
Nem értem, miért Takáts Jóska írta alá az ÉS-ben a magyartalanul megfogalmazott levelet. (Kár, hogy ez így megjelenhetett.)Ha jól tudom, Füzi Lacika volt a kuratórium elnöke, amikor a Pomogáts reklamálta döntés megszületett.
Pomogátsnak igaza van, amikor és ahogyan kérdez. Az NKA irodalmi kuratóriuma tele van dilettánsokkal. Szégyen, hogy ezek a senkiháziak döntenek.